Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-17 / 40. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924 február 17. A tanítónöképzö-intézet farsangi előadása. Eger, 1924. február 16. Az Angolkisasszonyok tanítónőkőpző- intézetének növendékei f. év íebr. 14—15-én tartották meg műsoros estélyöket. A díszterem mind a két alkalommal zsúfolásig meg telt városunk előkelő közönségével. 5 óra néhány perckor a szét- lebbent függönyök mögül előlépett a kon- feránsz : Balkay B., aki e programmszá- mokra kedves közvetlenséggel készítette elő az érdeklődőket. Prokopovits E néhány magyar nótát zongorán játszott, amit Kalovits Aiajos dr. hegedűn kisért A «Lehullott a rezgő nyárfa» lemondást suttogó melódiáját frissen pattogó csárdás ütemek követték, vidámságra hangolván a hallgatók szívót. A taps méltó jutalma volt a szereplők lelkes igyekezetének. A műsor 2 száma: «Mici,» 1 felv. vígjáték. Előadóin meglátszott az alapos készültség, mert mindnyájan megfeleltek vállalkozásuknak: a lópten-nyomon jelentkező helyzetkomikumok ügyes alakításával sokszor hangolták kacajra a publikumot Különösen jók voltak : Wéber Ilonka, Raith Ilonka, Nagy Magda, Sántha Blanka, Czobor i mm» ntet ib 0»»» vm * Bianka, Szabó Jolán és Loőssy Maca. A darab Bikerét percekig tartő taps pecsételte meg. A Sárfi Márta gyönyörűen színezett szőlő éneke hatásosan csengett, a leánysereg irredenta nótái is fényes sikert arattak. A műsor utolsó — egyben az előadás legkimagaslóbb — száma: «A magyar virágok hódolata a Bold. Szűz Máriának» c., 3 képből álló irredenta színjáték volt. Nemcsak azért, mintha ez követelt volna legnagyobb anyagi áldozatot, hanem: mert a nemzeti érzésnek és a honfiúi bánatnak az a fönséges megnyilatkozása volt, amely egy szempárt sem hagyott szárazon, egy szívet sem megindulás nélkül... A darab minden ezereplője derekasan megállta he lyét. Helyszűke miatt csak nehány nevét közölhetünk. így: Szende B. (Sz. M.), Schwentner M. (Huogárii), Pók M. (piros rózsa), Fejér I. (Bácska buzakalásza). Pintér I. (Erdély havasi gyopárja), Gyetvay M. (Északmagyarország ciklámenje) és Bal kay B (Tulipán) a főszerepekben. (V. A.) Kinyitották Tutankamen belső sirkamráját. Kairói jelentős szerint Tutankamen sirkamráját, amely 3200 évig volt zárva, a napokban Luxorban kinyiiották. A belső kamrában a szarkofág megnyitása után egy 9 méter hosszú fatartályban megtalálták a király múmiáját. A fatartály szoboralaku, szeme csillámpala, feje pedig szinarany, ugyancsak aranyból készült olajfalevelekkel díszítve. A múmián két szemfedő volt, melyek egyike teljesen ép. A kamara további felkutatását távirati utasításra váratlanul abbunhagyták, állítólag azért, mert Carter, a munkálatok vezetője és az egyptomi közmunkaügyi miniszter közt a űrkutatást illetőleg súlyos nézeteltérés merült fel. Luxori jelentés szerint Tutankhamen belső sírkamrájának megnyitásán, mely ünnepélyes keretek közt ment végbe, 16 tanú volt jelen. Az esemény régészeti szempontból különösen azért fontos, mert ezúttal történik először, hogy európaiak nyitottak meg egy érintetlen királysírt. A sirkamra ez alkalomból készült villamos világítótelep segítségével ragyogóan ki volt világítva. Carter mindenekelőtt levett a szarkofágról néhány kitűnő karban levő szemfedőt. Ezek