Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-20 / 42. szám
Ára 500 korona Eger, 1924. február 20 szerda XLI evf. 42 sz Előfizetési dijak postai szállítással I POLITIKÄI NÄPILÄP. EflB hóra . . 13000 K ] Ntgged évre 36000 K ' Egétx é» félévi elöflaetéit ----- nem (ogadnnk el. — as Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRESzerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám U. A pénzügyminiszter benyújtotta a korona értékcsökkenését megakadályozó intézkedésekről szóló javaslatot. Napi politika. Minisztertanács a drágaság letörésére. Tegnap délután rendkívüli miniszter tanácsot tartott a kormány a pénzügyi helyzet megbeszélésére. A minisztertanács előtt pedig megbeszélés volt a miniszter- elnöknél, amelyen Kállay, Walkő, Daru- váry miniszterek, Popovics, a Jegyintézet elnöke, Lukács László és Teleszky János volt miniszterek vettek részt. Káliay megtette jelentését és javaslatait, majd beszámolt azokról a tanácskozásokról, amelyeket a bankvezérekkel folytatott. Felvilágosításait és jövendő terveit a mai nemzetgyűlésen terjeszti elő. Meg kell jegyeznünk, hogy a kormány teljes bizalommal van a külföldi tárgyalások eredményei iránt és szándékában van a pánik folytán életbeléptetni mindazokat az intézkedéseket, amelyeket csak a teljes külföldi eredmény után rendelt volna el. A legközelebbi 48 órában a rendelkezéseknek meg lesznek jótékékony hatásai. A belföldi kölcsön ügyében az elmúlt napokban bankvezérekkel tárgyalta pénzügyminiszter. A bankosok véleménye szerint jelenleg a pénzszűke nyomja le a valuták árát s általános vélemény szerint meg kell változtatni a belföldi kölcsön kibocsátási alapját és a pénzügyi konszolidáció érdekében az adófizető polgárok nagyobb áldozacokat lesznek kénytelenek hozni. Budapest. Az elnök jelenti, hogy a házszabályok értelmében Szilágyi Lajos, Temesvárv Imfe, Pakots József, Benárd Ágost, Szabó József napirend előtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. Mielőtt ezeket meghallgatnák a pénzügyminiszter űr kíván nyilatkozni. Kállay Tibor: (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon Halljuk a lemondást! Mondjon le! Talán csak nem akarnak bizalmat szavazni neki!) Van szerencsém benyújtani a korona értékcsökkenését megakadályozó intézkedésről szóló törvényjavaslatot. Kérem azt a pénzügyi bizottsághoz utalni. — Elnök jelenti, hogy a javaslatot «see — Február 28-án érkezik az olasz király Fiúméba. Fiume. Az olasz király látogatásának idejét február 25-ében állapították meg. A király hadihajón érkezik és a kormányzói palotában fogadja a lakosság hódolatát. Ismét bomba! Budapest. Tegnap a VIII. kerületi elöljáróság Kisstáció-uicai kapujában újságpapírba csomagolt bombát tatáltak. A bombára két kis leány akadt rá. A ren dőrség megindította a vizsgálatot és az a vélemény, hogy valaki egy lakásán rejtegetett bombától akart így megszadulni. átteszik a bizottsághoz. Kállay: T. N.! Engedtessék meg nekem, hogy felhasználjam az alkalmat arra, hogy az elmúlt napokban történt jelenségekről pár szót szóljak, Két dolgot kívánok előrebocsátani. Először azt, hogy mindnyájunknak az egész gazdasági, társadalmi életünket ért támadással szemben az egységes frontra van szükségünk és nem kívánatos, nem engedhető meg, ha ebben a küzdelemben, melyet egységesen kell folytatnunk, a mindannyiunkat egységesen ért támadás ellen bármiféle disso- náns hangok merüljenek föl bárki részéről. (Folytatása a 3. oldalon.) O—»WfWOXlf »BUSH??