Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-20 / 162. szám
Ára 60 korona Eger, 1923. július 20. péntek. XL évf. 162. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Égj) hóra . . 1400 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 4200 K I — nem fogadunk el. fürdetések Q cm. 25 K. Kishirdetések szavanként 20 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eg : r, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. ft Gárdonyi-nanzolenin terVpályázatánaK eredménye. Müller Tibor és Kósch Jenő építőművészek kapták a két első díjat. — A harmadik díj nyertese Boskó Géza és Nádor E. István műépítészek. Eger, 1923. július 19. Ma délelőtt folytatta biráló munkáját a tervpályázat zsűrije Trak Géza h polgármester elnöklésével. Tegnap befejezték az általános bírálatot. Alaki szempontból egyet sem kellett kizárni. A mai ülésen Hültl Dezső dr. terjesztette elő az eddigi bírálat eredményét. Eszerint mindjárt az első áttekintésnél kiesett, mint szemmelláthatőan gyönge, mint egy 15 terv. Második csoportba tartoznak azok az alkotások, amelyekben már megfelelő művészi érzék, nagyobb képesség, hatásosabb kivitel nyilvánul. Legfigyelemreméltóbb volt két terv, ős pedig 28. sz. «egri» jeligével Nyolcszögű építmény, kupola-tetővel a mai sír helyére tervezve. Nyolc nyitott boltívvel, rácsozattal zárva. Összhangban van a varral. Méretei szépek. Egyszerűségében is határos. Nagy művészi készséget árul el. Kissé magasabbra téve, kitűnő mű. Jő oldala még, hogy terméskőből tervezett és így maradandóbb, fenntartása könnyebb. Jóval olcsóbb, mint a 22. sz. tervezet, amelynek jeligéje «Koszorú». A Kálváriával szemben elég szerencsésen helyezi el. Inkább megfelel a mauzóleum fogalmának, mivel teljesen zárt. Szerencsés megoldású az egész mű. Négyszögű épület copfstílusban, Eger építészeti jellegével összhangban. Igen hatásos, mint emlékmű, amennyiben tetőzetét négyszögű obeliszk helyettesíti s így jobban kiemelkedik, mint az előbbi tehát a városból is jobban látható. Kivitele mintegy 30—35°/o-kal drágább, mint az előbbi. Hosszas tanácskozás előzte meg a döntést, mivel általános vélemény szerint ez a két terv jöhetett szóba az elsőségre. A biráló bizottság azonban nem tudott egyhangú megállapodásra jutni, mivel maguk az országos tekintélyű szakértők sem szerették volna második helyre tenni egyiket sem. Végre is úgy döntöttek, hogy a kitűzött második díjat, szintén 100 ezer koronára emelve : két első díjat adnak ki egyenlő összegben s a város közönségének módjában lesz majd dönteni arról, hogy melyik tervet valósítsa meg. Felbontatván a jeligés levelek, az előbbiből Müller Tibor, a 22. számúéból pedig Kósch Jenő neve tűnt ki. Mindketten budapestiek. Értékben harmadik és a III. díjnak nyertese is a 25. sz. terv «Ora et labora» jeligével. Kettős hengeralakú, kupolás építmény. Az alsó henger nagyobb átmérőjű s erkély fut körül a felső henger mellett, ahová hátul lépcsőn lehet följutni. Térhatása, kiemelkedése szép. Komoly pályamunka, bár a formákban ingadozó egy kissé. Felfogása finom de túlságos nagy. Ezt a tervet, amely az 50 ezer koro nás III. díjat nyerte, Boskó Géza és Nádor E. István budapesti műépítészek tervezték, mint a jeligés levélből kitűnt. Érték szempontjából negyedik a sorrendben a 21. sz. (jelige: «XXX.») Helyes felfogású mű. Négyszögű pavilion, minden oldalán 2—2 oszloppal mansard-tetővel. Copfsílusa barokkba hajló. Kár, hogy a hátsó falhoz rejti az építményt; stiíusa ingadozó, kissé aránytalan, mert a teteje nehézkes. A 20. sz. tervezet («Toronysir» jeligével) körül nagy szabad tért hagy. Toronyszerű épület, mely alulról nem látható. Kivitelében sok a finomság, de profán hatást gyakorol. Nem fejezi ki azt a