Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-21 / 163. szám
Ara 60 korona Eger, 1923. július 21. szombat. XL évf. 163. sz. 8BS? SS Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 1400 K I Egész és félévi előfizetést Negyed évre 4200 K I — nem fogadunk el. — Irdetések □ cm. 25 K. Kishirdetések szavanként 20 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eg . r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Csúnya vádaskodás. Eger, 1923. július 21. A nemzetgyűlés viharos üléssel válaszolt Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő czeglédi vádjaira. Ulain csúnya vádat emelt a magyar nemzetgyűlés és a magyar közélet több tagja ellen. Nem kevesebbet állított, minthogy két bank 300 millió erejéig vesztegetett meg közéleti férfiakat. A rettentő vád súlya alatt szenvedélyesen tört ki a fölzúdulás és a jogos követelés, hogy aki ilyen megsemmisítő gyanút bocsát világgá s a magyar közéletet ennyire kompromittáló aláfestéssel állítja be, annak legelemibb kötelessége, hogy bizony tékáit vigye a nyilvánosság elé * ezzel nyújtson módot és lehetőséget az ügy tisztázására. H A parlamenti vihart az idézte föl, hogy bár napok óta követelik az adatokat, amikor a nyomás kényszere alatt Ulain végre kénytelen volt a nemzetgyűlés előtt felszólalni, semmi tényleges bizonyítékra nem tudott hivatkozni. Csupa kertelés volt, amit összehebegett, ám pozitívum ocsmány vádjaival kapcsolatban egy jottányi sem hangzott el vonaglő ajkairól. Beszélt páriám nti bizottság kikül déséről, melynek vizsgálata volna hivatva (!) ilyen bizonyítékok előteremtésére ; ő maga azonban, aki a szörnyű váddal Czegléden a hordó tetejére állt, kézzel fogható adatot egyetlenegyet sem mondott. Az általános felháborodás a maga elemi erejével domborodott ki Nagy Emil igazságügyminiszter beszédéből. Aki vádol azt a bizonyítás kötelessége terheli; ha pádig ennek a kötelességének nein tud megfelelni, akkor magára nézve kimerítette a rágalmazás tényálladékát és a felelősséget vállalnia kell. És viselni is fogja, mert a miniszter hivatalos állásából kifolyólag a nemzetgyűlés meghatalmazását kéri, hogy a nemzetgyűlés becsületének védelme érdekében, Ulain ellen az eljárást megindíthassa. Ugyanabban a korrekt eszmekörben él Scitovszky házelnök is, aki a bizonyítás elmaradása esetére, a nemzetgyűlés elhatározására apellál Ulain vádaskodásaival szemben. Reméljük, hogy mihamarabb tisztázódik ez a piszkos ügy. Vagy bizonyít Ulain Ferenc, vagy vádlóból — vádlott lesz és akkor számon kérik tőle, mérhetetlen magamegfeledkezésót, ami mindig súlyos beszámítás alá esnék. De talán sohasem annyira súlyosan, mint éppen most, az ország rettenetesen leromlott helyzetében, amikor esküdt ellenségeink rágalmazó hadjáratához magyar ember, mi több : magyar képviselő szolgáltatja bizonyitailan vádaskodásával a legmérgesebb, szinte kivédhetetlen fegyvert. Vihar a nemzetgyűlésen. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Jelenti, hogy Farkas Tibor sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt, a vagyonadó tárgyában. Áz interpellációra a napirend ietárgyalása után legkésőbh V28 órakor térnek át. Hegymegi Kis Pál a házszabályokhoz kért szót. Indítványozza, hogy a nemzet- gyűlés idézze meg a belügyminisztert ab bői a célból, hogy jelentést tegyen abban az ügyben, hogy Czegléden a polgári ellenzék egyik jelöltje programmbeszédőnek megtartását a rendőrhatóság betiltotta. Az indítványát azzal okolja, hogy Horváth Zoltánnak ebben az ügyben elmondott interpellációjára a belügyminiszter nem adott választ, továbbá az ellenzék tegnap kül döttséget vezetett a miniszterelnökhöz, aki azonban nem fogadta az ellenzék tagjait. Huszár Károly figyelmezteti Hegymegi Kis Pált, maradjon a felszólalása keretében. Hegymegi Kis Pál. A kormánynak kötelessége a. szabadságjogok biztosítása és ezért indítványát fenntartja. