Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-18 / 160. szám
2 iiUJhßl NÉPÚJSÁG ____im július 18. v esen tiltakoznak, ha a választások alatt a tisztviselőket áthelyezik: Amerikában egész természetesnek veszik, ha az egyik párt legyőzi a másikat, akkor az elnöktől kezdve az utolsó bakterig minden tisztviselőt elcsapnak és az uralomra jutott párt osztja ki az állásokat a maga emberei között. Amerikában valóságos kortesdinasztiák alakulnak ki, akiket öoos-oknak hívnak. New York államban 80 esztendeig tartotta kezében egy kortes család a legfőbb hatalmat s még az elnök is tőle függött. Hogy milyen párt-korrupció uralko dik Amerikában, bizonyítja a következő eset: Saint-Luis államban a kormányzó vétója ellenére a képviselők keresztül hajszoltak egy állami kedvezményt, miután megvesztegették a , képviselőket 30,000 dollárral ; aki pedig megkapta a kedvezményt, azonnal tovább adta 1,225.000 dollárért. Még a munkások is úgy kapnak munkát, amint egyik, vagy másik pártra szavaznak. Az elnökválasztás alkalmával mindig gazdasági válság üt ki. Valóságos tömeg-terror terjed el a közéletben, mint ahogy a magyar demokrácia uralomra- jutása idején is tapasztaltuk, hogy az egész változás csak annyiban állott, hogy a nagyúri gőg helyett a proletár-gőg gyalázta meg a nemzeti önérzetet. A demokratikus elv, a párt-diktaturák által nagyon könnyen vihető szélsőségbe s így megsemmisíti önmagát A tapasztalat eddig azt bizonyítja, hogy a demokrácia forrásai azok, melyekből a szabadság leg könnyebben tűnhetett el. Ez a magyarázata annak a görög vitának, melyben azt kutatták, kinek van nagyobb hatalma, Zeusnak, vagy Demosnak, melyet végre is ezzel az aksziomával döntöttek el: Ha Zeuez valakit rabszolgának tesz, elveszi annak lelke felét, politikussá téve Demos, elveszi egész lelkét. És az is történeti tapasztalat, hogy a demokrácia fejlődése egy nagy görbevonal az autokráciáig. A francia demokrácia kivirágzott Dantonban, Robespierreben, Napóleonban, a «magyar* demokrácia Kún Bélában. De Amerikában is a köztársaság elnöke inkább király, mint az angol király és inkább császár, mint a volt német császár. Folytatták az indemnitás vitáját. Mi minden kellene egy szociálista képviselőnek? Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését Vall éra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az indemnitási vitához elsőnek Gyqrky Imre. szólal fel. Bírálja a nemzetgyűlés munkásságát, kifogásolja, hogy a kormány csak apróbb törvényjavaslatokkal foglalkoztatja a nemzetgyűlést, holott sok fontos kérdés lenne megoldandó. Ilyenek az államfő, a közigazgatási reform, a választói reform és a földreform novella kérdése. A kormány nem terjeszt a nemzetgyűlés elé sem költségvetést, sem zárószámadást. Nem fogadja el a kormány érvelését, hogy azért nem terjeszt be költségvetést, mert ez nem adná hű tükrét az államháztartásnak a korona állandó értékváltozása miatt Felpanaszolja, hogy nem engedélyezik a népgyűlésenet, a belügyminiszter nem hagyja jóvá az alapszabályokat. Kifogásolja, hogy az emigránsok által szerkesztett egyes sajtótermékeket nem engedik behozni az országba és még a képviselőknek sem (engedik meg, hogy az ország területéről' kitiltott lapokat a kül földről behozhassanak. Ebben a mentelmi jog sérelmét látják. Foglalkozik a fajvédelmi mozgalommal. Idézeteket olvas fel. »A fajvédelmi útmutató« című füzetből. Az internáló tábor feloszlatását kívánja. HelyAradi levél. Tövisen innen, Tövisen túl — Szibéria és ősz* barack. — Beszélgetés egy aradi filozófussal. Arad, julius 15. Tövisen kell átszállani Arad felé. Nem tudom, más is úgy van-e vele, de mindannyiszor, amikor a fővonalról Tövisen letérek, az az érzésem, hogy Erdélyből is kiléptem. Jó, jó! Tudom, hogy ott van Gyulafehérvár, Piski, Déva. De nekem ez nem Erdély. A hegyek mások, az égnek má6 színe van, a fák sem olyanok, mint itt s a kukoricíf sem rokona erdélyi testvérének. A hegyoldalban, messzi, elszórtan apró kastélyok, zölddel befuttatott udvarházak. A völgyben lenn, a teleniti, hogy a külföldi állampolgárokat hosszabb megfigyelés alatt tartják, azt sem helyesli, hogy a veszedelmes és alkalmatlan külföldi állampolgárokat eltávolítják