Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-22 / 164. szám
Ára 60 korona Eger, 1923. július 22. vasárnap. XL évf. 164. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 1400 K | Egész és félévi előfizetést Negged évre 4200 K I -- nem fogadunk el. H irdetések Q cm. 25 K. Kiskirdetések szavanként 20 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Az Árvizsgáló Bizottság ülése. Megállapították a tejtermékek és zöldségnemű.k legmagasabb árát. Eger, 1923. július 20. A Hevesmegyei Árvizsgáló Bizottság tegnap, Fülöp Zoltán elnökletével, ülést tartott a Vármegyeházán. A bizottságban szóvá tették az egri picon uralkodó lehetetlen állapotokat, amelyek szerint itt — amint már meg is irtuk — sokkal drágábban lehet bevásárolni a főzelékféléket, mint a budapesti vásárcsarnokokban. A bizottság elsősorban a tejtermékek piaci árait tette vizsgálat tárgyává és hosz- szabb eszmecsere után a tejtermékek legmagasabb árát a következőkben állapította meg. 1 liter tej a termelőnél 200, viszont- elárúsítónál 240 K, 1 kg. vaj a termelőnél 4000, viszontelárúsítónál 4800 K, 1 kg. tehéntúró a termelőnél 800. viszontelárusítőnál 1000 K, 1 csomó (10 dg.) túró a termelőnél 80, viszontelárúsítónál 100 K. Aki a megállapított árnál többet kér, az ellen megindítják a kihágási eljárást. A főzelék félék legmagasabb árai pedig a következők: 1 kg. burgonya a termelőnél 160, a viszontelárúsítónál 200 K, 1 kg. fejes káposzta a termelőnél 250, a viszontelárűsí- tónál 300 K, 1 kg. közönséges zöldbab a termelőnél 100, viszontelárúsítónál 120 K, 1 kg. vajbab a termelőnél 150, a viszont- elárúsítőnál 180 K, 1 uborka (10 dg.) a termelőnél 20, viszontelárúsítónál 24 K. Reméljük, hogy ezzel végre rend lesz az egri piacon s megnyugszik a közönség, amely már szinte elkeseredéssel és tehetetlenül szemlélte a piaci árak nagy hullámzását flz Egri Városfejlesztő r.-t. nagy terVei a megVatísnlás «lőtt. Eger mint fürdőváros. Eger, I923. július 21. Régi idők zenéje, régi idők visszhangja, hogy Egert fürdővárossá kell fejleszteni. Már 80 - 100 esztendővel ezelőtt jelentek meg az egri forrásokról hosszabb rövidebb ismertetések, reklám-könyvecskék, amelyeknek mindig az volt a céljuk, hogy országszerte ismertté tegyék sz egri langyosvizű forrásokat. Nem tagadható, hogy ezek a kísérletek hoztak némi eredményt s már a múlt század negyvenes éveiben szép számmal tartózkodtak nálunk nyaralók, akik rendszeresen használták az egri melegvizű forrásokat. Mindezek azonban távolról sem voltak elegendők arra, hogy nagyobb hírnévre vigyék az egri fürdőt és vizét keresettebbé tegyék. Ehhez ugyanis pénz kellett; még pedig háromszor is pénz, akárcsak Monte cuccoli szerint a hadviseléshez. S éppen ez nem volt meg olyan mennyiségben, mint ahogyan kellett volna. Különösen nem volt és nincs meg azóta, amikor a Városfejlesztő r.-t. a fürdőket — nagy reményekkel és nagy elhatározásokkal — átvette. Igen könnyen érthető, hogy nem tudta megvalósítani nagy terveit, mert 1918. óta két forradalmon s a proletárdiktatúrán estünk át, mely után a nagy ősz- szeomlás és a velejáró pénzügyi krach csak súlyosbította a helyzetet. Pedig Egerben mindama föltételek megvannak, amelyek a fürdő-várossá le endŐ fejlesztéshez szükségesek. Vize kitűnő és roppant gazdag — mint azt Schréter Zol tán dr. minap ismertetett jeles munkájából minden illetékes tényező hitelesen megtudhatja. Városunk fekvése, környéke első rangú; levegője kitűnő, kultúrája jeles. Ezekhez jön azután az a szomorú tény hogy forrásai — az ország megcsonkítása folytán — legelső sorba jutottak. Elveszítettük a tátrai fürdőket, Pős- tyént, Mehádiát, Herkules fürdőt, a Nagyvárad mellett lévő hévvizeket stb. stb. s a megmaradtak között a legalsőrendűek közé emelhető Eger. S most a remény is erősen megvan hozzá, hogy a terv sikerülni fog. Az egri Városfejlesztő r.