Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-12-15 / 284. szám

Ára 800 korona Eger, 1923. december 15 szombat XL. évi. 284. Bt, Előfizetési díjak postai szállítással &B& bóra • • 7000 E Egész és félévi előfizetést Vegged évre 20000 E ‘ -— nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség; Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. valószínűvé válta óta jutott abba a hely­zetbe, hogy költségvetési tervezetét reális kalkulusok alapján előkészíthesse. Azért késett az indomniti-bi!l benyújtásával mostanig. Ezt azonban csakhamar követni fogja a rendes állam költségvetés. Azért méltán reméljük, hogy a nemzetgyűlés a felhatalmazási javaslattal gyorsan de az ex-lexet elkerülve — végez. Tcrvényadta kifogásait pénzügyeinkről elmondhatja m3jd bőven akkor, ha a költségvetés bírálata lesz napirenden. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Szci- tovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után Rakovezky Iván belügyminiszter be­terjeszti a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről és az ön- kormányzati működés folytonosságának biztosításáról szóló törvényjavaslatokat. Mind a három javaslatot átadják az ille­tékes bizottságoknak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Ezután folytatják a föidreformnovel- la tárgyalását Rád János az első szónok. Nézete az, hogy a földbirtok rendezésének oly mó­don kellene történnie, hogy a nincstlenek- nek illetőleg igényjogosultaknak házhe­lyeket jutassanak és közvetlenül a köz­ség közelében 500—600 négyszögölnyi ve­teményes főidet. Hadirokkantakat és hadiárvákat tel­jesen ingyenesen kell földhöz juttatni a földbirtokalap vagy esetleg a vagyonvált- ság terhére. Magyarország földbirtokre- formját összehasonlítja a külföldi föld­reformokkal. Az alaptörvénynek sok hibája van. Ezek születési hibák, melyeket csak eny híteni lehet, de megszüntetni nem. Csak akkor szüntethetnék meg, hogy a az alap törvény már teljesen végre lesz hajtva és sikerül a hozzá szükséges pénzügyi mag­oldást is megvalósítani. A novellának erre vonatkozó intézkedései nem elégítik ki és megfelelő intézkedéseket sürget a pénzügyi megoldáshoz. így pl. az Országos Központi Hitelszövetkezet és elsősorban az Altruista Bank, mely éppen erre a célra alakít­tatott. Hmm A miniszterelnök tanácskozásai Párisban. Paris, M.T.I. Betlen István gróf meg­látogatta Bearting népszövetségi tanács­elnököt és Robert Cecilt, akiket az aktu­ális kérdésekről hosszabb behatóbb eszme­cserét folytatott. Eme tárgyalásokkal pár­huzamosan Vaikó Lajos kereskedelemügyi, Kállay Tibor pénzügyminiszter, Scholc Béla államtitkár a háború előtti tartozás ügyében a francia és angol clearing hiva­talos vezetőivel folytattak tanácskozáso kát, egyes részletek, kérdések tekinteté­ben. Sem a népszövetségi bizottság tag­jaival folytatott tanácskozásokon sem a clearing-hivatalokkal folytatott megbeszé­léseken zavaró tünetek egyáltalán nem merültek fel és így meg van a remény arra, hogy a [magyar kiküldöttek tárgya lásai minden tekintetben programszerűen fognaK folyni. Páris, M.T.I. Poincaré francia ininisz- terelnök és neje tegnap a népszövetségi tanács tagjai és főbb funkcionáriusai ré­szére dinert adott, amelyen megjelentek Bethlen István gróf, Kállay Tibor pénz­ügyminiszter és Valkó Lalos kereskede­lemügyi miniszter. A diner után Poincaré hosszabb barátságos beszélgetést folyta­tott Bethlen István gróffal. Uj fölhatalmazási törvény. Eger, 1923. dec. 14. A pénzügyminiszter