Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-12 / 155. szám
Ára 40 korona Eger, 1923. július 12. csütőitök XL évf. 155. sz Előfizetési dijak postai szállítással Egy bóra . . 900 K [ Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K | — nem fogadunk el. Hirdetések Q cm. 15 K. Eisbirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Rossz szolgálat. Eger, 1923. július 11. A reggal-délben-este sajtó most kezdi hánytorgatüi a Péter-Pál napján lefolyt egri esetet. Az történt ugyanis hogy az Agrár Takarék bejárata fölött lévő s magyar földmivest ábrázoló szobor mellé, minden rendzavarás nélkül, fölállítottak egy másik agyag szobrot. Egy kaftános zsidót. Ezt azután az emeleti ablakból lenyúlva, hamarosan lelökték és darabokra iörőtí. Ennyi volt az egész, ami a nyilvánosságra tartozott volna. Ami ugyanis az Agrár-Takarók épületében ezután lefolyt, az olyan egy-két személyt érintő magánügy veit, amelyet majd elintéznek az illetékesek a bíróság előtt és tanú vallomások alapján. 0 Az Egri Népújság nem barátja a hecceknek a ezért nem foglalkozott az egé6z esettel. Hasábjain mindössze egy nyílttéri közlemény jelent meg a fennti esetből folyó lovagias üggyel kapcsolatban. El is simulna ez az egész ügy, ha most előbb a Magyarország és a Pesti Napló, tegnap pedig Az Est nem imának róla oldalas szörnyűségeket, országos ese ménnyé fújva föl holmi jelentéktelen ügyet, amelyen sok ember mosolygott, még több nem is tudott róla. Még itt Egerben eern. Hiszen, nem igaz, hogy «Péter-Pál napján, déli 12 órakor, létrákkal, botokkal, bikacsökkel, revolverrel és késekkel fölszerelve ment az Agrár-Takarék elé 2—300 főnyi tömeg». Űgv tudjuk, hogy kiváncsiak voitak elegen, ámde cselekvő részese az egész eseménynek alig volt egy két ember. Nem is ez a fő itt, hanem az, hogy úgy ennek az ügynek előzményeit, mint az utána következő eseményeket ferde beállításban közük a feunt említett lapok : Mintha Egerben fenekestül felfordult volna a helyzet. Mintha itt még nappal sem lehetne az utcán járni, annál kevősbbá éji- szaka. A terjedelmes közlemények után azt hinné az olvasó, hogy itt pogrom van, irtőztató pogrom. És itt van a három fővárosi lapnak rossz politikája. Ennek csak káros következményei lehetnének, ha nem tudnánk itt Egerben mindnyájan, hogy — ha tör tént is Egerben itt-ott kihágás, rendzavarás — az egész a rendőrségre tartozik s az bizonyára megteszi a maga kötelességét. Nem is szóltunk volna bele az egész ügybe, ha Az Est bűnül nem róná föl lapunknak, hogy vasárnapi számunkban közöltük az Ébredő Magyarok Egyesületének meghívóját a július 8-diki gyűlésükre. Jóllehet, az egri rendőrkapitány kijelen; tette a cikkekét író budapesti újságírónak, «hogy távol állanak a merényletektől az ÉME tagjai» : — mégis haragszik, hogy egy alapszabályszerűen működő egyesület engedélyezett, illetve bejelentett gyűlésére szőlő meghívónak helyet adtunk. Ez egy ! kissé merész beavatkozás a lap ügyeibe, j amely lap mindenkor a társadalmi béke j ügyét szolgálta. Hiszen az Egri Népújság magatartása 1919. augusztusábon, a kommün bu kása után, egymagában villámhárítóként hatott a felizgatott közvéleményre. A proletárdiktatúra tömérdek szenvedése olyan erős antiszemitizmust váltott ki hogy csak egy szikra kellett volna s a felszabadult szenvedélyek elszakítják a gátat. • , S akkor, amidőn a fővárosi lapok sem jelentek meg éa Hevesvármegyében egyedül az Egri Népújság teljesített sajtó- >» fr»»» szolgálatot: higgadt és nyugodt magatar tásával elhárította a veszedelmet. Pedig nagy és állandó küzdelmet kellett végigharcolnia a szerkesztőséget ostromló szenvedélyekkel. ... Ez a gondolat vezetett minket most is, amikor hallgattunk az egész dologról. S meggyőződésünk, hogy