Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-11-29 / 271. szám

Ara 300 korona Előfizetési dijak postai szállítással £0B hóra . . 7000 K | Egész és félévi előfizetést Negged évre 20000 K nem fogadnnk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHE2NAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. „Veszedelemben a tót Zemplén.“ Eger, Í923. november 28. A cseh kormánynak van egy hírhedt kőnyomatos szócsöve: a Venkov. Ez a újság nemrégiben, egyik vezér cikkében a többek között a következőket írta : »Zemplén vármegye Cseh-szlovákiához csatolt területén különösképen már semmi látszata annak, hogy ott cseh uralom van. Ezen a csonka részen 150.000 tót lakik, akikkel elkeveredve egészen jelentéktelen számú magyar is él. És im gis, csodálatos- képen, az a 150.000 tót a magyar kulturá­lis és gazdasági kényszer befolyása alatt áll. Vannak községek, amelyekben legfel­jebb a nagybirtokos magyar, kívüle a köz­ség lakossága szín-tót és mégis ezekben a községekben ügy folyik a magyarosodás — iskolákban magyar tanítók tanítanak, a papoknak külön érdemük, ha magyarul mondanak misét — mint akár a felszaba­dító fordulat előtt; felhívjuk tehát kormány- hatóságaink figyelmét arra, hogy ne ha- nyagolják el Zemplén területét továbbra is, mert egy napon váratlanul nagy meg­lepetések törhetnek elő a köztársaság te­rületének a keleti sarkából.« így ír a kormánypolitikai Venkov. De vájjon csodálkozott vblna e vezércik­kében a zempléni állapotokon, ha bevárta, volna Körmendi-Ékes Lbj'ob felvidéki kép- viselőnek a cseh nemzetgyűlés múlt szer­dai ülésén tartott beszédét, amely egye­nesen felelet a Venkovnak a tót Zemplént illető aggodalmára. »A köztársaság területén élő ma­gyarságnak — mondotta K. Ékes Lajos — úgy kulturális, mint gazdasági érdekei ezer szállal vannak a határontúli magyar­sággal összenőve, sőt a gazdasági érde­kek területén a Felvidék és az Erdőskár­pátok egész lakosságának érdekei szétvál- hatatlan szerves összefüggésben állanak Magyarország gazdasági életével. A béke- szerződés, mint hatalmi békediktátum, az erőnek eszközeivel elszakíthatott minden históri i köteléket és félredobhatott min­den földrajzi egységet, a természet meg- fölebbezheietlen törvényénél fogva,egység­re gravitálő területek gazdasági összefüg­gése azonban a politikai határok erősza­kos megvonásával, mindkét fél nagy hát­rányára csak megbontani tudta, de ma­gán sz összefüggés tényén nem változ­tathatott !< Ezekhez a történelmi erejű igazságok­hoz kevés hozzáadás szükséges, mert ke­vesen érthetik meg jobban nálunk a cseh aggodalmakat, akiknek szemeink előtt húzódik el a brutális erőszakkal meghú­zott »határ«, amejy kettészakította Ma­gyarország egyik leggazdagabb történel­mi múltú vármegyéjét is, de nem törhet­te szét azokat a kapcsolatokat, azoknak medrét a sok száz évi közös történetfolyás ásta ki, erőszakosan ei nem tömhető mélységűvé. És még valami. A fehérhegyi csata óta eltelt századok alatt, összeomlásunk gyászos idejéig, a cseh közjog csupán a cseh nép öntudatában élt. Mi nem számí­tunk olyan hosszú időre, hogy helyre áll­jon a szent korona csorbíttatlan szuvere­nitása. A németországi események. Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 3/4ll órakor nyitotta meg Szciíovszky Béla elnök. Az interpelláciős és indítvány­könyv felolvasása után, melyben 13 inter pelláció van bejegyezve, a Ház áttér Ulain Ferenc dr. mentelmi ügyének foly­tatólagos tárgyalására. A vita első szónoka Lendvai István, Goethe egyik drámájának hőséhez hason­lítja Ulaint, aki tisztaságával, becsületes­ségével ős hazafiságával áll szemben a gyenge államférfiak egész sorával. Ulaint a Kis Lajosok és egyéb csirkefogók jut­tatták a börtönbe. (Fábián Béla: Magának is ott kellene ülni! Erdélyi Aladár: Minek érintkezik csirkefogókkal ?) A bizottság jelentésének címe azt mondja, hogy tetten- kapásról van sző. Igen lisztéit belügy­miniszter úr, a kapást elismerem de a tettet nem, mert az is e»ek olyan károm kodás. (Derültség. Rassay Károly: Igen, Szemere, Bobula és Ulain!) Tudja, hogy Ulain a zsidókérdést mindig hatalmi kér­désnek tekintette. Ezután részletesen pontokban bírálja a mentelmi bizottság jelentését. Döhmel egy szászország: kummunista volt, semmi egyéb, akinek szüksége volt arra, hogy Ulaint megszerezze ahoz, hogy a szerző­dést kivigye külföldre. Kérdi, hogy hol a bizonyíték arra, hogy Döhmel személye tényleg megfelel annak a hírnek, melyet róla a bizottság ülésein rajzoltak. Min- denkápen a bajorok részéröl kellett volna bizonyítékot szerezni. — A jentésben szerepel a bajor Kapp- pucc6 is, melyről alig tehető fel, hogy ke­resztény és nacionalista, hisz valami Weiez bank áll mögöttük. A vizsgálatnál nagy szerepet játszott »H« jelvényéé levél is. melybői Hitlerre következtetnek. Az a nézete, hogy ilyen esetekben a véletlennel kell számolni és nem kell mindjárt ördö­göt gondolni. Soknak a neve kezdődik «H«-val, oőt Hetényinek a neve mindjárt 2 »H« val, Hetényi-Hofbauer. — Tudja, hogy az összes liberális körök és lapok már jő előre tudtak az akcióról. A liberális lapos és egyes kor­mányt támogató lapok alig hoztak erre vonatkozólag közleményeket. Az idd is a jöVő íVi Kincstári házhasz<mrész«scdís Kidet is«. Eger, 1923. nov. 28. j A m. kir. pénzügyminiszter ma meg­jelent rendeletével megállapítja az 1923. és 1924. évre járó kincstári házhaszonrésze- sedésnek előírását, kivetését, pőtkivetését. Ez a hivatalok számadási kérdése, mert a háztulajdonosok a részesedéseket már úgy is idejében befizették a iakásrendele- j tek alapján. A pénzügyi hatóságokat kötelezi a J rendelet a kivetéseknek az 1923, első har­madára való elkészítésére oly esetekben, mikor a kulcs nem változott és ott is, ahol az év további részére a kivetés elesik, j Megállapítja a rendelet az 1923. év második harmadára járó részesedési kul- j csőt és utasítja a Hatóságokat, hogy a be- j vallási adatokat nyomozzák végig és a nyomozás eredménye szerint a veszélyez­tetett részesedésre írásbeli felvilágosítást kérjenek. A novemberi bérévnegyed kulcsa is meg van már régebbről állapítva. Ennek i kivetésénél is nyomozniok kell a hatősá goknak, hogy jóé a bevallás? Minthogy a bérlő ebben a negyed­ben havi réezletekban is fizethet, a kincs­tári részesedés is így esedékes, de egész negyedre egyszerre is befizethető. — Ha azonban a bérlő egészen megfizeti a ré­szesedést a háztulajdonosnak, ez utóbbi mégis csak részletekben fizeti be azt a kincstárba, akkor a háztulajdonos havi 10°/o os adópótiókon kívül büntethető is. A házbirtokos saját használatában lévő házrészek házbére becsléssel állapí­tandó meg. A kis házak mentesek két lak­részig, de az üzlethelyiségek nem. Az adózókat az 1923. évi házhaszon részesedés kivetéséről csak akkor fogják értesíteni, ha hátralékosok a befizetéssel. Interpellációk a nemzetgyűlés mai ülésén. Budapest, A MOI. jelenti. A nemzet gyűlés mai ülésén a következő interpel­lációkat jegyezték be: Propper Sándor a belügyminiszterhez egy képviselő beszá­molói gyűlés feloszlatása és az egyesülési jog kezelése tárgyában, Fábián Béla a bel­Eger, 1923. november 29 csmtörtöfc. XL. évf. 271. sz

Next

/
Thumbnails
Contents