Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-17 / 40. szám
Ara 500 korona Eger, 1924. február 17. vasárnap. XLI. évf. 40 sz. Előfizetési dijak postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Egg hóra . . 13000 K I Égési ét félévi elftfisetést I Negged évre 36000 K ' — nem fogadunk el. --- I Felelős szerkesztő : BREZNAY IMRE. S zerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A lavina. Eger, 1924. február 16. Eddig csak holmi drágasági hullámban, «őt olykor hullámocskában volt részünk. Ezek lassankint mind jobban megnehezítették az életet, de azért csak fellubickoltunk benne. El-elsodordt egy-egy gyöngébb úszót. Elmerült benne az, akinek fogytán volt az ereje, de azért csak eléldegéltünk, eltengődtünk valahogy. Most már azonban nem hullám jött, hanem valóságos drágasági lavina szakadt ránk. Olyan erővel, olyan méretekben, hogy még azokat is lesodorja lábukról, akik pedig mindekkoráig erősen állottak talpukon. De nem csoda ! Hiszen csak egy pár adat is fényesen megvilágítja r mit hozott a korona átértékelése. A búza január elején 105—106 ezer korona volt s az átértékelés után (tehát január közepén) fölemelkedett 130 ezer : koronára. Február elején már 165 ezer I koronára szökött s ez az ár nyolc nap alatt ismét nagyot ugrott. Elérte a 180 ezer koronát. Azóta pedig tehát egy hét alatt — tengerlépó cipőben, roppant ugrásokkal jutott el tegnap a 290 ezer koronáig. Hat nap alatt 110 ezer koronás drágulás ! . . . A burgonya ára két hét alatt meg kétszereződött s ma már a 100 ezer ko rónát is túllépi; kivált kisebb eladásoknál, hol 12#0 koronát is elvesznek egy kilogrammért. A cukor, — a kartell is le akarván szedni a kincstári részesedéssel járó emelkedés önző vámját, — szintén kétszer Iod dítette, az árakat fölfelé. Ma már 17— 18.000 korona egy kilogramm cukor. De a hús ára sem maradhat veszteg : Mától kezdve 15 ezer korona egy kilogramm marhahús, melyben 30—35 dekagramm a csont meg a bőnye. A sertésvagy borjú hús 17.000 korona lett, bizonyára ideiglenesen. És így tovább! . . . Csak természetes azután, hogy az ipari és mezőgazdasági munkabérek szintén igyekeznek lépést tartani az általános áremelkedéssel. Világos azután végül hogy a kereskedelem is kénytelen a maga megélhetését, vagyis hasznát biztosítani Ki birja ezt ki ? Csak a spekulánsok, árdrágítók, de >a becsületes munka emberei — ba szakadásig dolgoznak is — csak tengődhetnek. Ezt is csak —egy ideig. A pusztulásnak azonban hamarosan be kell következnie. Hiszen esak február első 12 napján 30% ot mutat az általános drágu lási index szám. De csak papiroson, mivel a valóságban még nagyobb. És azóta (tehát 3—4 nap alatt) bátran hozzácsaphatunk újabb 20°/»-ot. Ez egy fél hónap | alatt 50 százalék, amely a januári 20*/« os drágulással 79 százalékot tesz ki hat hét alatt. Hová jutunk? Mi lesz velünk? Hiszen a nemzetgyűlés csépeli az üres szalmát, a kormány minden oldalról jövő támadások pergő tüze ellen védekezik, de a drágaság lavinájával nem törődik senki sem. A lavina csak növekedve és folyton ■ebesebben dübörög előre. És pusztítja a városokat, falvakat, az embereket, az egész országot az egész nemzetet. . . Nincs, aki megállítsa. . . o»»« $«*«o*$* Mite figyelmezteti a hatóság az ipari pályára líp5H«t. Eger, 1924. február 16. A városi képviselőtestületben Kálnoky István dr. főjegyző a következő figyelemreméltó tudnivalókkal is foglalkozott az évii, gyedes jelentésben. Az elmúlt év november l én lépett életbe az új ipartörvény. Az 1884. évi ipartörvónynél az a törvény annyival jobb, mert a kézmivesiparosság szakképzettségét jobban elősegíti, mint a régi. A tanonc- oktatást, a segéd- és mesterképzést újra szabályozza. Az iparostanoncot — már a taaoncévek alatt is kellő és szakszerűbb oktatásban kívánja részesíteni, mint a régi törvény. Egyrészt kötelezővé teszi az iparostanonciskolák elvégzését, másrészt ké pesítéshez köti a tanoncfelszabaditást. Felszabadítani csak a segédi vizsga sikeres letétele után szabad a tanulót. A munkaadó és a tanonc viszonyát is egészségesebbé teszi a törvény. Mert a munkaadóban az atya helyettesét látja, aki tanoncát tovább nevelni köteles, de arra is