Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-06 / 277. szám
Ára 300 korona Eger, 1923. december 6. csütörtök XL. évL 277. sz Kgg hdra . . 7000 K | Egiu és félévi előfUeWlt Hcgged érre 20000 S ' ---- nem fogadunk cl. Fe lelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. csekélyebb kölcsönösszeg alapjában véve előmozdítja a kölcsön felvételének lehetőségét. Kisebb kölcsönt hamarabb kaphatni s a kisebb teher hamarabb és köny* nyebben is visszafizethető. Már pedig az országnak az az érdeke, hogy ha terhet kell vállalnia magára, azon mielőbb túl legyen. Külföldi bizalom a magyar nép erejében. Eger, 1923. december 5. A londoni tanácskozások véget értek a távíró elhozta a népszövetség pénzügyi, tanácsának döntéséről a híradást, melyet figyelmes olvasás után megnyugtatónak és kedvezőnek lehet Ítélni. Első pillanatra, aki felületesen méri össze a kölcsön ösz- szegérői és a szanálási program időtartamáról kiadott számadatokat, csak az tudja konstatálni, hogy a magyar kormány által kért 400 millió magyar aranykorona kölcsön helyett és a pénzügyi talpraállás számára javaslatba hozott 3 és fél esztendő helyett a népszövetségi pénzügyi delegáció javaslata, csak 250 millió aranykoronát és hermadfél esztendőt sza bott ki, mint elégséges kölcsönösszeget és időt. E megszorítások azonban figyelmes vizsgálódás után csak látszólagosak. Mert tulajdonképen a javaslatnak ilyen formálása azt jelenti számunkra, hogy államháztartásunk egyensúlyba hozására a külföld szakértői és közvéleménye elégségesnek tartanak egy rövidebb időt. így a saját erőnk iránt táplált bizalmuk szintén nagyobb, mint a saját magunké. Akik itt jártak nálunk és tájékozódtak gazdasági erőforrásainkról, a magyar munka teljesítőképességéről és pénzügyi kormányzatunk egészséges kibontakozási terveiről, — mindenesetre a tárgyilagos kritikus szemével, — nem ítélték helyzetünket olyan súlyosnak, hogy azon nagyobb tehernek, nagyobb kölcsönnek vállalásával lehetne csak segíteni. Népünk iránt megnyilvánúló ilyen bizalomra, államháztartásunkkal szem ben elfoglslt eme bizalomteljes álláspontra, mely képesnek tartja a magyar nemzetet és államot a rövid időn belül a saját maga erejéből való produktív boldo- gúláera, — némi büszkeséggel mondhatjuk, — hogy elismerés becsületes törekvéseink iránt és méltánylása a kormánytól elkövetett tervszerű reorganozációs programnak. S ha mindezekhez hozzátesszük, hogy a magyar kölcsönt nem idegen államoknak kell garantálniok, hanem megelégszenek avval, hogy gazdasági produktivitásunk álljon érte jót, egyenesen állami szuverétitásunk és nemzeti méltóságunk respektálását jelenti. Mert hiszen az idegen nemzetek parlamentjeinek ratifikálása, mint a kölcsönhöz való hozzájárulás kelléke, — amint az Ausztria ezetében történt, ha nem is kimondottan, de hallgatólagosan bizonyos utat nyitna idegen politikai és gazdasági követelések és befolyások érvényesülésének. A londoni hír — így látva — végeredményében tehát nagyon is megnyugtató. A szanálás rővidebbre szabott ideje és a A földreform a Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését ll őrá után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után az indítvány- és interpellációs könyvet olvassák fel Az interpellációkra a napirend letárgyalása után, ‘/»2-kor térnek át. HoyOB Miksa gróf személyes kérdésben szólal fel. A tegnapi ülésen Rakovszky István beszéde alatt egy közbeszólást kockáztatott meg, amire Nagy Ernő azt kiáltotta feléje : — A suta gróf beszél! Kérdi Nagy Ernőt, miképen értelmezi ezt a közbeezőlást és kéri, magyarázza