az ilyen — téves és elfogult vagy elferdített értesülések alapján írott — cólzalos cikkek többet ártanak a zsidóságnak, mint használnak. Teljes bizonyossággal, hitelesen állíthatjuk ugyanis, hogy a Magyarország Pesti Napló és az Est cikkei és hírei (mert az egyik lapszám hosszú cikkben s külön még két hírben ir róla) általános felháborodást keltettek az egész vonalon. Jobb, sokkal jobb lett volna a zsidóság józan, művelt ejemeinek is ez a felfogása, — ha azok a cikkek bennmaradnak az újságíró tollában. ft miniszter a Kivitelről ős behozatalról. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését Vall órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. — Az elnöki jelentések után Daruváry Gáza külügyminiszter benyújtotta az állandó nemzetközi bíróság szabályzatának elfogadásáról szóló törvény- javaslatot. Ezután Walkő Lajos kereskedelmi miniszter szólalt fel. Walkő Lajos: Felszólalásom célja az, hogy megvilágítsak egyes kérdéseket, amelyekaí az indemuitási vita során ismételten szóba hoztak. Sűrűn van szó külkereskedelmi mérlegünkről. Ennek egyes j tétdei különféle beállításban szerepelnek, j A tényleges helyzet az, hogy 1921-ben j 3.00 millió arany korona volt a kiilkeres- ! kedelmi mérlegünk passzivitása, ami 50°/o-os j passzivitásaakfelel meg, amennyiben akkor importunk 600 millió arany koronára volt tehető, tehát bevételünk fele volt fizethető. 1922-ben változott a helyzet, hogy a passzivitás 210 millió arany koronára rúgott, i ami 40%-os passzivitásnak felelt meg Ha I nem naptári évek szerint, hanem tisztán i gazdasági évek szerint foglalkozunk a I kérdéssel, akkor 1921. július l-lől 1922 j július l-ig javulási látunk külkereskedelmi mérlegünkben, mert az 1921. évi termés jobb volt, mint az 1922. évi. Amikor külkereskedelmi mérlegünkről beszélünk, tekintetbe kell venni; hogy azok a cikkek, melyeket mi exportálunk, sokkal kisebb arányban drágultak a háború előtti árakhoz képest, mint azok, amelyeket mi importálunk. A mezőgazdasági terményeknél az általános helyzet az, hogy a világpiacon körülbelül 40 — 50°/# kai drágultak a háború előtti árakhoz képest. A mi fő- I ipari cikkeink drágulása pedig 90% a békebeli árakhoz képest, így a szén drágulása 80%. Ezárt fontos erre rámutatni, mert a mi terményeinkből és áruinkból nagyobb mennyiséget kell exportálni ahhoz, hogy behozhassuk azt a szükséges kvantumot, amit békében hoztunk be. 1923. évi első 5 hónapjáról szőlő adataink szerint 80 millió arany koronát tesz ki külkereskedelmi mérlegünk passzivitása, ami 40°/o-os passzivitásnak felel meg. A tavalyi óv 6 első hónapja alatt csak 50 millió arany korona volt Ja passzivitás. Ha tehát szembeállítom a tavalyival, első tekintetre azt ke-11 mondanom, hogy külkereskedelmi mérlegünk passzivitása általános gazdasági szempontból is sokkal rosszabb az idén, mint tavalyi a megfelelő hónapokban voll. Ha közelebbről nézzük a helyzetet, látjuk, hogy a dolog nem így áll. Tekintetbe kell vennünk, hogy az 1921-es külkereskedelmi mérleg nem ad teljesen helyes képet, még pedig azért, mert az utolsó két három hónapban a nyugattnagyarcr- szági fölkelés folytán nem volt meg a kellő export-lehetőség, úgy; hogy az export jórésze áttolódott az 1922. év elejére. Ezt nem tekintve, a részleteket nézve, azt látjuk, hogy a plusz szénre, fára és nyers pamutra esett. Ami nem rossz szimptőma, mert hiszen a termelés hozzámérten fejlődött ki. Ami az exportot illeti, ezekben a hónapokban csökkenés mutatkozik; ez részben állatra, lisztre jut, részben pedig a borexport megszűnésével van összefüggésben. Ha most azt nézzük, mit várhatunk a külkereskedelmi mérleg második félévi alakulásától, azt állítom, hogy minden esetre várható az export növekedése
