Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-15 / 158. szám
Ära 60 korona Eger, 1923. július 15. vasárnap. XL évf. 158. sz. # # # Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 1400 K I Egész és félévi előfizetést Negjjed évre 4200 K | -- nem fogadunk el. I ráetések □cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A vörösökkel megalkudni nem szabad! Eger, 1923. július 14. A vörösök, vagy ahogy ők magukat nevezik : a szociáldemokraták, szerencsétlen nemzetünket 1918-ban forradalomba kergették, később a proletárdiktatúra elnevezés alatt rémes hónapokon át börtönnel és bitcfával kormányozták, országunk évezredes határait elvesztegették s a forradalmi játékkal népünket mérhetetlen nyomorba döntötték. A rend helyreálltával egyideig meglapultak. Nem azért, mert a sok köny és kiontott vér kaini lelkiismeretűket mar- dosta. Csak az alkalomra vártak. Előbb telekiabálták a világot, hogy milyen szőr nyű fehér terror van ebben a Csonkaor szágban, zsidót és munkást nyúznak itt elevenen s akasztanak nap-nap mellett az útszéli fákra. Majd ittnon is megjött a merszük. A vörösszekfü bevonult a nem zetgyülésbe • ettől kezdve a Népszava is hangosabb lett. Az utóbbi időben pedig ugyanúgy írt és lázított a vörös újság, mint ahogy azt a forradalmak idején tette. A belügyminiszter a folytonos lazítás miatt betiltotta egy hétre a Népszavát. Jól tette. A vörös képviselők erre egyszerűen kijelentették, hogy nem engedik a keresztény lapokat sem kinyomatni és ráparancsoltak a nyomdászokra, hogy azonnal szüntessék be a munkát. Tehették. Mert szégyen ide, szégyen oda, ahogy templomainkat a vörös szak- szervezetbe terrorizált ácsok és kőművesek építik: sajnos, a keresztény lapokat is a vörösök táborában lévő nyomdászok nyomják. Kinek a bűnéből, mulasztásából és gyengeségéből : az más lapra tartozik. Mi csak azt tudjuk, hogy a kőművesek legnagyobb része, a nyomdászok 90 százaléka becsületes, keresztény magyar ember, akiknek se szivük, se lelüük nem vörös, de akiket a Jakabok, mint a juhászkutya a birkákat, caahoiással és terrorral tartanak együtt a szakegyletnek nevezett vörös akolban. Ezt a terrort pedig egyszer már le kel! törni! Ne értsen félre senki. Nem azt mondjuk, hogy a munkások ne szervezkedjenek a maguk érdekeinek védelmére. Sőt! Magunk hirdetjük, hogy a munkásoknak szükségük van gazdasági szervezetekre és minden erőnkből Bzivesen támogatjuk szervezeteiket, ha azok nem haza és vallásellenesek, hanem a keresztény magyar ópítőmunkába belekapcsolódnak. Azonban azt nem szabad tűrni, hogy egy lelkiismeretlen forradalmár-csoport a munkásszervezkedés ürügye alatt szembeállítsa a magyar munkást a magyar nemzettel s annak törekvéseivel. A műnk ásk érdét; megoldása, a munkásosztály anyagi helyzetének rendezése nem történhetik forradalmakkal, mert hisz’ ennek nyomában csak újabb szenvedés, még nagyobb nyomor és Ínség jár. Rend, béke, kölcsönös megértés, nyugodt, termelő munka: ez a munkáskérdós megoldásának föltétele. És éppen ezért sem a kormány, sem a társadalom, de a józan munkásság sem tűrheti, hogy az ország rendje és békéje újból felboruljon. Senki sem nézheti közömbösen azt a lázítást, amellyel a szociáldemokraták ismét forradalomba akarják kergetni az országot. A kormánynak kötelessége a forradalmi vörös szakszervezeteket azonnal föl- oszlatni és a forradalmi sajtó megjelenését lehetetlenné tenni. A társadalom pedig ne | Eger, 1923. július 14. Eger város képviselőtestülete szombaton délelőtt tartotta meg július havi közgyűlését a képviselőtestületi tagok igen csekély érdeklődése mellett. A közgyűlést 10 őrá után 5 perccel nyitotta meg