Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-22 / 164. szám
EGEI NÉPÚJSÁG 1923. július 22. 2 ■ i ■■■■■ ■■■iiiriiiii»*?««»»«»»««» ] Ugyanaz nap este barátságos vacsora j volt, amelyen Madarassy Beck Gyula báró, a Truk Géza h. polgármester pohárköszön- tőjére mondott válaszában kijelentette, hogy »Egerben minden alap megvan ahhoz, hogy fürdővárossá fejleszthető legyen. Vize, levegője, környezete, történelmi jellege és mégis modern csinossága mintegy hivatottá teszik erre a fejlesztésre. S ha mégis lenne itt-ott akadály az anyagi erők megszerzésében: ennek oka nagy szegénységünk és pénzünk elértéktelenedése. Alkalmam volt, úgymond, a mai nap folyamán részletesen megismerni Eger legrégibb pénzintézetét, a Hevesmegyei^ Takarékpénztárt. Mondhatom, hogy fővárosi, sőt szinte európai színvonalú. De mikor megtudtam, hogy kétemeletes palotája 350 ezer koronába került, az is eszembe jutott, hogy ma legalább 900 millió korona kellene fölépítéséhez és berendező séhez. Ez a két szám mutatja, hogy milyen nehéz manapság az alkotás, valaminek a megteremtése. És evvel számolnunk kell . . .« Ugyanekkor, mint már az Egri Népújság megírta, az elnöksége alatt működő két nagy pénzintézet részéről 100—100 ezer koronát ajánlott fel a Gárdonyi- mauzóleumra. Másnap látogatásokat tett az elnök Szmrecsányi Lajos dr. érseknél, Csekó Gábor nagyprépostnál, Isaák Gyula alispánnál, Trak Géza polgármesternél, míg a vezérigazgató, dr. Urbanovich Zoltán, a bankoknál tett tisztelgő látogatást. Mindeme látogatások alkalmával folytatott tárgyalások eredményétől annál inkább sokat várhatunk, mert mindketten igen szives fogadtatásra találtak. El vannak ragadtatva a város és környékének szépségétől, s mindazokat az alapokat — kitűnő források, kellemes környezet, szépen fejlődő város, a mértékadó tényezők bizalma — megtalálták, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy nagyobb külföldi tőke megszerzése iránt indítandó munkálat va lóban sikerrel járjon. Madarassy Beck Gyula báró egyike azoknak az európai hírű pénzkap:citá- 6oknak, akinek módjában van összeköttetései révén pénzt szerezni. Hiszen a Magyar Városi Bank és annak vállalatai részére a közelmúltban több száz milliónyi belga pénzt szerzett, s ezzel a Püspöki Bérpince, Klein szappangyár, Szolnoki Iparfejlesztő, Corvin Színház stb. vállalatait nem remélt lendületbe hozta. Ha ezekhez vesszük a Sehr éter Zol tán dr.-nak most kiadott nagyértókű munkáját («Az egri Lngyosvizű források«), mely francia nyelven is megjelent s forrásainkról mindent tudományos, de mégis élvezhető módon mond el : minden föltétel és lehetőség megvan Eger nagyarányú fejlesztéséhez. OB3KS3KUC BMHgggglB^gafHgSgJgl 3» Borsod-vármegye jegyzői búzavalutában kérik a magánmunka-díjak megállapítását. Miskolcz, 1923 jultus 21. Borsod-vármegye községi jegyzői csütörtökön gyűlést tartottak Miskolczon. A gyűlésen nagy érdeklődéssel tárgyalták a jegyzői magánmunkálatok díjazásának kérdését. Elhatározták, hogy a félig hivatalos jellegű munkálatokat ezentúl díjtalanul fogják végezni, míg az egész magántermészetű munkát vagy egyáltalán nem vállalják, vagy csak búzavaluta alapon való díjazásért teljesítik Az ez iránti felterjesztést legközelebb megteszi a Jegyzőegyesület — Kérni fogják még azt is, hogy a községekben ne a jegyző, hanem egy kinevezett állami tisztviselő vesse ki az adót. Végül az egyesület alelnökávé Kádár Elek ózdi főjegyzőt választották meg. >OGOG&OOOOGOGa€K»eO Kedden napirendre Az igazságügyi bizottság tegnapi ülésén már lehetett látni, hogy a botrány nem intéződik el olyan egyszerűen. A polhikai fórumon mind többen követelik azt, hogy a részvény, ajándékozásban szerepelt nevek közül legalább azokét hozzák nyilvánosságra, akik visszautasították azokat. Mind többen hangoztatják, hogy nem csak Ulain elleni büntető eljárásra van szükség, hanem a nemzetgyűlésnek külön, saját hatáskörében is meg kell védenie súlyosan kerül az Ulain-ügy megtámadott becsületét. Magában a kormánypártban ie többen osztják Friedrich István tegnap hangoztatott véleményét, hogy a parlameti folyosón, a pártkörben hangosan említett neveket, amennyiben maguk nem jelentkeznének, nyilvánosságra kell hozni. Egész