Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-01 / 27. szám
Ára 300 korona Eger, 1924 február 1. péntek. XLÍ. evf. 27 sz, Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 7000 K | Egész és félévi »iöflxetést N«ggcd évre 20000 K ' — nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Napi politika. A magyar-cseh pénzügyi egyezmény be cikkelyezése Kállay Tibor pénügyminiszter tegnap nyújtotta be a cseh-szlovák köztársasággal 1923. június 13-án kötött pénzügyi és bitelügyi egyezmények és megái- lapodások becikkelyezéséről szőlő törvényjavaslatot. A javaslat szerint a magyar törvénycikkek közé iktatják a jelzett időben kötött pénzügyi óa hitelügyi egyezményeket és megállapodásokat, melyek az egyenes adók tekintetében a kétszeres adózás elhárítására és biztosító magánvállalatokkal szemben követendő kölcsönök lejáratára, a latétek szabad rendelkezésére bocsátására és a régi koronatartozások és követelések összeírására vonatkoznak. A törvény kihirdetése napján, de csak az egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe. jA földbirtoknovella tárgyalását megkezdte a nemzetgyűlés. A címét változatlanul elfogadták, de már az első szakasznál módosításokat nyújtottak be. Hozzászóltak Farkas Tibor, Gaál Gaszton és Hegedűs György, Szeder Ferenc, Neubauer Ferenc stb. A salgótarjáni kerületben megkezdett keresztényszociálista szervezkedés nagy lendülettel halad. Február másodikén és harmadikén Salgótarjánban, Karancsalján, Karancskeszin és Zagyván lesz népgyűlés, melyeken megalakul a pártszervezet. A gyűlésekre a pártközpontból Csik József és Szabó József képviselők és Kórődy- Katona János volt képviselő utaztak le. A munkanélküliek nagygyűlést tartottak a fővárosban s határozati javaslat alakjában terjesztették elő óhajtásaikat. Kérik, hogy a kormány és főváros közmunkákat rendeljeu ei a munkanélküliség enyhítésére s kötelezze s háztulajdonosokat a rozoga épületek kijavítására. Szervezzen a kormány olyan hivatalt, amelynek kötelessége volna megbírálni, hogy az elbocsátások tényleg a gazdasági kényszernek következményei. A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bi- zöttsága ma déli 12 órakor tárgyalja He- gyeshalmy Lajos és Reischl Richard összeférhetetlenségi ügyeit. — Az igazságügyi és külügyi bizottság együttes ülésében ma délután ő órakor tárgyalja le a nőkkel és gyermekekkel űzött keröskedelem meg- gátlásáról szőlő genfi egyezményre vonatkozó törvényjavaslatot. Petrichevich-Horváth Emil báró népjóléti államtitkárnál a kispesti és pestszentlőrinci hadirokkantak, vakok és kisiparosok népes küldöttsége jelent meg Szász Károly, Csécsi Nagy Imre altábornagy és Szalay Miklós vezetésével hogy köszönetét mondjanak a hadi rokkantak és kisiparosok nevében az állami építkezéseknél való munkaalkalmak nyújtásáért. Petrichevich - Horváth Emil báró a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy egész programmot dolgozott ki az állami kislakások tömeges építésére vonatkozóan, most újabban 1000 kislakást építenek. Ezt a programmot még fejleszteni fogja, egyrészt, hogy a munka- nélküliek keresethez jussanak, másrészt, hogy a papirkoronát aranykoronává változtassa át oly módon, hogy a papirkoroná- ból békeértékű házak legyenek. A küldöttség az államtitkár válaszát megelégedéssel vette tudomásul. Nagy Emil igázaágügyminiszter bejelentette az összes igazságügyi törvények reformját. Szerinte a napi politika egyes kérdései csak a büntetőjog reformjával együtt oldhatók meg. A főirányok az, hogy a perjog a mai korhoz