Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-01-30 / 25. szám

i team népújság A Kat. Népszövetség propagandája a Tisza-mentén. Tiszafüred, 1924. jan. 28. A Kát. Népszövetség agitációja seré­nyen folyik. Ez é^ben először Tiszafüreden índúlt meg, folytatódott Poroszlón, Sarudon, Tiszanánán, Kiskörén és befejezést Tarna- szentmiklóson fog nyerni. A központ képviseletében Borián Ferencz titkár ős dr. Csepela Lajos kápol­nai esperesplébános jelentek meg a tisza­füredi gyűlésen. A gyűlés az iskolaterem­ben folyt le, melyet a közönség zsúfolá­sig megtöltött. A publikum között voltak : a hatóság képviseletében Stékelyhidy Géza szolgabirő. dr. Budai Pál ügyvéd, Kadocsa Béla igazgató, Okányi és Iván József polg. isk. tanárok, Beles és Kovács közs. jegyzők, Trenkó állatorvos, Rapi szem- lész; az egész kát. tanítói kar, számos űr­hölgy, az iparos, a földmivesosztály fér­fiéi, asszonyai, családtagjai. A gyűlést Fábry Dezső esparesplé- bános nyitotta meg lelkes szavakkal, han­goztatta a kát. megűjhődásnak gondolatát. Borián titkár a népszövetség, a tö­mörülés, kát. erők egységesítését vázolta mély meggyőződéssel. Dr. Csepela Lajos ez életből merített példákkal mutatta be a népszövetség er­kölcsi, vallási, gazdasági hasznát. Dr. Buday Pál ügyvéd valósággal hitrallő beszédet tartott a katolikus egy­ház mellett. A gyűlés sikerét igazolja a jelenlevők tömeges belépése a Népszövetség tag­jai közé. A gyűlést értekezlet követte, amelyen megalakult a tiszafüredi körzet Tiszaör- vény, Tíszaörs, Poroszló, Nagyiván bevo­násával. A körzet egyházi elnöke Fábry Dezső, világi Budai dr. ügyvéd, titkárai Tremkő állatorvos, Iván tanár, Reif ipar- testületi elnök lettek, Tiszaörsről Mikula Mátyás adminisztrátor, Horváth tanító, Nagyivánon Krich plébános és Szabó Béla földbirtokos, Poroszlón Török plé­bános és Kinczly földbérlő. Ügyész dr. Budai ügyvéd. A gyűlés befejezéséül a közönség elénekelte a Himnuszt és a magyar Hiszek­egyet. A tagok toborzása tovább folyik. Tiszafüreden külömben komoly szo­ciális munka látszik : van szövőtanfolyama, kát. ifjutági egylet 130 fiú és le&nytaggal, Novák káplán a plébános vezetése alatt szervezi a Szívgárdát; a kát. női ének­kart és a kosárfonőtanfolyamot Veress kát tanító vezeti. Hisszük, hogy ez intenzív munka megtermi a maga gyümölcsét. Újból szabályozták a betegségi és balesetbiztosítást. Eger, 1924. január 29 gyógyszertár a kívánt gyógyszernek a A hivatalos lap vasárnapi száma miniszteri rendeletet közöl, amelyben mó­dosítja a betegség és balesetbiztosításról szóló ideiglenes rendeletet. A rendelet szerint a tisztviselők, ke­reskedősegédek és hasonló állásban levők betegségi, biztosítási kötelezettség alá es­nek, ha munkabérük ővenkint a 8.400,000 koronát meg nem haladja. A biztosított a pénztár orvosának szabályszerű rendelé­sére a gyógyszert bármely nyilvános győgyszertárből megszerezheti. Amelyik pénztár számlájára való kiszolgáltatását megtagadja büntetés alá esik és 120 ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tethető. Balesetbiztosítás alá esnek azok, akik­nek évi javadalmazásuk 4.200,000 koronán alul van. Azok a háztartási munkaadók, akik 1 háztartási alkalmazottat foglalkoz­tatnak, január 28. napjától kezdve heti 45 koronát, akik pedig több cselédet foglal­koztatnak hetenként 90 korona baleset- biztosítási dijat fizetnek. Szép kis demokrácia! Eger, 1924. jan. 29. Pozsonyból jelentik : A csehszlovákiai német pártok nevében már több mint egy éve interpellált Kallina képviselő a Dob- sina községbeli hallatlan közigazgatási és iskolai botrányok miatt. Az űj uralom erőszakos elnyomatásait panaszolta fel. A nagyrészt német lakosság az iskolás gyermekek 75—80%-át küldi be, mégis minden tőt az iskolában is, meg a köz- igazgatásban is. A szülőknek számtalan­szor megígérték Prágában is, meg Po­zsonyban is sérelmeik orvoslását, de az Ígéretnél több nem történt. 