«»» $**»% Megdrágult a posta. Ezer korona a levél bérmentesítési dija. Éger, 1924. február 19. A kereskedelemügyi miniszter rende letet adott ki, amellyel módosítja a posta, távíró- és távbeszélődijazást. A rendelet február 2l-én lép életbe, a távbeszélő-elő fizetési díjszabás azonban csak március 1 tői, a hirlapdijszabás pedig csak április 1-től kezdve érvényes. Az uj díjszabás szerint a levél bér- mentesítési dija : belföldre a helyi forga lomban 20 gramig 600 korona, a távolsági forgalomban 1000 korona, minden további 20 grammért 500 borona. Ausztriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Neuaetor- országba, Olaszországba és gyarmataiba, Lancelotti Ede. 1874. február hőnap 22-én délután, Eger lakosságának tömeges részvéte mellet, kísérték egy egri polgárnak, Lancelotti Edének, földi maradványait az örök nyugalom hazájába. Ki volt Lencelotti Ede ? kérdezik manapság nagyon sokan városunk lakói közül, kik e szerény elvonultságban működő férfiút ma már csak névről ismerik. Peddig ennél többet alig tud róla Egerben bárki is. Valóban fájlaljuk, hogy e kérdésre oly kimerítő választ, minőt óhajtanánk, s minőt a boldog emlékű férfiú oly méltán megérdemel, — nem adhatunk. A boldoguljak egyik legőszintébb tisztelője, gyakran kérte őt hosszú, oly szép és olyan érdekes életpályája részleteinek bizalmas közlésére. De a boldogúlt szerénysége e kérelem teljesítését határozottan megtagadta. így tehát a derék férfiú ismertetésével csak ama hézagos adatokra szorítkozunk, amelyeket alkalmilag itt-ott följegyzett róla Eger régi sajtója s a városi közgyűlés számos jegyzőkönyve. Lancelotti Ede a XVIII. század utolsó éveinek egyikében született. Hazája Olaszország, szülője Pádua volt. Ifjú éveiben, atyja nyomdokait követve, ki katonatiszt ▼olt, Lancelotti Ede szintén a hadi pályára lépett s I. Napoleon francia olasz hadseregében hadnagyi rangot viselt. A franciák császárának végleges bukása s az olasz francia hsd feloszlása után, Lancelotti Ede az osztrák hadseregbe került, s itt (egy ranggal alább) mint őrmester, és cs. kir. hadaprőd a Geppert nevet viselő ezredbe osztották be. Az 1820 as—30 as években a nevezett ezred Egerben állomásozott. Itt teL le a Lancelotti szolgálat ideje, s ő — ahelyett hogy eredeti hazájába, Itáliába, tért volna vissza, — hazájának Magyarországot, lakóhelyének pedig Egert választotta több olasz honfitársával egyetemben, kik mindannyian derék és kedvelt polgárai lettek városunknak. Lancelotti Ede megtelepedvén városunkban, csakhamar megnősült, s egy egri előkelő családbeli hölgyet, Rózsa Annát, vette feleségül. így fűzte még szorosabbra azt a viszonyt, mely őt új honához s mint immár magyar embert és magyar polgárt Egerhez kapcsolá. Itt Egerben élt, itt működött Lancelotti Ede, szerény, csöndes házi körében s minden tehetségét városunk ijavára szentelte. Hogyan élt, hogyan működött ? Számos nemeslelkü tette közűi, — melyeket csak az az igazak lés jók örök könyvében jegyeztek föl — álljon itt a boldogult enyészhetetlen emlékének szentelve egykét adat, melyet összejegyezuünk sikerült. Lancelotti Ede a negyvenes években hosszabb ideig volt az Egri Kaszinónak több ízben megválasztott elnöke, s vezetése alatt, mint halálával kapcsolatban az <Eger> följegyzi, <ez intézetünkben a jó rend, a művelt társas élet, a nemes egyetértés, a vagyoni gyarapodás, szóval mindenoldalú fölvirágzás, emelkedés, haladás nyilvánult.» Később a város közügyeinek vezetésében vállalt tisztséget, minden fizetés nélkül. Majd azután önként vállalkozott a legterhesebb és egyszersmind legkellemetlenebb városi hivatal viselésére. Eger város a pénzügyi hatóságtól kibérelte a fogyasztási adót s a behajtási hivatal élere Lancelotti Ede állott. A kortársak általában úgy vélekedtek róla, hogy »ritka pontossággal, becsületességgel, hűséggel, kitartással, pártatlan, minden érdeket és körülményt mellőző lelkiismeretes szigorral felelt meg e nehéz feladaténak < S éppen e tisztjének tarmészetéből, minden tekintetet mellőző, részrehajiatlan szigorából könnyen magyarázható az a körülmény, kogy azok előtt, kiket köteles ségeik teljesítésére gyakorta kellett zaklatnia, nem éppen valami nagy kedvességben állott. De nála minden más érdeket háttérbe szorított városunk érdeke és java. Es éppen e fáradhatatlan tevékenységének, ennek az önfeláldozó, önzetlen és példátlanul buzgó munkásságának tulajdonítható, hogy a fogyasztási adók kibérlése által nemcsak kárt nem vallott, hanem Lancelotti Ede szigorú és lelkiismeretes kezelése, gazdálkodása folytán évrőí-évre szép összeget is sikerült félretennie. Ezt a pénzt aztán középítkezésekre fordították.
