Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-07-12 / 155. szám

Ára 40 korona Eger, 1923. július 12. csütőitök XL évf. 155. sz Előfizetési dijak postai szállítással Egy bóra . . 900 K [ Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K | — nem fogadunk el. Hirdetések Q cm. 15 K. Eisbirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Rossz szolgálat. Eger, 1923. július 11. A reggal-délben-este sajtó most kezdi hánytorgatüi a Péter-Pál napján lefolyt egri esetet. Az történt ugyanis hogy az Agrár Takarék bejárata fölött lévő s ma­gyar földmivest ábrázoló szobor mellé, minden rendzavarás nélkül, fölállítottak egy másik agyag szobrot. Egy kaftános zsidót. Ezt azután az emeleti ablakból lenyúlva, hamarosan lelökték és darabokra iörőtí. Ennyi volt az egész, ami a nyilvá­nosságra tartozott volna. Ami ugyanis az Agrár-Takarók épületében ezután lefolyt, az olyan egy-két személyt érintő magán­ügy veit, amelyet majd elintéznek az ille­tékesek a bíróság előtt és tanú vallomá­sok alapján. 0 Az Egri Népújság nem barátja a hecceknek a ezért nem foglalkozott az egé6z esettel. Hasábjain mindössze egy nyílttéri közlemény jelent meg a fennti esetből folyó lovagias üggyel kapcsolatban. El is simulna ez az egész ügy, ha most előbb a Magyarország és a Pesti Napló, tegnap pedig Az Est nem imának róla oldalas szörnyűségeket, országos ese ménnyé fújva föl holmi jelentéktelen ügyet, amelyen sok ember mosolygott, még több nem is tudott róla. Még itt Egerben eern. Hiszen, nem igaz, hogy «Péter-Pál napján, déli 12 órakor, létrákkal, botokkal, bikacsökkel, revolverrel és késekkel föl­szerelve ment az Agrár-Takarék elé 2—300 főnyi tömeg». Űgv tudjuk, hogy kiváncsiak voitak elegen, ámde cselekvő részese az egész eseménynek alig volt egy két ember. Nem is ez a fő itt, hanem az, hogy úgy ennek az ügynek előzményeit, mint az utána következő eseményeket ferde beállításban közük a feunt említett lapok : Mintha Egerben fenekestül felfordult volna a helyzet. Mintha itt még nappal sem le­hetne az utcán járni, annál kevősbbá éji- szaka. A terjedelmes közlemények után azt hinné az olvasó, hogy itt pogrom van, irtőztató pogrom. És itt van a három fővárosi lapnak rossz politikája. Ennek csak káros követ­kezményei lehetnének, ha nem tudnánk itt Egerben mindnyájan, hogy — ha tör tént is Egerben itt-ott kihágás, rendzava­rás — az egész a rendőrségre tartozik s az bizonyára megteszi a maga köteles­ségét. Nem is szóltunk volna bele az egész ügybe, ha Az Est bűnül nem róná föl la­punknak, hogy vasárnapi számunkban kö­zöltük az Ébredő Magyarok Egyesületé­nek meghívóját a július 8-diki gyűlésükre. Jóllehet, az egri rendőrkapitány kijelen­; tette a cikkekét író budapesti újságírónak, «hogy távol állanak a merényletektől az ÉME tagjai» : — mégis haragszik, hogy egy alapszabályszerűen működő egyesület engedélyezett, illetve bejelentett gyűlésére szőlő meghívónak helyet adtunk. Ez egy ! kissé merész beavatkozás a lap ügyeibe, j amely lap mindenkor a társadalmi béke j ügyét szolgálta. Hiszen az Egri Népújság magatar­tása 1919. augusztusábon, a kommün bu kása után, egymagában villámhárítóként hatott a felizgatott közvéleményre. A proletárdiktatúra tömérdek szenvedése olyan erős antiszemitizmust váltott ki hogy csak egy szikra kellett volna s a felszabadult szenvedélyek elszakítják a gátat. • , S akkor, amidőn a fővárosi lapok sem jelentek meg éa Hevesvármegyében egyedül az Egri Népújság teljesített sajtó- >» fr»»» szolgálatot: higgadt és nyugodt magatar tásával elhárította a veszedelmet. Pedig nagy és állandó küzdelmet kellett végig­harcolnia a szerkesztőséget ostromló szen­vedélyekkel. ... Ez a gondolat vezetett minket most is, amikor hallgattunk az egész do­logról. S meggyőződésünk, hogy az ilyen — téves és elfogult vagy elferdített érte­sülések alapján írott — cólzalos cikkek többet ártanak a zsidóságnak, mint hasz­nálnak. Teljes bizonyossággal, hitelesen állíthatjuk ugyanis, hogy a Magyarország Pesti Napló és az Est cikkei és hírei (mert az egyik lapszám hosszú cikkben s külön még két hírben ir róla) általános felháborodást keltettek az egész vonalon. Jobb, sokkal jobb lett volna a zsi­dóság józan, művelt ejemeinek is ez a felfogása, — ha azok a cikkek bennma­radnak az újságíró tollában. ft miniszter a Kivitelről ős behozatalról. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését Vall órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. — Az elnöki jelentések után Daruváry Gáza külügyminiszter benyúj­totta az állandó nemzetközi bíróság sza­bályzatának elfogadásáról szóló törvény- javaslatot. Ezután Walkő Lajos kereske­delmi miniszter szólalt fel. Walkő Lajos: Felszólalásom célja az, hogy megvilágítsak egyes kérdéseket, amelyekaí az indemuitási vita során is­mételten szóba hoztak. Sűrűn van szó kül­kereskedelmi mérlegünkről. Ennek egyes j tétdei különféle beállításban szerepelnek, j A tényleges helyzet az, hogy 1921-ben j 3.00 millió arany korona volt a kiilkeres- ! kedelmi mérlegünk passzivitása, ami 50°/o-os j passzivitásaakfelel meg, amennyiben akkor importunk 600 millió arany koronára volt tehető, tehát bevételünk fele volt fizethető. 1922-ben változott a helyzet, hogy a passzi­vitás 210 millió arany koronára rúgott, i ami 40%-os passzivitásnak felelt meg Ha I nem naptári évek szerint, hanem tisztán i gazdasági évek szerint foglalkozunk a I kérdéssel, akkor 1921. július l-lől 1922 j július l-ig javulási látunk külkereskedel­mi mérlegünkben, mert az 1921. évi termés jobb volt, mint az 1922. évi. Amikor kül­kereskedelmi mérlegünkről beszélünk, te­kintetbe kell venni; hogy azok a cikkek, melyeket mi exportálunk, sokkal kisebb arányban drágultak a háború előtti árak­hoz képest, mint azok, amelyeket mi importálunk. A mezőgazdasági termények­nél az általános helyzet az, hogy a világ­piacon körülbelül 40 — 50°/# kai drágultak a háború előtti árakhoz képest. A mi fő- I ipari cikkeink drágulása pedig 90% a békebeli árakhoz képest, így a szén drá­gulása 80%. Ezárt fontos erre rámutatni, mert a mi terményeinkből és áruinkból nagyobb mennyiséget kell exportálni ah­hoz, hogy behozhassuk azt a szükséges kvantumot, amit békében hoztunk be. 1923. évi első 5 hónapjáról szőlő adataink szerint 80 millió arany koronát tesz ki külkereskedelmi mérlegünk passzivitása, ami 40°/o-os passzivitásnak felel meg. A tavalyi óv 6 első hónapja alatt csak 50 millió arany korona volt Ja passzivitás. Ha tehát szembeállítom a tavalyival, első tekintetre azt ke-11 mondanom, hogy kül­kereskedelmi mérlegünk passzivitása álta­lános gazdasági szempontból is sokkal rosszabb az idén, mint tavalyi a megfelelő hónapokban voll. Ha közelebbről nézzük a helyzetet, látjuk, hogy a dolog nem így áll. Tekin­tetbe kell vennünk, hogy az 1921-es kül­kereskedelmi mérleg nem ad teljesen he­lyes képet, még pedig azért, mert az utolsó két három hónapban a nyugattnagyarcr- szági fölkelés folytán nem volt meg a kellő export-lehetőség, úgy; hogy az ex­port jórésze áttolódott az 1922. év elejére. Ezt nem tekintve, a részleteket nézve, azt látjuk, hogy a plusz szénre, fára és nyers pamutra esett. Ami nem rossz szimptőma, mert hiszen a termelés hozzámérten fejlő­dött ki. Ami az exportot illeti, ezekben a hónapokban csökkenés mutatkozik; ez részben állatra, lisztre jut, részben pedig a borexport megszűnésével van összefüg­gésben. Ha most azt nézzük, mit várha­tunk a külkereskedelmi mérleg második félévi alakulásától, azt állítom, hogy min­den esetre várható az export növekedése

Next

/
Thumbnails
Contents