1919-ben követelték, hogy az állami tisztviselők tegyenek esküt a köztársa­ságra. Akkor még nem volt békekötés, így ezen a címen visszautasították a tiszt­viselők a követelést. Elűzték őket. He­lyükre polgármesternek állatorvost, fő­jegyzőnek lakatost, rendőrkapitánynak útkaparót, erdőmesternek kerülőt tettek. Tehát mindnek megvolt a rátermettsége és tanúltsága. A kerülő erdőgondnok községi bírő is, így tehát önmagának is elöljárója (!) és intézkedéseket ad ki az okleveles erdő­mérnöknek. Úgy kormányoz, mint egy török basa. A zsupán mindenre igent és Ament mond. A kerülő-bíró egyúttal is- kolaszéki elnök is és két év óta csak most hívta egybe az iskolaszék gyűlését. Van­nak munkái, amelyeket állami adópénzből kell fizetni a képviselőtestület megkérde­zése nélkül. A költségvetést duplán túlköltötte, ami a stabil cseh pénzalapon nagy szó! Önhatalmúlag ítél elevenek és holtak fölött. A kerülő-bíró saját fizetésén kívül az erdőgondnoki fizetést is húzza. Ez olyan állás, amit ő magának alkotott, habár erre a tisztre okleveles erdőmérnök van alkal­mazva. Mindezeken fölül régi kerülői ter­mészetes járandóságát is élvezi. A Danu­bius r. t.-nak 700 ezer K. biztosíték befi­zetésének elmulasztását elnézte, igy a rész­vénytársaság csak 100 ezret tett le. A Slovenska Beseda részére tilalom ellenére átengedte az iskolát, igy az ingyen hasz­nálja a tüzelőt és világítást. Ezekre a panaszokra az érdekelt mi­niszter tagadta, ‘hogy a németeket Dob- ■inán elnyomnák, mert ott több a tót, mint a német és van 369 magyar is. Azért nem engedélyezik a német tanítást, mert ilyen a magyar uralom idejében sem volt. Azért 1924. január 30. nem alkalmaztak tanúit embereket a köz- igazgatásban, mert azok összesküvésekben vesznek részt. Az interpelláció több részét cáfolja a miniszter és azt állítja, hogy Dobsinának a magyar időkben 2 millió adóssága volt, most pedig 1 millió és 100 ezerért villamtelepet vett. A lapjelentés hozzáteszi, hogy ebben a válaszban a Szlo­vákiában uralkodó közigazgatás összes becstelensége van nyilvánosan beismerve. »A kisebbségek elnyomásában épp úgy hajótörést fognak szenvedni/mint a régibb uralom.« (?) Eger város közegészségügye 1923-ban. Eger, 1924. január 29. De sokszor adtunk hírt gyászrovat­ban elhalálozásról. Nem egynél volt jár­ványos betegség a halál oka, néha még a vidéket is megriasztotta egy-egy képzelt egri járvány hire. Világos átseKintőst ka­punk a város egészségi áll :potáról abból az összefoglaló jelentésből, melyet Kál• noky István dr. olvasott jföl a képviselő­testület közgyűlésén. Eszerint torokgyík 12 (4) fordúlt elő az egész évben. Zárjelben közöljük a ha­lálos végződé&üeket. Vörheny : 13 (3). Ka­nyaró : 3, szamárhurut: 16, bárányhimlő: 3, tífusz: 33, (8), vérhas: 5, fültőmirigy lob: 1. összes ragályos megbetegedések száma az egész év folyamán 86, (15). Tekintettel arra, hogy a halálozással végződött 5 vérhas, 7 tífusz és 3 vörheny- eset vidékről került be, az egészségi álla­pot kedvezőnek mondható. Rendkívüli haláleset az utolsó negyed­évben 4 volt. 1 öngyilkosság, 1 lugmér- gezés, 2 szívszélhüdés. Nincs a járványok között nyilván­tartva a tüdővészes halálozások száma, ami pedig a mai nehéz viszonyok között óriási. Benes is beszámol legutóbbi külföldi tárgyalásairól. Prága. A Bohémia arról értesül, hogy Benes külügyminiszter ma Párisból Prá­gába utazik és a két kamara külügyi bi­zottságában felvilágosítást ad legutóbbi külföldi tárgyaláséiról. Szabadlábra helyezték a koronarontó bankárokat. Budapest. Nagy Emil dr. igazság­ügyminiszter utasítást adott az ügyész­ségnek, hogy a korongrontással gyanúsí­tott bankárokat megfelelő kaució ellené­ben bocsássák szabadon. Ennek értelmé­ben az ügyészség Kalbs Károlyt 90,000 dollár, Stein Ármint és Gara Zoltánt 500— 500 millió korona, Ágay Gyulát 300 millió, Kürchner Zsigmondot 200, Bíró Józsefet 300 millió korona letétele után szabad­lábra helyezte. Kínai diplomata Kecskeméten. Eger, 1924. január 29. Kecskemétről írják, hogy Hoo Ju Liu kinai diplomata od sérkezett. A kínai ven­dég az alföldi tanyarendszer tanulmányo­zása céljából keresi föl az alföldi városo­kat és tesz látogatásokat a tanyákon. Hoo Ju Liu a kinai képviselőház tag­ja, akit nagy gazdasági szakértőnek tarta­nak hazájában.

Next

/
Thumbnails
Contents