Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-20 / 288. szám
áth 300 korona Előfizetési dijak postai szállítással ggn bóra . . 7000 K Egész és' lélévl előfizetést Negged évre 20000 K í — nem fogadunk el. POLITIKÄI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNHY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. jtyolc érás nUseKcR ti Budapest M.T.I. A nemzetgyűlés mai ülésén Nagyatádi Szabó földmivelósügyi miniszter reflektál Eöri Szabó Dezső tegnapi felszólalására. Máj áttérnek az indemnitás tárgyaié sára. Első szónok Hóbeit Ede Élesen bírálja a kormány politikáját és követeli a kivételes hatalom megszüntetését. Majd a rendőrségi atrocitásokról szól. Azután a soproni állapotokról beszél. Azt állítja, hogy Sopronban osztrák irredentizmus folyik. Ezt az osztrák mozgalmat azzal lehetne letörni, ha a kormány az egész országban jogrendet (!) teremtene. Sopronban minden atrocitásra azi mondják, hogyha Ausztriához tartoznának, akkor nem történnének ilyenek. Látják az óriási kullúrmunkát, amit a szociáldemokrata párt Ausztriában kifeji. (Gúnyos felkiáltások a jobb oldalon.) Hébelt: Nem engedik meg, hogy a szociáldemokraták felolvasó estélyeket tartsanak. Majd megemlíti egy soproni lakos esetét, aki nem kapott telefont. Igaz, hogy a bíróság izgatásért elitélte. (Felkiáltások jobbfelől : Ahá ! Ahá !) Hébelt: Azért, piert a bíróság elitéit valakit, még lehet tisztességes ember. Urbanics Kálmán: AKit a magyar bíróság elitéit, az nem lehet tisztest égés ember. Hegedűs György : Maguk azt mondják, hogy semmi közük a kormányzathoz. Hát miért fájnék ezek ? gyaljáK az iodcmnitfct. Hébelt: Azt tisztességes embernek tartom, akit ártatlanúl Ítél el a bíróság, Hegedűs György : Micsoda gyanúsítások ! Esztergályos Janos : Sokkal nagyobb bűnösök ütnek ott a túloldalon ! Felháborodás és óriási zaj a jobboldalon. Bar- tos Andor: Nevezze meg azokat! Legyen férfi. Elnök: Esztergályos Jánost előbb mondott kifejezéséért rendreutasitja. Felkiáltások s szociáldemokratáknál: A forradalmi törvényszék volt, amelyik ezeket elitélte. Óriási felháborodás és zaj a Ház minden oldalán. Elnök: a folyton kiáltozó Pikier Emilt, Esztergályos Jánost és Farkas Istvánt rendre utasítja. Hebelt : Nem tartja bűnösnek azt, aki utasításra jár el. Azt állítja hogy a vörös katonákat elitélték, de a tiszteket nem. A független bíróság ítéleteit ellenforadalmiaknak tartja. Ezek az Ítéletek kurzus-itéletak voltak és sokkal nagyobb gazságnak tartja ezeket az ítéleteket, miDt a forradalmi törvényszék Ítéleteit. Elnök Hebelt Edét ezért a a kifejezéséért beszéde közbe:: rendre utasítja. A h. polgármester budapesti útja. Eger, 1923. december 19. Megírtuk, hogy Trak Géza h. polgár- mester Budapestre utazott, hogy részt vegyen azoknak a városoknak a konferenciáján, amelyek törvényhatósági joggal felruházott városokká akarnak átalakulni. Mint értesülünk, a konferencia tényleg megvolt a Városházán Várhidy igazgató elnöklésével s részt vettek azon újpest, Eger. Szombathely, Kaposvár, Nagykanizsa, Pápa, Szolnok és Nyíregyháza városok polgármesterei. A gyülé3 határozata folytán a polgármesterek beadvánnyal foroulnak a belügyminiszterhez s ebben kérik, hogy iktasson be az új th. törvényjavaslatba pótlásképen egy szakaszt, amely megengedi, hogy a r. t városok belügyminiszteri rendelettel alakulhassanak át törvény- hatósági várossá. A bizottság már tisztelgett a belügyminiszternél. g Drágul a piac Eger, 1923. dee. 19. Karácsony közeledtével szinte nap- ről-napra tűrhetetlenebb a ,piac drágulása. Minden nap hoz valami meglepetést azon szerencsétlenek számára, akik min dennapi szükségletüket a piacon kénytelenek beszerezni. A zöldségpiacon a burgonya már elérte a 300, a káposzta a 400. a zöldség csomója a 300 koronás árat, míg a kelkáposztából 400 a spenótból 500 korona egy csomó. Megdrágult a bab is. A Sarkának 2000, a fehérnek 