a faraó művészi szobor- utánzatát borították, melynek feje aranyból van. A fedélen feküdt a kigyő-orna- mentumokkal díszített egyiptomi királyi korona. A tulajdonképem szarkofág, melyet csak később fognak megnyitni, három méter hosszú és vert arannyal van díszítve. Igen jő karban van s csak alsó vége fakó kissé. A Kaufmann-Fogel vonósnégyes hangversenye. Városunk zenei kultúrájának e kiváló tényezője, hétfőn este, 8 7« órakor tartja meg harmadik hangversenyét a főreáliskola nagytermében, mely alkalommal Mozart d-moll, Mendelssohn A-dur és Beethoven B dur vonósnégyeseit sdják elő. A klasszikus zeneirodalomnak e három mesterműve, már nagy feladatot ró az előadókra s ép ezért nagyon örülünk azon, hogy a vonósnégyes társaság már any- nyira megizmosodott, hogy ezt is elbírja. ! Amidőn a művészi eseményszámba menő j hangversenyre a zeneértő közönségünk i figyelmét ezennel felhívjuk, hisszük és reméljük, hogy czeretetének egész melegével fogja felkarolni a művész társaság eme vállalkozását. Jegyek a Sajtószövetkezet Propaganda üzletében és Engländer Adolf papirkeres kedésében válthatók. — Megemlítjük itt azt is, hogy a vonósnégyes ‘tegnap, azaz szombaton, Gyöngyösön hangversenyzett nagy sikerrel. Benev&r. A középponti Mátra közepén, a déli oldalon van Benevár. Ez a ma alig föllelhető, teljesen romokban heverő, épségében meglehetős nagy építmény —Kandra Kabos történettudósunk kutatásai szerint — lovagvár volt, kettős vizárokkal, magas kőfallal körülvéve e földalatti folyosókkal, kazamatákkal, pincékkel bőven ellátva. Egyetlen kapuja volt keletfelöl, a mai Vaskapu. Benevár urai egyúttal urai voltak az egész vidéknek, Gyöngyösnek is. A kereszténység első időiben a palóc vezérektől származott Aba Sámuel királyé, majd utódaié, az Abafiaké és a Csobánkáké volt. A tatárjárás után (Róbert Károlynak 1327. május 21-én kelt pecsétes levele alapján) Szécsényi Tamás erdélyi vajdáé lett. Későbbi urai a Losoncai, Salgai, majd a Rozgonyi s Kanizsai család voltak. Hogy Bene a nevét honnan nyerte, azt tökéletes biztossággal nem tudjuk megáltapítani. Egyes állítások szerint valaha a saári benediktinusoké volt és ezek ről, mások szerint Solymossy Benenigh XIII századbeli e vidéki földesűr után nevezték el. Az újabb adatok szerint a palócok egy főemberét Edö, vagy Edömér vezér utódát és Aba Samu elődét hívták volna Benőnek, ő kapta volna ezt a vidéket ő» tőle a vár a nevét. A néphit azonban mást tart a Bene név eredetéről. Amikor a benediktinus páterek lakták a várat, a gyöngyösi szt. ferencrendi kolostorban élt a hagyományban ma is élő Herkó Páter, kinek szava mindenkor és mindenben oly sokat nyomott a latba, hogy még ma is ha valami teljesen hihetetlen dologról van sző, imigyen aposztrofálják: »Nem hiszem még a Herkó Páternek sem!« Nos ez a Herkó Páter egyszer ki- ráadúlt a benediktinus páterekhez. A vár fokáról körülnézve a gyönyörű kilátás úgy megkapta, annyira lekötötte őt, hogy percek múltán, amikor szóhoz jutott és a rend főnöke megkérdezte mit szól lakóhelyük fekvéséhez és annak csodaszép környezetéhez, evvel az egyetlen szóval felelt: »Bene!« És a váron azóta rajta maradt a Bene név . . . A mai Mátrafüred Bene hajdani dicsőségének romjain pihen. Mert hires volt Bene mindég és ma is híres-nevezetes „Fokozott munka és önmegtartóztatás.