Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-30 / 25. szám
Ára 300 korona Eger, 1924. január 30. szerda. XLI. évf, 25. sz Előfizetési dijak postai szállítással Egg faóra . . 7000 K I Egész és félévi előfizetést N egged évre 20000 K > ----- nem fogadunk el. ----e mmmäiemnamBamaaaaaaoBBKEmmmmemBammmmammmmmmB „Szent forradalom“! Eger, 1924. január 29. A magyar októberi forradalmat szentnek titulálta Rupert Rezső : Öt év múltán o. munkájában. A bűnös lelkiismeret megnyugtatására írták Ruperték a könyvet. A gonosztevő, hogy lelkiismeretén köny- nyítsen, vallani kezd, ámde fél a büntetéstől, mentegetődzik, míg fejére nem olvassák gonoszságát, bűnének súlyos következményeit. Rupert szentnek mondja a forradalmat; eszméit szintén szenteknek. Rupert evvel profanizálta a fogalmat. Vagy íem tudja, mit jelent a szent szó, vagy nincs tisztában a forradalommal. Ha mindkettőnek jelentőségét ismeri; akkor mérhetetlen cinizmusra vall, ha a kettőt kapcsolatba hozza. Mi volt a forradalomban ? A forradalomban volt: lövöldözés, magtárak kifosztása, jószágok elhajtása, bebörtönözés, bankócsinálás, szocialista, felelőtlen elemek üvöltése, felvonulás, vörös lobogó, a csehek, románok, szerbek előrenyomulása, az ország kétharmadának elvesztése, állami javak elharácsolása, sok népgyülés, a paradicsomi élet kifestése, kevés munka sok bér, a művelt osztály lejáratása és még sok más egyéb. Kérdem, mi ebben a szent? Mik a szent eszmék ? Ha nagyító üveggel keresem is a szentséget, nem találom. Ellenben találok sok bűnt, sok foltot, mocskot, szeny- nyet, kelevényt, melyeket letörülni Rupert frázisai, Vámbáry Rusztem álokoskodásai sem képesek. Vámbéry: A forradalom és a jog c. értekezésében a forradalom — törvényes voltát joggal akarja alátámasztani s egy zsonglőr erőszakoskodásával a szociális szó terjengős magyarázatával, törvényesíti a forradalmat, amelyben csak az volt a szociális, ami nem volt szent: ha nem jösz, viszlek. Ámde a szentnek titulált forradalom vezérlő alakjai éppen nem valának szentek. Károlyi, Jászi, Kunfi, Bokányi, Supka, Szász és a többi kis és nagy «szentek,» kiktől nyerték szentté avattatásukat? Melyik legfőbb tekintély avatta őket szentekké? Igen, megvan! A szabadkőmivesek, a szociáldemokraták szentjei ők. E társaság, mely ma is csalhatatlanul hisz világboldogító tanításában, állította őket a szabadkőmivesek asztalaira ■ gyújtott nekik tömjént, gyertyát. A szentek csodákat müveinek. Müveitek a magyar forradalom szentjei is. Felbontották a frontot, pacifizmust hirdettek, amikor Briand, Clemenceau vén tigrisekként küzdöttek: ők a páduai békekötést elvetették, Belgrádban külön tárgyaltak, megnyitották az ország kapuit az ellenségnek, a süllyedő hajóról elme , POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. nekültek, hogy náluk nagyobb szentek (Kűn Béla és társai) miveljenek további csodákat, szocializáljanak s proletárok legyenek a nem dolgozó, tudatlan vezérek, a tanult emberek utcaseprők, hotelportások, cipőtisztítók. E szentek csodáitól betegebb lett az ország népe, mert vagy sok volt a szent Bégből és a szentekből, vagy nem volt szentség, amit annak hirdettek és nem voltak szentek, kik hatágú csillagot magasra tartották. El is söpörte a magyar nemzet tisztultabb akarata a profánokat, régi alapon keresztény, magyar politikát akar a nép, melyet egykoron sz. István, sz. László és más nagyok, szentek jelöltek meg s a hűek folytattak, őrizzen Isten minket a Rupert-féle »szentforradalomtól* és szentjeitől. Hiába is írnak már őkelméék, mi beírtuk a forradalom tanulságait elménkbe, de szivünkbe is. Dr. Cs. L. A miniszterelnök beszámolt útja eredményéről. Eger, 