1500 K litere. A tejről él a. tejtermékekről alig leAfrikai képek *) Irta: Bachó László. I. Algír. Most pedig, mielőtt a benszülöttek 1 városrészét tekintenénk meg, átmegyünk j a város nyugati oldalára, hol szintén gyö- j nyörü látványban van részünk. A széles, elsősorban katonai célokra épített országúton, mely Musztapháről a város mögötti dombon Colog ne Voirol, El'Biar és Buzaréah helysége; a át visz- izavezet Algírba, feledhetetlen látványban van részünk. Az ut cipruszok, pálmák mosolygó szölöskertek között vezet. Szép szántóföldekkel is találkozunk. A gyönyörűen megművelt birtokok s bennük a régi török urak által épített régi mór villák egymást ériis A megmunkálatlan, szűz föld határa évről-évre beljebb tolódik a Szahara felé. Különösen igen sik már a szőlőtelepítés, melynek ezen a vidéken óriási jövője van. Az itt termelt borok minősége a délspanyol borokéval vetekedik. Ami pedig a termelt mennyiséget illeti, arról a fran cia statisztika nyújt felvilágosítást, mely kimutatja, hogy Algéria már ezelőtt tíz évvel több bort termett, mint Magyarország. A bortermelők között sok arab is akad, ezeknek a szólók között épült há- ; *) Ennek az útleírásnak 1. része az E. W. ! 278, a 2. rész a 283. számában jelent meg. Szerk. I zai olyanok, mintha váracskák volnának s így élénk ellentétben vannak a francia vagy spanyol szőlöszomszód európ ;i stilű mezei lakával, s modern szüretelő telepével Érdekes megfigyelni a mezei munkások festői csoportjait L : franciák, arabok, spanyolok, berberek, kabilok, sót szudáni négerek dolgoznak itt együtt, békés egyetértésben, mindegyik a saját nemzeti viseletében. A poros utón izzadva poroszkáló lo vak megállanak Buzaréah falucska előtt. Rögtön körülvesz bennünket egy sereg kiváncsi arab gyerek és rossz franciaság- gal vezetőnek kínálkozik. De bár nagy kedvünk lett volna kissé több időt tölteni a szép aloék és pálmák közé bújt festői falucskában, mely csak úgy hemzseg a piktornak való motívumoktól, itatás után rögtön tovább megyünk és egy francia erődítmény, majd a csillagvizsgáló mellett elhaladva, elérjük utunk célját, az Algír városát körülölelő halmok egyikét. A hely, ahol állunk csendes elhagyott. Ebben a magányban, a tropikus növényekkel, hódító illatú virágbokrokkal benőtt halom tetején nehány kis házikó van, a fák köze bújva, a halom csúcsán pedig egy hatalmas, mór stílben épült tornyos és kupolás épület. Első tekintetre azt hiszi az ember, hogy ez valami mecset, üe meglepetéssel fedezzük föl a tetején ragyogó keresztjét, mely felvilágosít, j hogy katolikus szentegyház van előttünk, a Notre Dam.e d'Atrique. A kocsizörej | előcsalta a fák között,elbújt házikók egyikéből a sekrestyést, aki bevezetett a templomba. Egyszerű, minden különösebb j pompát nélkülöző hatalmas templom ez, ! melynek főékessége, ,a főoltárt díszítő s az afrikai fekete Madonnát ábrázoló kép. A magas oltár felett ez a különösen hangzó felírás áll: »Notre dame d’Afrique, Priez pour nous et Pour les Musulmans. < »Afrikai Nagyasszonyunk, könyörögj érettünk és a muzulmánokért.« Az afrikai Madonna a tengerészek patronaja, csodáinak számtalan, a legnagyobb viharokból megmenekült hajós kö szönheti az életét. A templom falait a Madonna csodatételeire vonatkozó képek és ereklyék borítják, hasonlók azokhoz, melyeket Tersatto várában lát az ember. Nagyon sok ezek között a viharral küzdő hajókat ábrázoló kép, primitív kivitelben, akárcsak az említett Frangepán-várban, Akad azonban közöttük művészi munka is. A templomban egyébként nincs semmi nevezetesebb műemlék. Ez a szentegyház arról nevezetes, hogy a pap minden vasárnap innen áldja meg a tengert pro- cessió keretében. . . . Föékessége a templomnak gyönyörű poetikus fekvése és k;ü- lönös keleti architektúrája, mely a bazilika és a török mecset stílusát narmo;::l:r.- san egyesíti. Eger, 1923. december 20. csütörtök. XL. évf. 288. sz.