Trak Géza h. polgármester, amely után a h. főjegyző fölolvasta a polgármester évnegyedes jelentését. A jelentésnek igen érdekes és értékes adatai vannak, amelyek némelyikére alkalomadtán visszatérünk, most csupán a fontosabbakat említjük föl. Az elmúlt évnegyedben Eger város területén beszedtek 50 millió korona adót. A közegészségügyi állapot megnyugtató, járványos, ragályos betegség nem fordult elő. Kolossváry közegészségügyi felügyelő szemléje is teljesen megnyugtató képét adta Eger közegész ségügyének. Az elmúlt évnegyedben 5225 személy részesült közellátásban, mely szám augusztusra, a közélelmezési miniszter ismeretes rendelete szerint le fog esni 1200 ra. Ez a város háztartásának újabb súlyos megterhelését fogja jelenteni,mert igen sokan vannak Egerben a közellátásból kire késztettek között olyanok, akik a közellátás tekintetében támogatásra szorulnak. A Közellátási Vállalat az engedélyezett és fölvett 22 milliós kölcsönből 15 milliót már visszafizetett, a többit az üzemben hízott sertések levágása és értékesítése után fogja kifizetni. A sertések — mintegy 94 darab — levágása már legközelebb meg- történi«, amely körülmény nagyban hozzá fog járulni a zsir és húshiány enyhítéséhez. A termelt zsírból a polgármester 10 métermázsát fog juttatni a városi jóléti intézményeknek. A villamgyár üzemének szanálása legyen pipogya, hanem szintén tegye meg a maga kötelességét! Fogjon össze ás követelje a munkástól, akinek kenyeret ad, legyen az cipész, ács, kőműves, avagy nyomdász, hogy hagyja ott a vörös tábort. A munkaadó ne tűrje, hogy munkása olyan szervezetnek legyen a tagja, ahol gazdája ellen uszítják. A munkáltató, építtető követelje meg a mestertől, a vállalkozótól, hogy csak keresztény és hazafias alapon szervezett munkásokkal dolgozzék ! A terror alatt álló munkások pedig ne legyenek gyávák ! Ha szívük nem a vöröseké, legyen bátorságuk ahhoz is, hogy a vörösökkel nyíltan szakítsanak. Attól rettegnek talán, hogy Kun Béla visszajön s vele együtt jön a leszámolás? Nohát ne féljenek! Kún Béla nem jön vissza. A magyar nemzet tanult és őrt áll! fogyasztói kölcsön és a viilamáram díjak fölemelése folytán szintén megtörtént s befejeződtek a műszaki munkálatok : patakszabályozás, útburkolatok készítése és javítása. A Vitkovics- és Hadnagy-utcák kövezése is megkezdődik. A Gárdonyi-mauzoleum pályázatára összesen 33 mű érkezett be, amelyek fölött 18-án dönt a bizottság. Különös súlyt helyez jelentésében a polgármester a városok állami támogatására, bár a város mindent megtett arra nézve, hogy a város háztartása rendbe jöjjön. Rátértek a házi gazdálkodásra, amely úgy látszik, szép sikerrel biztat. A közlegelőből kihasított és művelés alá vett terület erre azonban kevés, mert a városnak sok a szegődmőnyese, akiket természetben fizet, igy a közlegelöből a jövő alkalommal még nagyobb területet vesznek művelés alá. Az évnegyedes jelentést elismeréssel fogadta el a képviselőtestület, csupán a sertések feldolgozása és termékeinek árú- sítása körül kerekedett parázs vita, amelynek a polgármester szzal vetett véget, hogy a városi Közellátási Vállalat fogja azt függetlenül, legjobb belátása szerint eszközölni. Az állandó választmány a városi kövezetvám fölemelését javasolja. Az utak jőkarban tartása ugyanis rengeteg pénzébe kerül a városnak, amit a mostani kövezetvám jövedelméből fizetni képtelen. A pénzügyi szakosztály a vámdíjtőteSek ötszörösét javasolja megállapítani. A vitához Barsy István dr. Nagy János és mások szólották hozzá, mindenképen sokalván az emelés mértékét .Nagy János azon indítványa, hogy egy lovas A városi képviselőtestület közgyűlése.
