Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-02-01 / 27. szám

2 feiLriU flßFUJÖACt 1924 február 1. hátralékokét is átszámítják aranykoronára. Itt azonban az a kedvezmény, hogy aki a törvény kihirdetéséig a hátralékokat teljesen befizeti, nem lesz kénytelen aranyra átszámított tartozást fizetni, újabb teherrel nem röjják meg. Ez nagy dolog és nagy különbség. Hiszen az 1921. évi 70 es koronaárfolyamú adótartozásnak a mzi 0008-as papirkoro- nára való átszámítása után olyan összegű lenne a tartolás, hogy sokkal okosabb minden hátralékot rövidén kiegyenlíteni, míg az a gyorslábú törvény ide nem ér! A mezőgazdasági munkák biztosítása. Eger, 1024. január 31. A földmiveiési miniszter a folyó évi gazdasági munkák rendjének biztosítására rendeletet adott ki. A rendeletben utasítja a hatóságokat, hogy különös gondot fordítsanak arra, hogy az aratási és cséplési munkásoknak a munkaadók — elsősorban a helybeli és hivatásos mezőgazdasági munkásokat szer­ződtessék. Ha ilyenek a községben teljes számban nem volnának, a szomszédos községbeli, de mindenesetre a járásbeli, végül a vármegyebeli fölös számú mun­kásokat. Ebből a célból a th. illetve köz­ségi munkaközvetítőket a gazdasági mun­kások állandó nyilvántartására utasította. A munka teljesítését a háborút megelőző időben szokásos részes művelési módon kell bizsOiítani. Ajánlja a miniszter, hogy azok a bir­tokosok, akiknek aratőgépjük van, addig míg megfelelő munkaerő áií rendelkezésre ezeket ne vegyék igénybe és felhívja a gazdákat a hadirokkantaknak könnyebb munkákra való alkalmazására s ezek bé­rének természetben való fizetésére. Végre felhívja a hatóságok figyelmét a munkás­toborzók működésére. A hatóságoknak: pedig március 31-ig kőzségenkint ki kell mutatníok, hogy ed­dig az ideig hány munkás marad biztosí­tott munka nélkül, július 1 én pedig be kell jelenteniük, hogy mennyi az aratás nélkül maradt hivatásos munkások végle­ges száma? Uj «magyar» lap Kassán Eger, 1924 jan. 31. Kassán — mint onnan jelenti«: — «Közérdek• címen a közeljövőben uj ma gyár napilap indul mag. A lap a csehek zsoldjában fog állani és munkatársai az emigránsok soraiból toborződnak. Ezek után igazat ad nekünk minden olvasónk, ha azt állítjuk, hogy stilszerübb volna Közérdek helyett Cseh érdek névre ke­resztelni a lapot. IBOHSJ Hegedűs Lóránt hazajön. Bécs. A Bécsi Kurír közli, hogy Hegedűs Lóránt, volt magyar pénzügy- miniszter, a napokban elhagyta a német- országi szanatóriumot és visszatér Buda­pestre. Lndendorff uj puccsot jövendöl. Berlin. Ludendorff tábornok az egyik holland újság tudósítója előtt úgy nyilat­kozott, hogy a novemberi puccs előbb- utóbb meg fog ismétlődni, mert a nóplólek megnyilvánulását nem lehet hosszú ideig szuronyok és gépfegyverek segítségével elnyomni és ha megteszik, a puccs annál elkerülhetetlenebb. Lendvai megkövette a Házat. Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Lendvai István személyes kérdésben szólal fel. Férfias kötelességének tartja, hogy megkövesse a Házat tegnapi visel­kedése miatt és azért, mert megzavarta a Ház tanácskozó képességét. Saját akara­tából teszi ezt és be sem várja a mentelmi bizottság határozatát, bárhogy szóljon is az. Kéri a Házat, számítsa be mentségéül azt a nagy zajt és izgatott hangulatot, amely a tegnapi ülésen megnyilvánult. Ezután a Ház az indemnitást rész­leteiben is elfogadja. Áttérnek a földreform-novella tárgya­lására. Első felszólaló Farkas Tibor : A má­sodik paragrafushoz szól és csatlakozik Rupert Rezső javaslatához. Véleménye szerint nem lehet kizárni a földigénylők sorából azokat, akik részt vettek az elmúlt idők mozgalmaiban. Hiszen maga a föld­művelésügyi miniszter is ezek közé tartozik. Nagyatádi Szabó közbe szól. Csak azokat zárja ki a novella, akik a kommün alatt exponálták magukat, Farkas folytatja. A földbirtok refor­mot eddig azért nem lehetett végrehajtani, mert a helyes nyilvántartás hosszú idő óta szünetelt. Indítványozza, hogy a má­sodik paragrafus 5 ik pontja helyébe ik­tassanak b9 uj pontot, amely szériát bün­tettek elkövetője, eljárás alatt álló egyén vagy akiket elítéltek, de nem töltötték le büntetésüket, továbbá, akik erkölcstelenek, földhöz nem juthatnak. Ezzel a ponttal kívánja precizirozai kiket lehet kizárni a földbirtok-reformból. (Folyt, a 