Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-14 / 157. szám
Ára 40 korona Eger, 1923. július 14. szombat. XL. évf. 157 . sz. * Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 2600 K I -— nem fogadunk el. iráetések Q cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Egységes front. Eger, 1923. július 13. A nyíregyházai miniszterjárás egy nagyon érdekes megállapítással gazdagította a figyelők tapasztalatait. Ha valaki gondosan tanulmányozza országunk külső és belső helyzetét, okvetlen szükségszerűséggel föl kell ismernie, hogy mindnyájunk nyugalma ellen kettős támadás élét irányítja valami egységesen mozgató kéz. Lehetetlen észre nem vennünk, hogy a külső megnyilatkozások közt, amelyek országunk jő hírnevét akarják aláásni és a belső munka közt, tnely a hazug beállításokkal és örökös kákán csomót kereséssel, a jóhiszeműség álarcában vádat emel fejünkre és lehetetlenné teszi a nyugodt munkát, — mélyreható összefüggés van. Azt mondta a belügyminiszter, hogy ha úgynevezett jő baloldali visszaélésesről van szó, — az egész ellenzék harsog és szintén a kormányt támadja; ha baloldali aknákat fúrnak, hallgat a rendre féltékeny tábor. Ebben a megállapításban nagyerejű igazság rejlik. Ez az igazság fényt vet arra az egyöntetűségre, amellyel a különféle frontok : a külső államok mérge» vagy ravasz nyilatkozatai, az emigránsok tüzes sajtóhadjárata és agitáciőja s a belső knechtek kívülről irányított hadjárata végeredményben egy karmesteri pálca intésére, ugyanegy célra tör. Ez a cél a magyarság megmaradt erőinek felőrlése, a levegő elposványítása, a nemzet meg fojtása és az ország kis csonkjának ha talmukba kerítése. A sajtó visszaélései, a parlamenti munka diezbreditálása, a föld reform-demagógia, a demokrácia hirdetése, íz anyagi lehetőségek elsorvasztása, a megmaradt csekély magyarság egymás ellen uszítása és végül a különböző szim- ptomái, illetve stációi ennek a machia- wellisztikus hadjáratnak. Talleyrand tanulhatna ravaszságot Benestől, Kleon demagógiát Rassaitől és Kaifás álszenteskedést Giessweintől. De ha mi, magyarok, élni akarunk és nem rútúl zsákmánynak maradni; ha országunkat meg akarjuk tartani és nem a régi Lengyelország sorsára juttatni: egy a teendőnk: Össze kell tartanunk, megbonthatatlan, egységes frontban a másik egységes pokoli front ellen! Dol- gojnunk, építenünk kell és meg kell szi lárdítani azt a kis sáncot, amelyben a magyarság ma megbújt. Ez a sánc fellegvárrá lehet, ha mi erkölcsi erővel éa minden munka tömörítésével megerősítjük. Nem -szabad hitelt adnunk a hazugoknak és el kell temetni önérdekünket a nagy érdekért, mindnyájunk magasabb érdekéért: a nemzet jövőjéért. „A manHablreH térin is át Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Megnyitáskor a padsorok majdnem teljesen megteltek. Csupán a szociáldemokraták padjai üresek. Még folynak a tárgyalások a miniszterelnök és a szociáldemokraták között. — Az indemnitás első szónoka Perlaky György, közigazgatási kérdéssel foglalkozik. Sürgeti az építkezést, mert azzal egyéb szociális kérdéseket is meg lehet oldani. így a kisiparosság számára munkaalkalmat teremtünk, mi által a munkaviszonyok terén is egészséges állapotok következhetnek be. Szól a termelési hitel megteremtéséről; főleg a mezőgazdasági és a kisipari hitelt sürgeti. Szükségesnek tartja a szomszéd államokkal való megegyezést is. Támogat olyan ténykedést is, amely az állam külforgalmának előmozdítását célozza, de kéri