helyettese, Búd közélelmezési miniszter, tegnapelőtt nyúj­totta be az új indemnitási javaslatot a nemzetgyűlésnek. Az utolBÓ fölhatalmazási törvény érvényessége ez évnek végén le­jár. szükséges tehát, hogy a kormány — rendes költségvetés hiányában — újból megkapja a rendkívüli felhatalmazást a köz a dók beszedésére s az állam-szükség­letek födözéaére. A mostani javaslat a korábbiak ke­retében mozog. Mértékadónak a kiadások ée bevételek határaira, sz állam teljesít­ményeire ée követeléseire nézve, a folyó évi méreteket jelöli meg irányadókul. A felhatalmazás időterminusa is ugyanaz, ami a nyári indemnitásé volt: félesztendő. De van egy lényeges újság ebben a javaslatban, ami egyúttal örvendetes ese­mény is. Nemcsak kilátásba helyezi, hogy e rendkívüli felhatalmazás időtartama als» elkészül, tárgyalandó és törvényeink közé beiktatandó lesz a magyar állami költ­ségvetés, hanem kötelező erővel el is ren­deli ezt. Ez a javaslat megfelel a kplső hatal­makkal kölcsönünk ügyében folyt tárgya­lások egyik alaptételének. Hitelhez Ma­gyarország csak olyan föltétellei juthat, ha állami életét ezentúl rendes, mielőbb egyensúlyba hozott költségvetés tükrözte- | ti vissza,-ellenőrizhetően és föltétien vi­lágossággal. Nekünk is életkérdés, hogy helyreál lítsuk a normális rendet állami pénzügye­inkben s mielőbb deficitmentes egyensúly­ba hozzuk államháztartásunk mérlegét. Állami pénzügyeink dolgában a háború ka­tasztrofális vége okozta a felfordulást. Államháztartásunk a háború előtt két év­tizeden át nem csupán egyensúlyban volt, hanem évrői-évre nagyobb fölöslegeket tüntethettek ki a záró számadások. A monarchia összeomlása után a ki­robbant forradalmak s a tanácsköztársa säg üzelmei kifosztottak értékeinkből, fel­fokozták szükségleteinket és minimumra szállították le pénzünk értékét. Ennek fnlytán lehetetlen volt reálisan tervezni, költ6égvetésizerűen kezelni lefogyott pénz - erőnket s életünk negyedfél éven át csak a bankőprés munkája és a közönség bi­zalma alapján tengődhetett mostanig. Ezért elsőrendű esemény a mostani indemnitás, mert úttörője pénzügyi téren annak a kölcsönnek, mely talpraállítá- sunkhoz a pénzeszközöket adja kezünkbe s lehetővé teszi, hogy végre helyreálljon államháztartásunkban is a rend és az egyensúly. A pénzügyi kormány csak a kölcsön Csutorás László dr. f Eger, 1923. december 14. Dobó városának középületein fekete lobogók jelzik, hogy közéletünknek ismét gyásza van. Csutorás László dr. jogaka­démiánk r. tanára, egyetemi magántanár halt meg ma reggel 9 óra előtt rövid be­tegség után. Tartalmas és értékes alakja volt Egernek s önzetlen, becsületes munkása a köznek. A múlt század kilencvenes évei­nek elejétől nagy szerepet játszott Eger­nek s a vármegyének társadalmi és poli­tikai életében egész a háború kitöréséig. Inkább pobt:*’;:? voll, mint társadalmi 1 ember. Rendíthetetlen híve volt a függet­lenségi eszméknek s kitartott mellette ön­zetlen meggyőződéssel még akkor is, amikor ezek az eszmék — a vezetők rö­vidlátása folytán — téves sínpárra futottak. Az első forradalom eredménye és követ­kezménye azonban láthatóan megdöbben­tette és visszavonúlásra kényszerítette a politikai élettől. — Azóta kevésszer hallatta hangját s inkább csak tanári kötelességei­nek és családjának élt, mig most szinte váratlanul végzett vele rövid, de súlyos betegsége. Csutorás László dr. Kisnánán szüle­tett 1864-ben. Tanulmányait Eeerben vé- 1 gezte s 1890-ben szerzett ügyvédi oklevelet.

Next

/
Thumbnails
Contents