4 oldalon.) Mit vár a hatóság az iskolázás terén? A városi hatóság kulturális tevékenysége. Eger, 1924. január 31. Nagyon érdekes* a városi hatóságnak a művelődési ügyekről szőlő jelentése, ame­lyet Kálnoky István dr. ismertetett a vá­rosi közgyűlésen. Az új iskoláztatási törvény életbelé­pése új feladatokat hárított a hatóságokra. A nemzetgyűlés a tankötelezettséget szigorította. Azonban ezek a szigorú ren­delkezések is azt célozzák, hogy a tanü­gyi közigazgatási hatóságoknak eszközük legyen akkor is, mikor felvilágosítással célt nem érnek. Vagy amikor hanyagság­gal, érvekkel le nem gyűrhető makacsság­gal, vagy éppen rosszakarattal kerülnek szembe. Módjában lesz tehát olyan esz­közöket is igénybe venni, amelyekkel bár­minő okból eredő ellentállást megtörni ké­pes. Módjában áll a nagy célt: a minden tanköteles gyermek taníttatását, nevelte­tését elérni. Kétszeres fontosságúnak jelzi a je­lentés a nép fölvilágosítását az iskolázta­tás szükségességéről és üdvös hatásáról. Ez a törvény a jövő nemzedék magasabb erkölcsi és szellemi tókéjét akarja létre­hozni. Sokkal áldásosabb a nemzetre az, ha ennek szükségességéről minden magyar ember meg van győződve és ezt a tör­vényt mindenki önként és készséggel szol­gálja, mint az lenne, ha erre csak szigor­ra! büntetésekkel kényszeritenék. Szép és □agy jelentőségű feladatuk van tehát mind az I. fokú iskolai hatóságoknak, gondnok­ságoknak, iskolaszékeknek, felügyelőbi­zottságoknak, mind pedig az összes tan­ügyi közigazgatási natóSágoknak. Külö­nösen a néppel érintkező lelkészeknek, ta­nítóknak és községi elöljáróságnak. Min­den kínálkozó alkalommal szép szóval, jó­akarattal és türelemmel szükséges oda­hatni, hogy a gyermekek, rendes, ponlos neveltetésének és tanításának szüksége a köztudatba átmenjen. Sőt szükséges, bogy necsak kötelességből, hanem önként úgy a maguk, mint gyermekeik javáért és vég­eredményben közérdekből taníttassák a szülök gyermekeiket. A támadt akadályokat — mondja a jelentés — szintén elhárították. 6 éves korá­tól miaden gyermeket 9 tanéven át nyil­vános oktatásban kell részesíteni. További | egy, sőt két tanéven át kel! oktatni azo- i kát. akiknek kötelező oktatási időtartamát meghosszabbították. A kötelező oktatás tartama alatt az istentiszteleteken való részvétel is kötelező. A tanköteleseket törzskönyvvel tart­ják nyilván. A folyó tanévben 6439 tan­köteles van nyilvántartva. Ezek között 3306 mindennapos, 3i 13 pedig továbbkép­ző-iskolaköteles. A tankötelesek beisko­lázása mind megtörtén;, sajnos, sokszor, kényszer útján. Az iskolák látogatása kel­lően folyik. Legnagyobb részben a hideg idő és a hiányos táplálkozás miatt támadt betegség-, majd ruházatlanság okozta a mulasztásokat. Ezeknek az akadályoknak a leküzdése a hatóságok fófoladata. A szép jelentés maga is bizonyítja, hogy az ország Dyomorúságos helyzeté­ben nyomorúságosabbá lett népoktatá­sunkat a megmaradt kicsi fokán sem bír­juk teljessé tenni. Hiszen óriási nagy az anyagi és szellemi nyomor! I A szini-kerületek új beosztása. Eger, SS24. január 31. A kultuszminisztérium és az Országos Színészegyesület végi eg rendezni akarja a vidéki színtársulatok helyzetét. A mai Csonkamagyarországon körülbelül ugyan annyi színtársulat működik, mint a régi a mainál háromszorta nagyobb területet öve­ző határok között. Az úgynevezett kis társulatokat is számítva, 30 színtársula­tunk van. Az elszakított részekkel több színházi városunk elvesztette nyári állo­mását A temesvári és több más színtár­sulatunk pedig idehaza rekedt. Sallay Árpád szülészeti felügyelő értekezletre hív­ta össze vidéki színigazgatóinkat, megtár­gyalta velük a változott viszonyokkal kap­csolatos intézkedéseket. A tanácskozás legfőbb pontja a szín­társulatok új kerületi beosztására vonat kozott. Több javaslat hangzott el a mi­nisztérium képviselője és a színigazgatók részéröl. Végül megegyeztek, a városokkal való utólagos megállapodás reményében, nagyobb színtársulatoknak nyári állomá­sokra való felosztásában. A tervezet szerint Debrecen színtársulata, melynek az utóbbi években nem volt nyári állomása, Eger­ben tölti a nyarat, miután Eger városa a budapesti Várszinháztól megvonta en­gedélyét. Szeged szintársulata, mely az utóbbi időben súlyos anyagi válságba ju-

Next

/
Thumbnails
Contents