Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-24 / 165. szám
Ára 60 korona Eger, 1923. július 25. szerda XL évf. 166 . sz. Előfizetési dijak postai szállítással Eog hóra . . 1400 K | Egész és félévi előfizetést Negged évre 4200 K | --- nem fogadunk el. —□ cm. 25 K. 20 K POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A büntetőjog reformja küszöbön áll. A képviselők megvesztegetési ügye a nemzetgyűlésen. Ott künn tágasabb! Bulgáriában tetemesen megváltozott a helyzet, mióta új kormányosok irányít ják az ország hajóját. A nagy fordulat előtt, június közepéig, álcácott kommunista- uralom, volt, mely lassankint készítette volna elő a talajt a bolsevizmushoz. Sztambulijezkynak legbizalmasabb hívei voltak azok az agitátorok, akik a jövő proletárdiktatúráját alapozták szép csöndben és teljes biztonságban. Az elnyomott nemzeti irányzatnak minden megmozdulására a legvadabb terror volt a felelet. Golyó és akasztófa járt ki a hazafias bolgároknak, akik meg mer tek mozdulni. Börtön azoknak, akiknek más volt a véleménye, mint a nagyhatalmú diktátornak és kalandor miniszterei n6k. És ilyen pártfogás mellett szabadon »dolgoztak« a kommunista agitátorok. Egész szervezetük volt a Vöröskereszt nemes intézményének tiszteletreméltó címe alatt. És nemcsak szévtl, meggyőzéssel dolgoztak az idegenből küldött elvtársak, hanem rablással, orvul használt fegyverrel, vagy ha ilyen olcsón nem ment a dolog, a rubelek millióival is. Ezt a kelevónyt nem tűrhette az új kormány a bolgár nemzet testén Nem tűrhette már csak azért sem, mivel a kórokozó bacillusok tovább fertőzték az állam szervezetét. Táplálta a baktériumokat a szovjet összerabolt millióival,melyek állandóan gurultak ős gurulnak Bulgáriába. Most azután gyökeresen segít e bajon g keménykezű bolgár kormány. Egysza rüen összefogdostatja ezeket az agitátorokat, kiutasítja őket s áttoloncolja a határon oda, ahonnét jöttek. Könnyen megteheti. Semmi fájdalmat nem okoz a bolgároknak, mert mind idegenek. Mint ahogy ide gén az emberi szervezetben a mérgezést előidéző kór anyag: úgy idegenbői som- poiyogtak be ezek a nemzet-mérgezők is. És mint az egészséges szervezet kidobja magából azt, ami idegen, ami reá nézve ártalmas: úgy az egészséges nemzet sem tűrheti meg kebelében az ilyen kártékony idegeneket. Nálunk is igy kellene tenni ! Időről-időre lelepleznek egy-egy ilyen akna fűró társaságot. Világosan rájuk bizonyítják, hogy a magyar áilam ellen szervezkednek, izgatnak áskálódnak, dolgoznak. Fölfedik terveiket, amelyek a meglevő rend ellen irányultak . . . S mi a büntetésük? Kapnak egy-pár évi fogházat, börtönt, fegyházat, amikora magyar állam ős a munkás nemzet gondoskodik ellátásukról. Nem igy kell az ilyenekkel bánni, hanem úgy, mint Bulgária. Ha nem tetszik az itteni élet: ott künn tágasabb. Menjenek e szovjet Eldorádójába! Nekünk semmi szükségünk nincs reájuk. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentés után Nemes Bertalan, az igazságügy előadója, beterjeszti a bizmttság jelentését Ulain Ferenc Czegléden tartott beszédéről, a nemzetgyűlés védelmére fennforogni látszó bűncselekmény megtorlása céljából, a bűnvádi eljárás megindítására adandó felhatalmazás tárgyában. Hosszan indokolja meg a bizottság javaslatát. Ulain nem nevezett meg egyetlen képviselői sem, tehát a nemzetgyűlésnek kötelessége kideríteni, hogy melyik képviselő fogadott volna el a bankoktól borravalót. Rámutat arra, hogy fölmerült egy parlamenti bizottság kiküldésének gondolata, azonban a bizottság egyik tagja sem tartja helyesnek ezt a véleményt. Egyetlen út az ügy tisztázására, hogy