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol az interpellációra. Tisztelt nemzet gyűlés ! Bejelentem, hogy eddig semmiféle hivatalos beadványt nem kaptam ebben az ügyben. A képviselő úr maga is köz- igazgatási ember, aki jól tudja, hogy a gyűlések engedélyezése dolgában az elsőfokú hatóság, a rendőrkapitányság dönt. Az interpellációk folytán utána néztem a dolognak, azonban hivatalos ügyirat ebben az ügyben a minisztériumban nem volt. Vártam és még ma is várom annak beérkezését és akkor megvizsgálom az ügyet. (Óriási zaj a szélső oldalon. Az elnök alig tudja helyreállítani a rendet.) Hegymegi Kis. Pál emelkedik szólásra. Az elnök kérdi, milyen címen akar felszólalni? Hegymegi kijelenti, hogy egyáltalán nem akar felszólalni, mert a belügyminiszter szavait nem kell magyarázni. A Ház Hegymegi indítványát elveti. Ezután folytatják az indemaitás vitáját. Első felszólaló Szeder Ferenc. Nem szavazza meg az indemniiásí. Beszél a mai gazdasági munkások helyzetéről. A föld- birtokos inkább pénzben fizeti az arató munkásokat és olyan csekély bért adnak nekik, hogy az nem felel meg a létminimumnak.-— A mezőgazdasági munkások nem tudnak elhelyezkedni. Utaink járhatatlanok, csatornáink kiépítetlenek. Ha a kormánynak a figyelme a közmunkákra irányulna és ezeket megindítaná, a mezőgazdaság ban is megszűnne a munkanélküliség. A földreformot meg keli oldani, ha másképen nem, igyekezzenek telepítésekkel megoldani a földkérdést. Foglalkozik ezután a földreform végrehajtása körüli visszásságokkal. A Vitézi Szék intézménye szerves része a földreformnak.*Ezzel az intézménnyel új nemesi osztály alakult ki. Szilágyi Lajos: De minket a csatatéren nem győztek le. Bogya János (a szociálisíák felé): Maguk közül senkisem volt katona, elhúzódtak a frontról! Reisinger Ferenc: Kikérem magamnak. Piszokul hazudik. Az elnök ezért a kijelentésért Reisingert rendreutasítja. Bogya János: Ezt a hangot nem tűrhetjük tovább. Reisinger: Akik rágalmaznak, azokkal szemben ilyen hangot kell alkalmazni. Bogya és Reisingter között éles szóváltás keletkezik, melynek folyamán az elnök Reisingert és Bogyát rendreutasítja. Szeder Ferenc folytatja. Kifogásolja, hogy a földmunkások szervezkedését nem engedélyezik. Kifogásolja, hogy a rokkantaktól megvonták a hatósági ellátást. Bírálja a különféle rendőri intézkedéseket. Az indemniiást nem fogadja el. Bodó János személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy eddig még soha sem szólalt fel személyes kérdésben, most azonban kénytelen ezt tenni, mert Szeder Ferenc durva sértéssel támadta őt és a Vitézi Széket. Annál is inkább csodálja ezt a támadást, mert. bebizonyosodott, hogy a Vitézi Szék nincstelen falusi embereknek juttatott ingyen-földet. Meg győzödés, hogy a Vitézi Szék intézményét minden becsületes hazafi tiszteli, becsüli és nagyra értékeli. (Az ülés folyik.) Hatvan magyar kiutasítása Kassáról. Miskolcz, 1923. július 20. Alig pár hate annak, hogy a Felvidékről politikai okokból a magyar állampolgárok egész sorát utasították ki. Most ismét »munkába» fogott a kassai rendőr- igazgatóság s megkezdte a kiutasítások újból való elrendelését. Előveszik mindazokat az állampolgárokat, akik évek sora óta laknak Kassán, de a cseh-szlovák állampolgárságot még nem szerezték meg, vagy pedig állampolgárságuktól megfosztották őket. A végzéseket tegnap kézbesítették ki, mintegy 50—60 embernek. Vannak a kiutasítottak között kassai gyárosok is, mint pl. Leidl Jenő dr. kocsigyáros is, továbbá rendkívül sok biztosítási tisztviselő. A tömeges kiutasítások az egész városban nagy izgalmat keltettek.