megtanítani tartozik, amire a ta- noncnak szüksége van, hogy a mesterséget elsajátíthassa. A segédi vizsga után két évi szakmabeli munkaidő igazolását is megköveteli a törvény. Csak ezután lehet önálló iparűzö. Ha pedig a mester címet akarja használni, ez csak a mestervizsga sikere után lehetséges. A törvény rendelkezései nemcsak iparunk és kereskedelmünk fejlődése, hanem a polgárok széles köreinek kenyér- keresete és megélhetése miatt fontosak. Nagyon szükséges most már, hogy az iparhatóság körültekintéssel járjon el,gondosan ügyeljen a törvény célzatának megfelelő érvényesülésére. Ettől függ a jövő iparos nemzedék műveltségi foka ős szaktudása. Már pedig ez a kettő tudja följebb emelni a nagy nehézségekkel küzdő msgyar ipart a fejlődésnek azon az útján, amelyen már elindűlt. A jelentésnek minden szava közelről érdekli a középiskola alsó négy és a polgári iskolák ifjúságát. Mert azt ma már minden szülő tudja, hogy a munka ad kenyeret és biztos megélhetést. A nyugodt élet ad függetlenséget. Már pedig csak az az úr, aki független. ■tiswigsasiiiswaPMsaigwripqiwiaKirai^ Az ezerkoronás belső értéke 12 bókefillér. Budapest. Január 1. őta az élelmi- szerszükségle^eknél 55*2, a ruházkodásnál 3499, a tüzelés és világításnál 33'85*/o az emelkedés, a bérek ős fizetések azonban e másfél hónap alatt csak 25 9% emelkedést mutatnak Napi politika. Eger, 1923. február 16. A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága a nemzetgyűlés mai délutáni ülése folyamán a kisorsolás után összeült az I. Bzámű bizottsági teremben, hogy a Huszár Károly ellen bejelentett összeférhetetlenségi ügyben határozatot hozzon. A bizottság elnökévé Kenéz Bélát, jegyzővé Rassay Károlyt, előadóvá pedig Óberham- mer Antalt választotta msg. A bizottság egyhangú határozattal kimondotta, hogy Huszár Károly ügyében összeférhetetlenséget nem lát fenforogni. A keresztény kisgazda, földmives és polgári párt jogügyi bizottsága ma délután 5 órakor ülést tartott a parlament I. számú bizottsági termében és letárgyalta a polgári eljárás és igazságügyi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslatot A bizottság ülésén Mikovinyi Jenó elnökölt. A javallatott Héjj Imre dr. ismertette. Az előadó ismertetése ős Nagy Emil igazságügyminiszter tájékoztató felszólalása után a bizottság a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúan elfogadta. A törvényjavaslat a fogadós felelősségről szőlő törvényjavaslattal együtt holnap kerül a parlament igazságügyi bizottsága elé. A nemzetgyűlés összeférhetellenségi állandó bizottsága február 28 án, déli 12 órakor a II. szá,mű bizottsági teremben Fáy Gyula nemzetgyűlési képviselőnek önmaga ellen tett összeférhetetlenségi bejelentését tárgyalja. Jut község küldöttsége ma Heinrich Ferenc vezetésével megjelent Szabó István földmivelősügyi miniszternél, a kitől azt kérték, hogy a földreform kapcsán a község igénylőinek számára kiosztandó földterületeket leheíöon még a tavaszi gazdasági munkálatok megkezdése előtt juttassák birtokukba. Szabó István földművelési miniszter kijelentette, hogy a kérdés tulajdonképen a Földbirtokrendezö Bíróság ügykörébe tartozik, azonban azt meg fogja tenni, hogy a bírósághoz átír a kérelem teljesítése érdekében. A küldöttség örömmel vette tudomásul a miniszter válaszát. — Ugyancsak hasonló ügyben kereste meg Vásárosnamény küldöttsége is a földmivelősügyi minisztert. «^CTtswsaKwaensasHsvsKsa sKSKausaes A magyar jóvátétel ügye. A Jővátételi Bizottság, ma 17-én, foglalkozik a magyar kölcsön ügyével. Hír szerint Franciaország újabb változtatást kíván tenni az eddigi terveken ős ez a követelése összefüggésben van a jugoszláv szénszállításnak megszűnésével. Az évenkint Jugoszláviának szállított szén értéke ugyanis 71/* millió aranykorona. Ez a kötelezattségünk 1926-ig áll fönn s ennek megszűnésével, a francia javaslat szerint, e szén értékét a zálogjogbiztosítási alaphoz kell csatolni. Franciaország most azt kívánja, hogy ezt az összeget tisztán jóvátételre fordítsa a magyar kormány. A Szociális Missziótársulat tea-délutánját csütörtökön, 21-én, d. u. 6 órakor tartja. A vezetőség kéri a hölgyeket, hogy útcai ruhában jelenjenek meg.
