Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-24 / 165. szám
9. EttKi ÍN EP UJ iá Ali 1923 július 25 »- ^ m^msäMsr^sss^m^^^assBSsam^esBEmiessa^iBSs^^sssB^BSsBga eégtdblán, hanem az üzlethelyiség bejáratánál kifüggesztendő táblán tünteti föl, a név mellé oda kell tenni az «üzlettulajdonos» szét, iiyképen: üzlettulajdonos: Kis István. A nem cégjegyzett kereskedők (iparosok) tehát f. évi november 1-től cégtáblájukon csakis családi nevüket használhatják és pedig akként, hogy a családi és utónév betűinek egyenlő nagyoknak kell lenniök. A cégjegyzett kereskedőknek (és iparosoknak) azonban az új ipartör vény azt a kedvezményt biztosítja, hogy amennyiben a cégtáblán nem lenne feltün tetve az üzlettulajdonos családi és utóneve, ezt az üzlethelyiség bejáratánál kifüggesztendő táblán is föltüntethetik. Közkereseti társaságoknál beéri a törvény azzal, hogy legalább az üzletvitelért felelős egy üzlettársnak, betéti társaságoknál, hogy legalább egy beltagnak családi és utóneve legyen a cégtáblán, illetve az üzlethelyiség bejáratánál kifüggesztendő táblán az előirt módra feltüntetve. Oly társas vállalatnál, amelynek cégét a kereskedelmi törvény értelmében nem kell a cégjegyzékbe bevezetni, a társas viszonyra való kifejezett utalással legalább két üzlettársnak családi és utónevét kell a cégtáblán feltüntetni. Akik utakon, utcákon, tereken felállított bódéban, sátorban, asztalon, talpazaton vagy a puszta főidőn árűsítanak, illetve űznek ipari foglalkozást: családi és utónevüket feltüntető táblát kötelesek szembeötlően elhelyezni. A kereskedők és iparosok tehát a cégtáblájukat fenti rendelkezéseknek megfelelően idejében festessék át, illetve ha eddig nem volt, cégtábláról gondoskodja nak, mert ez évi nov 1 seje után azokat, akiknek cégtáblája nem lesz megfelelő, az új ipartörvény büntető rendelkezései értelmében, kihágás címén meg büntetik. A forgalmi adó lerovásának ellenőrzésére új rendszer lépett életbe. Eger, 1923. július 24 A forgalmi adó lerovásának ellenőrzésére új rendszer lépett életbe. Az adóellenőrzők eddig esetről esetre a forgalmi adó alanyok üzletében, vagy műhelyében láttamozták a béiyegierovási könyveket. Ezentúl azonban az adózó polgárságnak a városi adóhivatal által megjelölt napon a forgalmi adó ellenőrzése végett személyesen keli megjelennie a forgalmi adó ügyosztályánál. Magával kell vinnie fel jegyzéseit, a béiyegierovási könyvet, valamint a blokkokat. A megtelt bőlyegköny- veket megőrzés végett szintén köteles beszolgáltatni a forgalmi adó ügyosztályának. A készpénzfizetők ezentúl nem ne gyedévenként, hanem havonta kötelesek megfizetni a forgalmiadé átalányt. Itt említjük meg, hogy a felek a blokk-füzetek teljes előállítási árát tartoznak megfizetni. A rendeletről olvasóink részletes tájékoztatást nyerhetnek a városi adóhivatal hirdetményéből, mely lapunk hirdetési oldalán három egymást követő napon jelenik meg, • Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen Séta a Bebek-bástya és a kálvária környékén. A Szent István szobor és a stációk tatarozásra szorulnak. — Kecskenyájak legelésznek Gárdonyi Géza sírja körül. Eger, 1923. július 24. Szent István király ünnepe, ahogyan mondani szokás, már «a kertek alatt van.» A magyar műveltség és a magyar birodalom ez ihletett megalapítójának tiszteletére ünnepi díszbe öltözik az ország, hogy a dicsőséges múlt forrásaiból erőt merítve, meghajtsa a csodálat és a soha meg nem alázkodó magyar nagyság zászlóját Szent István előtt Budán a Szent Jobbot hordozzák körűi, mely porladozóban is olyan, mint egy áldó kéz, mely a magyarság fölött lebeg. Egerben a Szent István szoborhoz, a Várba zarándokol a keresztény lakosság, vidéken pedig a kálváriákhoz. A inai szomorú jelenben a magyar sorsa amúgy ii csak kálvária-járás. Az ünnepvárő hangulatból, sajnos, már most kizökkentett bennünket az egri vár elhanyagolt kálváriája és Szent István szobra. Mint legtöbbünknek, bizony nekünk sem jutott volna eszünkbe ez a sajnálatos tény, ha föl nem hívja figyelmünket egy egri polgár, Müller György üveg és díszműárú kereskedő, aki szomorúan ecsetelte, hogy a vári kálvária, Egernek ez az állandó búcsújáró helye, erősen leromlott állapotban van, nemkülönben a Sz. István szobor is. Munkatársunk ma délelőtt személyesen meggyőződött arról, hogy a stációk .