“ Budapest. Káilay pénzügyminiszter több képviselő előtt tegnap a pénzügyi helyzetről a következőket moudotta a riasztó pénzügyi hírekre vonatkozóan: A közönség az oka mindennek, mert szórja magától a koronát. Az állami kiadások növekednek, mindenki nagy igényekkel lép föl. Minden meg fog változni, ha a külföldi kölcsön meglesz. A pániknak maguk az emberek az okai, akikbe nem lehet beleszuggerálni a korona stabilizálását. Mindennek egyeilen orvossága van: a fokozott munka és önmegtartóztatás. Strasser meglépett 10 millióval. Budapest MTI. Szász Oszkár fém- kereskedő a legutóbbi napokban megbízta Strasser Elek tisztviselőjét, hogy egy budapesti bankból számlája terhére ve gyen fel 10 millió koronát. A bank értesítése szerint Strasser az összeget fel is vette, de azóta sem megbízójánál sem a lakásán nem jelentkezett. A rendőrség megállapította, hogy Strasser elutazott a fővárosból. Az ügyben megindította a rendőrség az eljárást és minden szükséges intézkedést megtett Strasser felkuta tására. Szilárd a borpiac. Eger, 1924. februáj 16. A Borászati Lapok legutóbbi száma írja : A borpiac továbbra is szilárd ős ha nagyobb áremelkedések nem is voltak az elmúlt héten, de az emelkedő tendenciával úgy a termelők, mint pedig a kereskedők számolnak. Ennek előreláthatólag be kell következnie, először is termelői szempontból, mert a munkabérek és anyagok ára oly emelkedést mutatnak, hogy a jelenlegi árak mellett a mivelési költség nem jut fedezethez, míg a kereskedelem, mely ma inkább nem ad el, pénzének kamatoztatását csakis emelkedő árak mellett biztosíthatja. Nagy reményeket fűznek a várható kereskedelmi szerződések megkötéséhez, mely minden bizonnyal erős lendületet fog eredményezni. A tavaszi árak elé tehát nagy bizakodással tekintenek úgy a komoly gazdasági tényezők, mint pedig a spekuláció. Bizonyos áremelő törekvést fog eredményezni az is, hogy atakaratlan szőlők ben 50—60%-os fagykárok észlelhetők, mint pl. Hevesben, Inárcson és Selypen. Ennek a kárnak ma még nincsen döntő befolyása és bár néhol csapokat sem lehet hagyni, egy szép április vagy május mindent helyrehozhat, de már egy magasabb árat kalkulálhatni ennek a helyére. helye a Mátrának. Ismeretes pompás fekvéséről, elbűvölő vidékének panorámájáról, de főként a Szent-László forrásról és az ahhoz fűzött legendáról. S talán e legendás dicsőségnek tudható be, hogy Bene vidékén oly romantikus, ódon hangulat teszi rabbá a lelket; oly szótlan megille- tődés ős bámuló elragadtatás. A köznapi ember itt levetkőzi szürke rabláncait és rajongó költővé, a fenséges természet ihletett dalnokává lesz. Itt fölébred és hatványozottan fokozódva tör ki a lélek eszményi szépségek utáni, elrejtett sóvárgása. És a teremtés, az alkotás gyönyörű harmóniája poetikus érzéseket kelt a legprózaibb szellemben is. óh te bűbájos, csodálatos Mátravi- dők ! Te romantikával átfült levegőjű külön kis világ! A te mély szépségedet csak az tudja igazán értékelni, igazán átérezni, aki benned él, szívja levegődet és ködbeveszett múltadon merengve a te regényes dicsőséged emlékével táplálja szőmjaző lelkét! . . . Mert jól esik a jelen sivár durvaságai elől a múlt regős, szépséget és bájt lehelő, fátyolos aranyködébe menekülni... Fekete Alfréd.