egy bizottságnak adják át az ügyet a nyilvánosság előtt való tárgyalás végett Az eljárást azonban a nemzetgyűlés felhatalmazása nélkül megindítani nem lehet. Ezért a bizottság javasolja, hogy adja meg a nemzetgyűlés az igazságügyminiszternek a felhatalmazást a büntető eljárás megindítására. Nagy Emil igazságügyminiszter: Az ügyet független bíróság elé kell vinni. Ott kell módot adni Ulainoak arra, hogy vádját biztosítsa. Az eljárás megindítására felhatalmazást kérek. Amikor tegnap neve két hoztak tudomásomra, nem sajnáltam Zürich: 4% M. T. I. A mai zürichi jegyzéssel kapcsolatban tudomására jutott a magyar kormánynak, hogy bizonyos források azt a hírt bocsátották világgá, mint ha a jő- vátéteii kölcsön ügyében ki&üldendő bia fáradságot, nyakamba vettem a várost és fölkerestem magam mindazokat az elő» kelő személyiségeket, akikről állították, hogy kaptak bankoktól levelet és azt megbotránkozással utasították vissza. Akkor az az erkölcsi és jogi meggyőződés alakult ki bennem, hogy ha vannak ilyen egyének, akik kaptak ilyen levelet, de vieszalökték, talán lehetnek olyanok is, akik nem küldték vissza. (Friedrich István : Ulain is azt mondta.) Ha a képviselő ur itteni fejtegetésemről azt mondja, hogy ugyanezt mondta Ulain is, akkor nem érdemes tovább beszélnem. Mélyen tisztelt nemzetgyűlés, őszintén van szerencsém közölni azt a tapasz talatomat, hogy ilyen levelek léteznek. Múlt alkalommal voltam bátor rámutatni arra a végtelenül komikus helyzetre, hogy mig a magyar büntető törvény- könyv körülvonalazta a tisztviselők megvesztegetésének kérdését a képviselők megvesztegetéséről mélyen hallgat, pedig felmerültek már a múltban is ilyen esetek. Ez az eset is mutatja többek között a magyar igazságügyi törvénynek azt a meglehetős elavultságát, amelyen sürgősen segíteni kell. E tekintetben van szerencsém bejelenteni, hogy a reformtörvény már készen van, a minisztertanácson már keresztül ment. Ennél fogva az egész büntetőjog reformja küszöbön áli. zottság azt az utasítást kapta volna, hogy Magyarország terményeinek egy részét foglalják le. Megállapítást nyert, hogy ez a hír légből kapott koholmány. Nincs másról szó, uiint ravasz és jól sikerült börzetnanőverről, amelynek, — remélhető, — nem fog felülni a külföld. Hz iiz!«th«!yisígrH Hitelezi! megjelölése az j ipartörvény szerint. Eger, 1923. július 24. j letve az üzlethelyiség bejáratánál Kifüg- A novembar 1 én életbelépő új ipar- ; gesztendő táblán akként föltimteíni, hogy a törvény szarint az iparos üzlethelyiségét, j fölirás egyik része se legyen kevósbbé annak külső részén, cégtáblával köteles j szembetűnő, mint a többi, megjelölni. A cégjegyzett iparosok és kereskedők A cégtáblákon föl kell tüntetni az j cégüket cégtáblájukon a kereskedelmi üzlettulajdonos családi és utónevét oly- ■ cégjegyzékbe történt bevezetésnek megfe- képen, hogy a fölírás egyik része se le- 1 lelően kötelesek föltüntetni. Ha az egyéni gyen kevésbbé szembeötlő, mint a többi. \ cég az üzlettulajdonos családi és utónevét, Ha az üzlettulajdonos férjezett, vagy j egyesületek és társulatok cége pedig alapözvegy nő, a cégtáblán férje nevét köte- ! szabályaikban megállapított nevüket nam les megfelelő toldással feltüntetni. A fér- ■ tartalmazná ezt vagy magán a cégtáblán, jezett vagy özvegy nő férje neve mellett j vagy az üzlethelyiség bejáratánál kiíúg- leánynevét is föltüntetheti. Egyesületek és j gesztendő táblán kell szembetűnő módon társulatok, alapszabályaikban megállapí j föitüntetni. Amennyiben az üzlettulajdo- íott nevüket kötelesek cégtáblájukon, íl- i nos családi és utónevét nem magán a