kegyeletet, amelyet jelképezni kellene. Ugyanez a hibája van a 23. sz., •Eger vára> jeligéjű műnek is. Valóságos Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 7*11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Forszter Elek első sorban a pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. A nemesi valutákat annak idején befektetési, beruházási és termelési célokra kellett volna fordítani; amiért ezt elmulasztották, olyan ; helyzetbe jutottunk, melyben egyfelől a | nyomorúság, a szerencsétlenség dominál, I másfelől a fényűzés tombol. Éppen azok élnek jólétben, akik nem tartoznak a dolgozó osztályhoz. Idegenből vándoroltak és csak konjunktúra és spekuláció folytán gazdagodtak meg és míg az államhatalom egyfelől minden erejével fel tud lépni a> j dolgozó néppel szemben, munkanélküliek- j kel szemben egyáltalában nem lát intéz- | kedést. Rámutat adórendszerünk hibáira és az adóbehajtás körüli visszásságokra. Több konkrét esetet sorol fel. Fölemlíti, hogy Tapolcán egy pénzintézetet, amely nem rendelkezik több alaptőkével 200 millió koronánál, 200 millió pénzbüntetésre ítélték. Aki nem akar adót fizetni, azzal megkísérlik sz egyezkedést. Ezt az erkölcstelen eljárást nem lehet tovább tűrni, ezen az alapon sohasem fejlődik ki az alapmorál. A jelenlegi spiclirendszert sem lehet tovább fenntartani. Németországban és Ausztriában a középkori torony a bástya falához építve, mint valami vártorony, sarokerkélyekkel. Belseje kettős csarnok s a belsőben van a szarkofág. Művészi érték van benne, ámde nem funebrális hatású. Ezt a három (21., 20. és *23.) tervezetet — egyenkint 20 ezer koronával — megvételre ajánlja a bizottság a képviselőtestületnek. Jeligés levelük persze csak a javaslat elfogadása esetén s a pályázók beleegyezésével bonthatók fel. Ezeken kivül még a «Semper idem» jeligéjű (31. sz.) terv volt figyelemreméltó. Virágágyak között van a túlságos modern építmény, melynek belsejét helytelenül alakította ki a tervező. Alaprajzi rendszere is kifogásolható. Hatása keleties ; nem elég magasztos. Semmi vonatkozása nincs a j Gárdonyi szellemével. * 12 órából pár perc hiányzott, mikor a döntést befejezték. Trak Géza h. polgár- mester meleg szavakkal mondott köszönetét a bizottság tagjainak, különösen Hültl Dezső dr.. egyetemi tanárnak és Meggyaszay Istvánnak áldozatos fáradozásaiért. A tervpályázatokat legközelébb közszemlére állítják ki, amikor is mindenki megismerheti azokat. gyárban előállított árúk után nyomban fizetik a forgalmi adót. így kellene tenni nálunk is. Az adófizetők esetleg magasabb kulcsot is magukra vállalnának, hogy mentesítsék őket a zaklatástól. A szőlőtermelés válsága miatt kéri a kormányt, hogy tegyen meg mindent a borkivitel előmozdítására. Határozati javaslatot nyújt be. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy még a nyári szünet előtt terjesszen tör- j vényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, amely- | ben felfüggeszti a bortermelési és borluxus adót. Sürgeti a földreform gyors végrehajtását, végül a gazdasági felügyelők működéséről és a háborús szerzeményekről beszél. Az indemnitást megszavazza. Beck Lajos azon a nézeten van, hogy a mai nehéz helyzetben összefüggő gazdasági alapokat felépíteni nem lehet, de bizonyos általános irányzatú elvet be keli vinni a rossz gazdasági politikába. Azok, akik Magyarország pénzügyi sorsát intézik nem veszik figyelembe a változott viszonyokat. A pénzügyi tanács ma is azt az elvet hirdeti, amelyet 3 évvel ezelőtt. Senkisem követel felforgató utasításokat, de nem lehet ragaszkodni olyan politikához, amely 4 év előtt még megfelelő lehetett, de ma már nem az. (Az ülés tart.) határozati javaslat a bortermelési adtf felfüggesztésére.