és fönn a kálvária dombon álló keresztek már nagyon rászorúlnak a tatarozásra. A Sz. István-szobor pedig több helyen letöredezett. Erre a körülményre felhívjuk az illetékesek figyelmét. Szent István napja még elég messze van ahhoz, hogy úgy a kálvária, mint a szobor rendbe hozható legyen. Munkatársunk sétája alkalmával tapasztalatokban bőven gazdagodott s egy kedves pásztori idillt i* látott: a Gárdonyi sír körűi jámboran mekegő kecskenyájak legelésztek. Költői kép volt, el nem tagadható s egy élelmes állatfestő mindenesetre tőkésíteni tudná palettáján az ingyen kínálkozó modelleket. Sajnos, újságíró is volt egyszersmind s azon tűnődött, hogy a vár közíegelő terület-e, vagy sem? Vétkeseke a kecskék, ha legelnek? Tudják-e, hogy sírhalom körűi etikettbe vágó kérdés legelni ? A kecskéket kell-e büntetni, vagy a kecskék tulajdonosait? S ha nem közíegelő, hanem egy nagy Porladó temetői helye a Bebak bástya, mért nem húz drót-kerítést a város a falak szélén, hogy a törvényben és társadalmi szokásokban járatlan kecskék föl ne tudjanak hatolni? Egyébként a kedves magyar bimbókról, a gyermekekről, sem szabad magfeledkeznünk, akik ártatlan gyermeki játékaik közben indián üvöltésekkel verik fői a prerik, azaz a Bebek-bástya csöndjét. Értse meg végűi mindenki, hogy a Bebek bástya Gárdonyi Géza földi porainak temetője, hová csak kegyeletes érzéssel szabad lépni, de semmi esetre sem szórakozási vágyból, esti, vagy hűvös délutáni séta közben víg tereferére. S a nevelőnőknek is lehetne annyi intelligenciájuk, hogy a gondjaikra bízott gyermekeket máshová vigyék labdázni és «Hol az olló komámasszony» t játszani. Az utca rakoncátlan gyermekeit pedig feddjék meg a szülők, vagy a sírhoz zarándokoló felnőttek. Semmiesetre sem ártana, ha a Dobóutcán posztoló rendőr néha-napján a Várba is föllátogatna. A tuberkulózisról. Eger, 1923. július 24. B. lapjuk 149. számában olvastam az iskolák tüdővész elleni védekezésének tervezetét. A tüdővész általános baj, így a helyes védekezésnek is, — ha eredményt akarunk elérni, — általánosnak kell lennie. Az említett javaslatot, — bár részleges tervezet, — űrömmel láttam, mert ez tanújele annak, hogy mégis csak akadnak egyesek, kik ezt a nagy horderejű kérdést értékelni tudják. Engedjék meg, hogy ré szemről is hozzászóljak ehhez a kérdéshez. A tüdővész a gümőkór-megbetegedé- seknek csakis égy rész jelensége. Voltakép nincs a szervezetnek olyan része szövete, mit a gümőkőr meg ne támadhatna; van ugyanis: agy-, bél-, máj , vese-, bőr-, csont-, mirigy-, nyákhártya gümőkőr. Azt a megjelenési formáját a gümőkóraak, midőn a betegség a tüdő szövetét támadja meg, tüdőgümőkórnak hívjuk, népiesen tüdővésznek. Belátható ezekből, hogy a «tüdővész» elnevezés sokkal kisebb betegedősi kört jelez, mint a gümőkőr fogalma. Belátható az is, hogy a gümőkőr pusztítása tetemesen több áldozatot követel, mint azt általában hiszik. Pedig a gümőkőr csapása ! még ily helyesebb, tágabb értelmezéssel sincs kellően méltatva. Beigazolt tény, hogy minden baktérium bizonyos, fajlagos mérget termel. Ez alapon meg kell különböztetni minden baktérium-okozta betegségnél a fertőzést, valamint ettől elvá- j lasztva, az illető baktérium fajlagos mér- I gezését (infectio, intoxicaíio). A szervezet minden káros hatás ellen tud védekezni bizonyos mértékig. így tud a baktériumok ellen is. Ha baktérium ! jut a szervezetbe és a szervezet védekező képessége teljes, az esetben megsemmisíti a baktériumost s a termeit mérget is ; megköti. Ez esetben a teljes gyógyulásról beszélünk. Ha a védekező képesség gyön- ! gült, bár magukat a baktériumokat képes I legyőzni a szervezet, de a mérget már ntm bírja megkötni. Ebben az esetben nem pusztúlt ugyan el a szervezet, de | teljesen egészséges sem lesz, hanem síny- ! lődik. Ilyenkor beszélünk baktérium mór- i gezásról. Végül pedig: ha sem a bakté- i riuraok elpusztítására, sem a méreganyag | megkötésére nincs elég ereje, akkor a I szervezet tönkre megy. Elméletileg minden baktérium-okozta i mérgezésnél így van, gyakorlatilag azon- | ban máskép alakúi a kérdés. A pestis, a kolera pár óra — pár nap alatt lezajlik;
