Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-07-18 / 160. szám

Ára 60 korona Eger, 1923. július 18. szerda. XL évf. 160. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hdka . . 1400 K I Egész és félévi előfizetést Neggea évre 4200 K | -— nem fogadunk el. □ cm. 25 K. Kishirdetések szavanként 20 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda Telefon szám ll. Konyán VídiH a ^«resztényszociálistá^ a mnuK^soK írdcKcit ? A dohánygyári alkalmazottak béremelése. — A szociáldemokraták most is elárulták a munkásokat. Eger, 1923. július 17. A dohánygyárakban alkalmazottak kö­zött, a rossz kereseti viszonyok miatt, he­tek óta nyugtalanság volt észlelhető. Már- már attól lehetett tartani, hogy az alkal­mazottak beszüntetik a munkát. Alkal­munk volt beszélni az egri dohánygyár alkalmazottaival, akik szintén keservesen panaszolták , hogy egészségüket rontó munkájukért átlagosan heti 3000 koronát és némi ellátást természetben ad nekik a dohányjövedék. így érthető is volt az al­kalmazottak elkeseredése: ebből a kere­setből bizony, a mai drágaságban, nem igen lehet megélni. A dohánygyári alkalmazottak keresz­tény szociális szövetsége, Székely János v. államtitkár, Csik József nemzetgyűlési képviselő és Kocsán Károly szerkesztő vezetésével, hetekkel ezelőtt megkezdte a tárgyalásokat a dohányjövedék igazgató ságával, hogy az alkalmazottak bérét végre rendezzék. A tárgyalások azonban nehezen ha­ladtak előre, de nem is az igazgatóság vonakodása, hanem a vörös elvtársak áru­lása miatt. Régi história : a vöröseknek nem ér dekük, hogy a munkás jogos igényei ki­elégítést nyerjenek, mert hiszen a meg­elégedett embert nem lehet bolonditani és forradalmasítani. Ezért hát most is, ami­kor megtudták a vörösök, hogy a kérész- tényszociálisták az alkalmazottak termé szetbeli ellátásának fölemelését kérték: hamar beadták a maguk Olcsó János aján­latát az igazgatóságnak és a munkásság nevében azt javasolták, hogy törölje el a dohányjövedék az alkalmazottak termé­szetbeli ellátását és fizesse azt pénzben. Persze arra számítottak a vörös azekfű- eök, hogy így az alkalmazottak minden hónapban újból kezdik a bérmozgalmat és vörösök megint halászhatnak a zava­rosban. Szerencsére, a dohányjövedék jól is­meri a vörös elvtársak taktikáját és még nem felejtette el, hogy 1917. őszén milyen komédiát rendeztek a vörösök által be­ugratott alkalmazottak a dohánygyárakban. Végül mégis sikerült a keresztény- szociálista vezetőségnek az alkalmazottak kérelmét a dohányjövedékkel teljesíttetni. Szombaton Kállay Tibor pénzügyminisz­ter jelenlétében folytak le az utolsó tár­gyalások a keresztényszociálista vezető­ség és a dohányjövedék igazgatósága kö­zött. A tárgyalások eredményeképen az alkalmazottak, a július 2 án kezdődő mun­kahéttől kezdve, 25°/b-os béremelést kap­nak ; az eddigi 10 kg. liszt helyet 15 kg. lisztet fognak kapói, amelyből 10 kg. ke­nyér-, 4 kg. főző- és 1 kg. nullásliszt lesz. A dolgozók keresetképtelen családtagjai havi 8 kg. lisztet kapnak. A havi zsiradag IVa kg. lesz. Végül rendezték a házbér- segély kérdését is. Székely János v. állam­titkár közbelépésére a dohányjövedék el­állóit attól a szándékától, hogy a gyárak alkalmazottainak 30 % - át elbocsássa. Eger, 1923. július 17. De mi lett ebből a nemes demokrá­ciából a XIX. század derekától kezdve, amióta nagy tömegeket kevertek Amerika j népe közé a bevándorlás hullámai; amióta i a szabad Amerika földjének kincseit a tőkekoncentráció aknázza ki ? Lett belőle jelszó, mely alatt szennyes városi oligarchia, pártabszolutizmus és korrupció űzhetik já tékáikat. Az európai demokrácia még in kább jelszó lett Európában, hol