a kormányt, hogy a nemzetközi önérzet megsértése nélkül igyekezzék megteremteni a külpolitikai kapcsolatokat. Foglalkozik a tisztviselők kérdésével, sürgeti ennek megoldását. A magánalkalmazottak lehetetlen helyzetére mutat rá. Kéri a kereskedelmi minisztert, terjesszen a Ház elé törvényjavaslatot a magánalkalmazottak jogvi szonyainak rendezéséről. Helytelenít minBudapest. MTI. A budapesti nyomdászok sztrájkba léptek. A mai lapok már nem jelentek meg. A sztrájk a munkások szimpátiáját akarja nyilvánítani a betiltott Népszava iránt. Bethlen gróf miniszter- elnök tárgyalt a szociáldemokrata párt vezetőivel és azt követelte tőlük, hogy a | A legutóbbi politikai események és j főleg a zágrábi horvát nagygyűlés betiltása horvát politikai körökben nagy elkeseredést keltett. A horvát köztársasági párt és a horvát egyéégpárt plenáris ülést tartott Zágrábban, amelyen elhatározták, hogy a szerbeket a legrövidebb időn belül nyilvánosan bojkott alá veszik, mert erő szakos úton akarják megakadályozni a horvát nép politikai elveinek életbeléptetését. A bojkottról szóló részletes terv a nyilvánosság előtt még nem ismeretes. De úgy vélik, hogy a mozgalom igen komoly jellegű lesz Belgrádban számolnak is a [ mozgalom komolyságával s a lapok meg- 1 Hell térni a Valorizációra.“ den beavatkozást közgazdasági életünkbe. Nem helyesli a maximálást és az ármegállapítást. Csak úgy lehet megszüntetni a drágaságot, ha olyan jövedelmet biztosítunk a fogyasztóknak, hogy azok meg is tudják fizetni az árucikkeket. A kormánynak a munkabérek terén is át keli térni a valorizációra, amely megrázkódtatásokkal fog ugyan járni, de azt még ki lehet heverni. Helyteleníti azt a hangnemet, melye két egyesek a házban használnak. Az in- demnitást elfogadja. Az elnök ezután 5 perc szünetet rendel el. Szcitovszky Béla 3/41 órakor nyitja meg az ülést. Horváth Zoltán Perlaky felszólalásával «zemben azt vallja, hogy a nemzetgyűlésnek elsősorban a közjogi és alkotmányjogi kérdéseket kell megoldani. A közgazdasági kérdések megoldása előtt a nemzetgyűlésnek először alaptörvényeket kell hozni. Eddig a nemzetgyűlés két ilyen alaptörvényt hozott. Először az ideiglenes államfőről a másik a Habsburg ház detrouizá- lásáről szóló törvényt. (Nagy Ernő: Ez is parancsra készült. Grieger Miklós: ügy van, parancsra készült. Meskó Zoltán : Parancs nélkül is megszavaztam volt.) Az ülés tart párt ne azonosítsa magát az áruló Bőhm levelével, sőt egyenesen dezavuálja azt. A szociáldemokraták erre nem voltak hajlandók. A szociálista párt vezetősége egyelőre megerősiteden hírek szerint, az általános sztrájkot, a kormány pedig statáriumot helyezett kilátásba. állapítása szerint a horvát parasztpárt kilencven százaléka s az egész értelmiség csatlakozni fog Radics újubb akciójához, amely vértelen forradalommá fog változni. A hatalmas megmozduláshoz hozzájárul még az a szerencsés taktikai fogás is, hogy Radics óriási népszerűségnek örvendő lapját: a Slovodni Dom-ot magyar és német nyelven is meg fogja jelentetni, így akarja Radics azután a Vajdaság úgyis elégedetlen tömegeit táborába vonni. A Slovodni Dom ezután három nyelven : horvátul, magyarul é3 németül fog megjelenni. Ennél a pontnál sem áll meg Radics, tovább megy. Sumadiában, Szerbia Sztrájkba léptek a budapesti nyomdászok a Népszava betiltása miatt.-mats*«** A horVátoH KImondottáH a szerb Horminybatalom bojHottját. — A kolozsvári Ellenzék tudósítójától. — • Kolozsvár, 1923. július. A