alkalmazkodjék. A koronarontás történetéről tartott beszámolást Nagy Emil igazságügyminiazter Eger, 1924. január 81. A hivatalos lap szerdai száma miniszteri rendeletet közöl, amely szerint a rokkantak, hadi özvegyek és hadi árvák illetményeit ujből szabályozza a minisztérium. A rendeletben a rokkantak részére a vagyoncenzust megszünteti a népjóléti miniszter, így rokkantdijban ezentúl azok is részesülnek, akik eddig vagyonukra, vagy keresetükre való tekintettel járadékot nem kaptak. Evvel szemben azonban az állami és más közszolgálatban állók által, az illető tárca terhére élvezett sebesülési, illetve személyi pótlékok megszűnnek. Akik a fennálló rendelkezések miatt eddig a jövedelmi határra tekintettel rokkantellátásban nem részesültek, az e rendeletek szerinti összegben való ellátásukat a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónap alatt, igényük különbeni elvesztésének terhe alatt kérhetik. Az uj rendelet szerint az alább megMegjárják az adóhátralékosok! Aranykoronára számítják át az adótartozásokat. Eger, 1924. január 31. A m. kir. pénzügyigazgatóság fehér falragaszai előtt aggódó arcú polgárok olvassák a pénzügyminiszter idei 3000. számú körrendeletéből vett figyelmeztetéseket. A valuta eltolódásból származó bajokat helyre kell hozni és bizonyos adó az újságírók előtt. Ismertette a külföldi és a belföldi korona közötti különbséget, amelynek lényege az, hogy a külföldi korona az, amelyet Zürichben és egyebütt jeleznek, míg a belföldi korona a zugbörze alapján a tiltott import céljait szolgálva alakult ki. A belföldi korona kialakulása nem okozott különösebb bajt, csak akkor, amidőn nyilvánvaló lett, hogy a kormány a külföldi korona és a belföldi korona értékét egymáshoz akarja közelíteni. A spekuláció ezt a momentumot használta ki és néhány nap alatt 18 milliárd belföldi koronát kínált ki a — koronarontás célzatával s ha ezt a 18 milliárd értéket a devizaközpont a maga valutájával nem veszi föl, akkor a korona talán még az osztrákénál is mélyebbre sülyedt volna. A büntető eljárás csak ez ellen a 18 milliárdnyi kiajánlás ellen indult meg. Hangsúlyozza, hogy csakis a jogtalan spekulációt üldözik, de a gazdasági életet a világért sem bántja. vagyoncenzust. állapított pénzbeli ellátásra van igényük mindazoknak a hadi özvegyeknek és hadi árváknak, akiknek állandó jövedelme az évi 1.200.000 koronát meg nem haladja. Ha a hadi özvegynek olyan gyermeke van, aki után nevelési pótlékra van igénye, ez a jövedelmi határösszeg minden egyes gyermek után 600.000 koronával emelkedik. Az eddig jövedelmüknél fogva nem részesült hadi özvegyek ellátásukat 3 hónap alatt kérhetik. A rokkantjáradékok összegei a következők : Legalább 25°/«-os keresetképesség- csökkenés után évi 36.000, 50%-os kereset csökkenés után 108, 75%-os után 315, 100%-os után 720 ezer korona. Szakképzettek, mezőgazdák, iparosok, kereskedők, továbbá volt altisztek 162, 472, 1 millió 80 ezer korona járulékot kapnak. Tisztek és tisztjelöltek évi rokkant- dija 72, 216, 420, 1 millió 440 ezer korona. nemeket aranykoronábau kell majd fizetni. A törvény erre rövidesen elkészül, az országgyűlés — semmi kétség, — kénytelen megszavazni, minthogy ez most már élet halál kérdés. Hiszen sokan szívesen fizették az adó késedelmi kamatát, mert a kosztba adott pénzt sajnálták visszavenni és az államnak adni. Az 1924. évi adókat már aranykoronára számítják át. Az 1923. utolsó napjáig fennálló adó Megjelent a roHKantaK illetményeit szabályozd rendelet. Megszüntették a *>***&> m*m> «Ws«»«**««»**-