-t. közeli tőke emelése, a külföldi pénzcsoportok érdeklődésének fölkeltése s ezek bekapcsolódása küszöbön vac. Madarassy Beck Gyula bárónak, egyik legelső péúzkapicitásunknak, minapi látogatása nagy lépéssel vitte az ügyet előbbre. Fürdőink kifejlesztése és a nagyarányú, kész tervek megvalósítása, mondanunk is fölösleges, legelsőrendű érdeke Egernek. Éppen ezért minden tényezőnek össze kell fognia, hogy a törekvésnek sikere legyen. Eger, 1923. július 21. Az Egri Városfejlesztő r. t. Egerváros és a Magyar Városi Bank (akkor még: Magyar Város- és Községfejlesztő r. t.) részvételével alakult meg. Már akkor abban a reményben választotta meg elnökének Madarassy-Beck Gyula bárót, a Magyar Jelzálog-Hitelbank elnökét, hogy mint az ország egyik első pénzkapacitása, nagy segítségére lehet majd messzemenő terveinek megvalósításában. A legkitűnőbb külföldi összeköttetésekkel rendelkezvén ugyanis, a mai időkben, — mikor belföldi tőke alig kapható, — tőle és általa lehetett várni, hogy Eger városából csakugyan fürdővárost tud teremteni a részvénytársaság. Jött azonban a két forradalom és a proletárdiktatúra . . . Ezek minden számítási keresztül húztak, minden reményt lesorvasztottak. — A Városfejlesztő így nem tudta megvalósítani Egerváros közönségé nek tett (szinte szerződésszerű) ígéreteit. Amit csinált (a N3gymelegvíz átalakítása férfiuizodává, a gőzfürdő stb): az* édeskevés ahhoz, amit csinálnia lehetett és kellett volna, ha t. i. más viszonyok között élünk. Az sem volt hasznára a fejlődésnek, hogy 32 tagú vezetősége volt a r. t.- nak. Valóságos parlament, ahoi mindig akad ellenvélemény: a terveket, az egészséges gondolatokat halomra döntő «nie pozwolim.»Az ilyen nagy szám már eleve is lehetetlenné teszi az eredményes, különösen pedig a gyors munkát, amely manapság súlyos veszteségeket jelent 24 őrá alatt is. Ezért akart a Városfejlesztő vezető- í sége változtatni az állapotokon s minden I áron a fejlődés, a lehető munka útjára őhajtotta terelni a vállalatot. Ezért hívta meg Madarassy-Beck Gyula bárót, kőt .nagy országos pénzintézetnek is elnökét, hogy látogassa meg Egert, ahol 18 évvel ezelőtt már járt. Szerezzen benyomásokat a tulajdonképeni állapotokról. Ismerje meg a részvénytársaság vagyonát, a fürdőket és forrásokat, azok környezetét s ez alapon, a már elkészített tervek szerint, igyekezzék valamely nagyobb külföldi pénzcsoportot megnyerni, hogy a fürdőépítést mielőbb megkezdhessék. Lejövetele mostanra tolódott el, ami kor azért is jött, hogy a vállalat új tőkeemelését elintézze az igazgatóságban. — Ennél a tőkeemelésnél a város közönsége tekintélyes számú új részvényhez jut, úgy, hogy ezután az összes részvények ‘/3-ada az övé lesz. Belép továbbá a főrészvényesek közé az Egyházmegyei Takarékpénztár is, olyan arányban, mint a többi nagyobb egri bankok. Ezekkel az intézkedésekkel elérik azt az összhangot, melyre a leendő tervek megvalósításánál szükség van. Madarassy-Beck Gyula báró elnökölt a július 17 iki gyűlésen, amely elhatározta a tőkeemelést. E célból augusztus 4-re rendkívüli közgyűlést hívnak össze. Egyszersmind az egész igazgatóság és felügyelőbizottság is felajánlja lemondását s így újat választanak, most már 16, illetve 8 taggal. Az igazgatósági ülésen az ösázes határozatokat egyhangúlag hozták az elnök indítványára s a lemondás egyhangú voltában nyilatkozó önzetlenség biztosíték a leendő haladáshoz.