soha sem volt nemes értelemben vett demok rácia Itt még inkább jelszó volt, melynek szép palástjában a legnagyobb gazságo | kát követhetik el a népek ellen A de- ! mokrácja nevében folyt a háború alatt a nyugati népek háborús céljainak elleple- ! zése ; a demokrácia nevében folyt a dip- j lomáciai wilsoni hazudozás; a demokrácia jelszava alatt verték ki a fegyvert kato náink kezéből; e jelszó alatt hazudták a népek önrendelkezési jogát, és e jelszó alatt sülyesztettek 3 millió magyart idegen rabigába. Mintha a legnagyobb autokra­tának, Napóleonnak, tanácsát fogadták volna meg Nyugat demokratái, aki ezt mondotta: »Ha a népeket rabszolgaságba akarjátok verni, minél több szabadságról beszéljetek neki.« Hát addig beszéltek a nyugat demokráciájáról, míg a trianoni és a többi békék rabbilincsei el nem ké­szültek 100 milliónál több művelt ember számára. A demokrácia jelszava alatt tört ki nálunk a forradalom; e jelszó alatt gáncsolták el a tisztességes bókét, zúdí­tották ránk a bolsevizmust, a csonkaor­szág népének minden nyomorúságát és még most is e jelszó alatt akar Benes még jobban lerothasztani. É szomorú tények erősítenek meg engem, hogy nem szédülök neki cifra jel­szavaknak, hanem minden jelszónak bát­Ezt a megegyezést, mint halljuk, a dohánygyári alkalmazottak általában meg­nyugvással fogadták és hálásak a keresz­tény szociális szövetség vezetőinek, hogy érdekeiket ilyen kitartóan és eredménye­sen védték. A keresztányezociálisták ezzel a bér­mozgalommal is újból megmutatták, hogy a munkásság szociális bajait nem a vörö­sök harcmodorával, gyűlölettel és lazítás­sal lehet orvosolni, hanem a munkaadók meggyőzésével, a velük való komoly és kitartó tárgyalásokkal. A keresztényszo- ciálisták így mozdítják elő a munkás és munkaadó közötti megértést s biztosítják a társadalom békéjét és a békés munkát. ran szemébe nézek, mielőtt híve lennék. Az ókori népek és az amerikai demokrá­cia története bizonyítja, hogy egészséges demokrácia a maga tisztaságában soha sem érvényesülhet nagy néptömegekben, hol nincsennek meg a szellemi és anyagi föltételek. Hisz’ ez a tömeg lelkületéből folyik, mert a közéletbe való elmélyedés soha sem a tömegek, hanem csak kevesek tulajdonsága. Ezért a nagy néptömegek- ben a demokrácia csak pártgépezetek, pártdiktatura által érvényesülhet. A párt- szervezet természetes és elkerülhetetlen járuléka a demokráciának. Mivel a töme­gekre csak erős pártoktrojjal lehet hatni, ezért a pártélet minden ferdesége, kinö­vése, erőszaka, diktatúrája a legmagasabb fokban nyilatkozik meg az áldemokráciá ban sokkal inkább, mint a polgári párt- életben. A magukat demokratikusoknak ne­vezők nagyon könnyen lesznek pártzsar­nokok és oligarchikus intézmények na­gyon könnyen öltenek demokratikus for­mát. Tehát csak a forma változik; a lé­nyeg a politikai zsarnokság, ugyanez, sőt fokozottabb, de demokratikus formában. Példa a szociáldemokrata szervezetek fe­gyelme, hol az egyéniség belevész a pártba, mint Szabó Dezső klasszikusan mondta: politikai szerzetesek lesznek. A demokra­tikus pártszervezetekben a politikai visz- szaélések és intrikák még élesebbek, mint a legoligarchikusabb pártoknál. Csak az amerikai új demokráciát kell nézni! Amerikában már egy századnál több ideje csak két párt érvényesülhet: a de­mokrata és a republikánus párt, mert e két pártnak diktatúrája oly erős, hogy más pártok nem alakulhatnak. Ameriká­ban a párt-zsákmányrendszer egész tér- í mészetes valami. Míg ugyanis nálunk he­otw a»a> »»lóiméi bim Az áldemokrácia. ____ • Részlet Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő parlamenti beszédéből.

Next

/
Thumbnails
Contents