1924. január 29. Bethlen István gróf miniszterelnök hétfőn reggel megérkezett Budapestre ős még aznap délben tájékoztatta a sajtót külföldi útja eredményéről. A miniszter- elnök a kölcsöntárgyelásokről a többek között a kővetkezőket mondotta: — A népszövetségi tervezetben sző sem volt reparáciőről s a magyar közvélemény fölfogása íb az volt, hogy a kölcsön ügyét távol lehet tartani a reparáciő kérdésétől. A párisi jegyzőkönyv azonban erre nézve egy fontos passzust tartalmazott, amelynek elfogadását függőben tartottuk, illetve erre vonatkozóan mi is, a kisantant is fenntartásokat jelentettünk be. Közben ki volt tűzve a londoni konferencia, majd megtörtént a belgrádi kisantant gyűlés is, ahol a kisantant tagjai megállapították feltételeiket a magyar kölcsön- ügyben. Egyik feltétel az volt, hogy velünk szemben a reparáciő kérdése tisztáz- tassék. Nevezetesen Jugoszláviának voltak bizonyos restituciős követelései, amelyek nem nyertek eddig elintézést. A másik feltétel az, hogy a kisantant maguk között kivánta tisztázni a reparációs tartozások összegét. Ugyanis a kisantant reparáciő fejében a nagyantantnak köteles még vagy má8félmilliárdot fizetni. Ha pedig mi kölcsönt kapunk, szerintük nem méltányos, I lehet változtatni. hogy ezt az összeget rajtuk teljes mértékben behajtsák. Ami pedig a londoni eseményeket illeti, ott a kisantant elejtette azt a fenntartását, hogy az évi 10 millióban megszabott terhek nem elegendők és Magyarország nagyobb terhet is elbír. A döntés szerint elfogadták, hogy 20 éves amortizációs kölcsönt vegyünk föl és teljesen tisztáztuk azt a kérdést, hogy mik értendők béketervek alatt. Itt nem értendők a reparációk, hanem értendők minden más, békéből következő pénzügyi terheink, kivéve a háború előtti adósságokat, kivéve a szénszállítást, amellyel Jugoszláviának tartozunk. Beleértetik a restitució, esetleges természetbeni fizetések, okkupáoiős költségek, kommiisziők, szállítmányok költségei. Kereskedelmi szerződéseket kell kötnünk minden velünk jelentős kereskedelmi forgalomban levő állammal. — A Jegybank ügyében a hosszúlejáratú váltók eszkomptá- lására vonatkozóan kielégítő választ adott a Népszövetség. Az ellenőr kérdésében nem volt egységes a felfogás arra nézve, hogy amerikai állampolgár lehet-e ellenőr? Végre ekként határoztak s az egész kérdést a magyar albizottság elnökére Lord Robert Cecilre bízták. így a 2 jegyzőkönyv és a pénzügyi bizottság jelentősét elfogadták s ezen a terven többé nem is Zichy Gyula gróf kalocsai instailációjaEger, 1924. január 29. Kalocsai jelentés szerint vasárnap folyt le Zichy Gyula gróf pécsi megyéB- püspöknek hivatalos beiktatása a kalocsai főegyházmegye apostoli adminisztrátori tisztébe. A székesegyház ajtajában a főkáptalan fogadta a püspököt, aki az »Ecce Sacedos« hangjai mellett foglalta el az érseki trónt; felolvasták XL Pius pápának december 10-én kelt kinevezési okmányát, melynek megtörténte után a főpáiztor ünnepi nagymisét pontifikáit. Mise után az érseki rezidenciában Zichy Gyula gróf a küldöttségeket fogadta. Az apostoli kormányzó kijelentette, hogy az év egy részét Kalocsán, másik részét Pécsen fogja tölteni. A Szentszék kifejezett rendelkezésére a kalocsai érsekségben nemcsak a lelkiek, hanem az anyagiak kormányzását is átveszi, amit az egybázjog szelleme is megkíván. Poincaré harcot indít Macdonald ellen. Páris. Politikai körökben arról beszélnek, hogy Poincare bele akarja vonni Belgiumot a kisantantba és e célbői Jas- pár belga külügyminisztert legközelebb összehozza Benessel. Főcél ezembeszállaní az új angol kormánnyal azért, hogy a jővátételi kérdés ne vitessék a Népszövetség elé.