az országból. Helyteleníti, hogy ezt az eltávolítást különösen a zsidókkal szemben alkalmazzák. Felolvas több kiutasító végzést, melyek szerint a hatóságok több zsidót szólítanak fel, hogy mint veszedelmes, alkalmatlan idegenek hagyják el az országot. Következő határozati javaslatokat nyújtja be : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy 3 hónapon belül terjesszen be törvényjavaslatot a gyülekezési és egyesülési jog szabályozásáról Utasítsa a nemzetgyűlés a belügyminisztert, hogy azonnal intézkedjék a politikailag internáltak szabadon bocsátásáról, intézkedjék az inter- nálási intézmények megszüntetéséről.« Ezután a birákről beszél. Az elnök figyelmezteti, hogy mindazt ami a bírói függetlenséget illeti nem érintheti beszéde során. Kéri, hogy ehhez tartsa magát. Várnay Dániel: Hogy lehet olyat kérni, ami nincs ! (Nagy zaj.) Klárik Ferencz: Tessék az esküdtszéki bíráskodást visszaállítani. (Az ülés tart.) vonat robog keresztül. Személy, gyors, express, amelynek ütközői közé belószorul egy kis párisi levegő. A hegyoldali házak egyszínű magányát néha egy egy fehér ruha bontja meg. Magányos nő a terraszon, aki vágya- kozőn néz a tovarobogó vonatok után és néha unalmában egy apró zsebkendőt len get. Ezek a kis zsebkendők, a kéz, amely a kart lendületbe hozza, mind mind vágy, kiolthatatlan, iszonyatos vágy az élet után, a villanyfény után, a pezsgő és ezer ritmusban pendülő élet után; a város után. Egy úr megseőlal mellettem a vonaton. — Nini — mondja — milyen ked vssek ezek a fák közé bujtatott kastélyok. Istenem! egyszer, csak egyszer megérhetném az életben, hogy nyugodtan, csendben egy ilyen helyen élhetnék és ne kellene hajszolni az életet a vonaton. Két vágy: a hölgyé, a lengő zsebkendővel és az úré itt a vonaton, a fá- radtsággal. Mind a ketten boldogtalanok. A hölgy ott lenne, az úr itt mellettem. Pedig egymás helyére vagyunk, * * * Aradon már van szilva, barac|£, kukorica és az éttermekben a pincér sárgadinnyét kinál. Koraéreit város. Nemcsak a gyümölcse. Kisétálok a piacra. Őszibarackot akarok venni. Egy sátorban kékre érett szilva, sárgára sült barackok között hamvas őszi barackok ülnek. A barackok mögött egy szőke, sovány, kicsi fáradt asszony. A szemei kékek. Nem élénkek, csak olyanok, mint egy kék tintacsepp egy pohár vízbe téve. Megszólítom. Törtmagyarsággal felel. Megpróbálok vele németül beszélni. Úgy sem tud. Rományi? Nem. A szemembe néz és azt mondja: — Orosz vagyok. — Besszarábia? — Nem. Szibéria. Egy magyar hadifogoly elhozta, megszökött é« egyedül hagyta. Most itt árul őszibarackot Aradon. Nem tudom, van-e Szibériában őszi barack. Ha van, akkor sohasem hitte volna, hogy valaha az őszibarackot Aradon fogja árulni. Aradon nincs többé magyar cégtábla. Látszik, hogy még néhány nappal ezelőtt volt. Most festették be őket. Megkérdeztem a kereskedőt, hogy mi ennek az oka. Megtudtam..1 hogy az új cégtábláidé ölte meg a magyar föliratokat. Mi az ? Hát úgy van, kérem, hogy az aradi kereskedőket cégtábla-adóval sújtották. A magyar tábláért évente 4000 leüt, a román tábláért évente 500 leüt kell fizetni! A fürdőben egy öreg fürdőszolga pólyái be lepedőbe. Ezüsthajú magyar ember. — Hogy élnek itt Aradon, kérdem tőle. — Megvolnánk valahogy. — Sok román van ebben a városban? — Van bizony. — Jó a viszony a magyarok és románok között? — Jó, kérem, csak a nyelvvel van egy kis baj. — Hogy-hogy ? — Nehezen tanulnak meg magyarul! A magyar asszonyok nemzeti szövetsége csendben, szinte észrevétlenül dolgozik Egerben. Bárány Gézáné igazgatása és Herszényi Lilly oktatása mellett már any- nyira előre haladt a 3zövőtanfolyam, hogy maga az érsek-főpásztor, Szmrecsányi Lajos dr. is érdemesnek találta a Kertész- utca végén működő kedves ipartelep (fonó) megtekintését. Gyönyörrel szemlélte a kész vászonvégeket, a különféle törlő-ruhákat és törülközőket, melyekből immár két vég a Kér. Fogyasztási üzletben szinte magára vonja az érdeklődők figyelmét. Már az ötödik szövőszéket szerelik föl és folyik a munka fáradhatatlanul még a leg- rekkenőbb hőségben is. A tanfolyam befejezése után szövő- teleppé alakul át a Kertész-utcai fonó. Kívánatos volna, hogy a város középpont*