bizonyos, hogy a keddi ülésen el kell készülui arra, hogy ott már nevekről lesz szó. Ha egyenlőre azokét is, akik nem tartották a részvények elfogadását a képviselőséggel összefórhetőnek. Mennyivel drágulnak a dohányárak? Eger, 1923. június 21. Megbízható hirek szerint vasárnap tői a dohányjövedék ismét lényegesen föl emeli a dohánygyártmányok árát. Az áremelkedés 25—150% lesz. Értesülésünk szerint az új árak már vasárnap életbe lépnek és a fogyasztásban leginkább szereplő dohányneinüeiinól a következők lesznek: Trabukő ezelőtt 100, uj ár 150 K. Britannika ezelőtt 100, uj ár 180 K. Kuba 70, most 120 K, Operas 80, most 130, a cigaretták közül a Nílus 40, uj ára 65 K, Stambul 35, most 60, Memphis 30, most 50, Simphonia 11, most 23 K, Magyar 6, most 15 K. A 14 koronás Hölgy, a 16 koronás Király, a 12 koronás Hercegovina és a 9 koronás Dráma cigaretta egy árban kerül eladásra és pedig darabonként 20 K ért. A dohánynemüek közül a finom török 360 korona helyett 550 korona, a Hercegovina 220 koronáról 420 koronára drágul, mig a középfinom török dohány 150 ko rónáról 225 koronára 25 grammonként. Ismeretlen szabadkőműves írások. Eger, 1923. július 21. A szabadkőműves páholyok forradalmi működéséről szóló bizonyítékok, amelyeket elveszettnek hittek, előkerültek. Az újabb leleplezések sorozatát Pike Albert dr. emlékiratai nyitják meg. Pike dr., a charlestoni «Supreme conseil» 33. foká nak nagymestere a Moral és Dogma című művében azt irja: «A mi titkos társaságaink vezetői a világhatalom megszerzésére szövetkeztek ős nem múlik el pillanat anélkül, hogy minden erejükkel ezen ne munkálkodnának jó kőművesek módjára. Ez nem megy minden akadály . nélkül, mert a védelem elég éber, de egyszer a mi türelmünk is eifogy. Szép csendben munkálkodnak, mint azt a szabadkőműves látszat megköveteli és mindent elkövetnek arra nézve, hogy a vallás és az állam védekezése ellenük mind kisebb téren nyilvánulhasson meg.» Teljesen elveszettnek hitt bizonyíték Schmider Károly Kristóf báró egykori munkája: A szabadkőművesség története.» Schmider báró 1778 ban született, 1850-ben halt meg s fenti művét 1824 ben irta. «Nagy örömmel fogadtuk a főherceg, a fejedelem stb. belépését. Ha minden vezető ember tagja l8sz világszövetségünknek és mint egyszerű munkás kezébe veszi a vakoló kanalat az állam csakhamar gyenge lesz velünk szemben. A titkos összeköttetések oly szabad és akadálytalan mozgást biztosítanak részünkre, melynek semmiféle felülről jövő vihar nem árthat s egyedüli ellensége a napfény. Még ha duzzogna is a fejedelem, már nem nem félünk a kegyvesztettség miatt. Ellen ben dagadó vitorlával haladhatunk, ha egyetlen szavával i* kedvező levegőt teremt részünkre az udvarnál. Ahol az akadályok eloszlanak, úgy áll épületünk, mint valami méhkas, szorgos munkával űzve a napot » (149. old ) Egy másik igen jellemző megállapítás a «Latomia» című szabadkőműves újság 1865. évi júliusi számában jelent meg: «Az csak látszatra történik, hogy a fejedelem a páholy ügyekben a vezetést átvetne és a képviselők a rendszabályaikat^ a fejedelem nevével fedezik.» Ehhez hasonló citátum nagyon sok van. Még csak egy mondatot emelünk ki, Börne testvér, az ismert «Zur aufgehenden Morgenröte» nevű zsidó páholy tagja, páholybeszédéből: «Az érdemteleneket vissza kell szorítani, oh haszontalan fáradtság! A Iátőerő ragadja meg a dolgokat, a fény csak megmutatja. Akinek a szeme zavarok' csak zavarost fog látni. Legyenek nyugodtak, mindenkinek annyi fény az osztályrésze, amennyi megilleti.» (1833,33. Jubel feste.) Igen fontos és eddig még ismeretlenségben levő dokumentumok ezek, melyeknek tendenciái félreérthetetlenek. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Anglia áldozatok árán is haj landó megtartani a francia barátságot. — Nem tudjak értékelni a ruhrvidóki megszállás okozta károkat. — Bukás fenyegeti az új belga kormányt — Kedden ir ják alá a török bókét. — Új vóderőtör- vány készül Jugoszláviában — Seypel céltudatos politikája megmenti Ausztriát. — 250 embert ölt meg Hollandiában a Hőhullám. — Július végén indul a Zeppelin Berlinből Chikágőba. — Délamerikáből Északamerikába vándorolnak ki a szere- csenek. — Az orosz bolsevisták Európá-