meg ezt a kijelentését. Ezután áttérnek a földreformnovella folytatólagos tárgyalására. Baross János az első felszólaló. Nem annyira a novella hiányaival biván foglalkozni, mint inkább annak magyarázatára szorítkozik, miért nem sikerült az alaptörvény becsületes végrehajtása. Ennek szerinte három oka ven. Egy az, hogy a végrehajtó közegek nem értették meg az alaptörvény szellemét és a betűkhöz ragaszkodtak. Másodszor hiányzott az egységes programm. Harmadszor hiányzott a munka koncepció. Hiszen a törvényben minden megvan, amit a régi agráriusok 30 év óta a kisgazdák vezérével: Nagy atádi Szabó Istvánnal hangoztattak, de nagy hiba, hogy csak óhajokat és lehetőségeket állítottak fel. Hogy a földreformot nem lehetett végrehajtani, ennek az az oka, hogy pénzügyileg és hitelügyileg nem támasztották alá. Baj az is, hogy a földreform-törvénnyel egyidejűleg elmulasztották megreformálni a hitbizományi jogot. Hogy a végrehajtás nem sikerült, annak főoka természetesen a munkaprog ramm és a koncepció hiánya. Hogy lehetne földreformot végrehajtani akkor, mikor nincs rendes statisztikánk a birtok- viszonyokról ? Ha ezzel az üggyel komolyan akarunk foglalkozni, akkor elsősorban statisztikai adatokra van szükségünk. A nagy reformok végrehajtását nem a közigazgatásra, hanem ad hoc bizottságokra kell bízni. Az O.F.B. azonban jogi, közigazgatási és bírói funkciókat is végez. Külön kellett volna választani a közgazdasági részt a bíróitól. Hiba továbbá, hogy a földmivelés- ügyi minisztériumot izolálták a földreform nemzetgyűlésen. végrehajtásától, de izolálták az O.F.B.- től is. , A törvény végrehajtásával nem a földmivelésügyi minisztériumot bízták meg, hanem az O. F. B.-ot. Ez okozta azután, I hogy a törvény végrehajtása nélkülözi a szakismereteket, a határozott irányt és a programmot. Igaz ugyan, hogy a novella konzultatív határközt biztosít a földművelésügyi minisztériumnak, mert a tanács ülésein a földművelésügyi minisztérium kiküldöttei is részt vehetnek. Ezzel azonban még nem oldották meg a kérdést. Az O. F. B.-tól nem lehet emberfeletti munkát kívánni. Arra kéri a földművelésügyi minisztert, hogy a legrövidebb idő alatt állítsa össze Csonkamagyarországről apro- priative a statisztikát. A földreform egyik feltétele a pénzügyi megoldás rendezése. Telepítések és járadékbirtok nélkül földreformot csinálni nem lehet, de viszont járadékbirtok létesítéséhez feltétlenül szükség van egy járadékbank felállítására, ehhez pedig pénz kell. Három év előtt szerinte a fölreíorm törvény alapján csak egyet lehetett elérni : a házhelyek kérdésének megoldását. Bizonyos, hogy ha a földművelésügyi miniszter egész életében mást nem csinálna, mint ezt, akkor is sok ezer cseléd áldaná emlékét magyarországon. Fülöp Józsefny. ezredes meghalt. Eger, 1923, december 5. A Kaszinón kitűzték a fekete lobogót . . . Zúgnak, búgnak a harangok . . . A Kaszinó termeinek délelőtti kis közönsége csak forgatja, de nem olvassa az újságokat. A jó öreg > Jóskáról* beszélnek. Meghalt ő is, elment a többiek közé . . . Hirtelen, váratlanul . . . Eger egy régi, tipikus alakja költözött el vele, — olyan, akit mindenki ismert, becsült éa szeretett . . . Pedig nem csinált ő nagy dolgokat, mégis benne fog élni emléke minden egri polgárnak a szivében. Azért: mert meleg, barátságos szív dobogott fényes katonai ruhája alatt . . . Mert jó ember volt a sző szoros értelmében. Amikor e sorokat írom, kutatok az emlékeim után s mély fájdalommal és megilletődéssel gondolok rája. Az egri várban képzelem magam, a tizedik ezred második zászlóaljának
