Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-12 / 155. szám
JNEPUJSAíá 1923. július 12 és az import csökkenése. Egyrészt, az ez évi termés jobb, mint az előbb: esztendei. Nagy a különbség az idei és a tavalyi helyzet között. Tavaly lisztben, gabonában nem volt megfelelő tartalék, ma már normális tartalékkal rendelkezünk, ami az exportra kihat. Lényeges, hogy a lehető séghez mérten elhárítsuk az export akadályait. Egyik legérdekesebb jelenség gazdasági téren — a háborút követő években, hogy a tengerentúli államok hamarosan alkalmazkodtak ahhoz a helyzethez, amely az által állott elő, hogy Oroszországnak nem volt meg az exportképessége Ezekben az államokban nagy növekedés volt a mezőgazdasági termelésben. Ez pótolni képes azt a hiányt, amely Oroszország jelenlegi gazdasága folytán előállt és kétségtelen, hogy az idei évben, amikor a világon elég jő a termés, az a fontosabb az itteni szempontból, hogy a kivitel mennél hamarabb történjék meg. Ha máé oldalról nézzük az import csökkenését, egészen bizonyos, hogy az idei év második felében már mindenesetre jelentkezni kell annak, hogy az ipar az utolsó évben lényegesen fejlődött. Ennek mindenesetre az import csökkenésében kell jelentkeznie, mert hiszen az ipar ágai közül nem azok fejlődtek, amelyekben nagy az exportunk, hanem éppen azok, amelyekben importra szorulunk. Felsorolok néhány számadatot ennek megvilágítására és pedig a textil iparra vonatkozólag, mert ezek képezik a legfontosabb behozatali cikkeket. Mindenesetre más iparágakban is volt nagy fejlődésünk. Azokat az éveket veszem, amelyek 1920 január 1-től kezdődnek, mert ez volt az az időpont, melytől kezdve meg volt a lehetősége annak, hogy a gazdasági élet a helyes irányba terelődjék. 1920 elején textil iparban 39 vállalatunk volt. Lényegesen kibővítettek a létszámba 15-öt, újólag alakítottak,555 melyen már minden üzemben van építkezés és felszerelés alatt van 12 vállalat. Ez még nem mutatja a teljes képét az építkezésnek. A kapacitáciőra vonatkozólag szintén felolvasok néhány adatot. Itt csak a pamut, pamutfonő és gyapjú-szövet ipart veszem mint fontos iparágakat, A pamutfonő iparban 1920 elején 30 ezer orsó volt. Ma ezzel szemben 53 ezer. Felszerelés alatt a többi 25 ezer ami azt jelenti, hogy több minta megkétszereződik. A kapacitáciőra a folyó év végéig a pamuíiparban 1920 ban 3899 szövőszék volt. Ez időszerint pedig 5020, felszerelés alatt pedig 140. Itt is majdnem kétszeresét értünk el az 1920 as állapotnak, A gyapjuiparban az a helyzet, hogy az 1920 elején 5800 orsó volt ma már 26400, felszerelés alatt pedig a többi 17 eset, amely már a nyár folyamán termelőképes lesz. így a gyapjuipar kétszeresére gyarapodott 1920 elejétől a folyó év végéig. Valamivel gyengébb a gyapjuszövő ipar, amelyet itt, ahol 350 szövőszék volt 1920 januárjában ma már 930 és feldolgozás alatt még 200. így a gyapjuszövőiparban körülbelül 3 szoros sára jutottunk a kapacitációnak, még tá volről sem fedi Magyarország szükségletét, de mindenesetre elég jelentékeny növekedés ahhoz, hogy az importnál lényeges csökkenést idézzen elő. Ami a többi iparágakat illeti az a tervem, hogy a statisztikai szemlében időnként, 3 havonta közzéteszem az ipari helyzet alakulását. Általában azt hiszem, hogy javulás áll elő az iparban ha a mostani devizahelyzet tényleg javul. Azt hiszem ez be fog következni az által, amit az elmondottakban az ipari növekedésről és az import csökkenéséről mondottam és azonkívül mindenesetre egyes forgalmi intézkedések által is, melyeüre a pénzügyminiszter ur gondol és amelyeket épen ezzel kapcsolatosan megfog valósítani. Általában a helyzet az, hogy az iparnax ez a fejlődése az ez időszerinti viszonya, következménye; Bell Miklós, a pátervásárai kerület nemzetgyűlési képviselője, a Ház keddi ülésén szólt hozzá az indemnitáe vitájához. Bell Miklós felszólalásában gazdasági helyzetünk súlyos bajainak okait tárta fel a nemzetgyűlés előtt. Rámutatott arra, hogy a nagytőke és a nagybankok maffiája uralkodik a magyar pénz felett. Ez fekszik rá mindent elfojtó súlyával a magyar gazdasági életre és nem engedi, hogy a gazdasági élet forgótőkéhez jusson. A drágaság emelke désének aránya sokszorosan meghaladja a korona értékcsökkenésének arányát, de ezt a drágaságot nem érzi az az uzsoramaffia, amely az ellenségekkel körülvett országban fénykorát éli. De nemcsak kritikát mondott Bell Miklós gazdasági helyzetünkről, hanem megjelölte azokat az eszközöket ős mődoEger, 1923. július 11. A nyomor, amelyben sínylődünk, a fény és jólét, mely körülöttünk terjeszkedik, sokak fejét megzavarta már. Ennek tudható be, hogy akaduak jó családból való szorgalmas leányok, kik miután meggyőződtek arról, hogy a lelkiismeretes munka számukra az irigyelt jólétet soha meg nem szerzi, sőt a normális megélhetést is alig biztosítja, szokatlan eszközhöz fordulnak. Merész ötlettel, egyetlen csapásra férjet, vagyont és boldogságot akartak maguknak szerezni. Hogy e hármas kincset Amerikában a 8000 koronás dollár hazájá ban keresték, az valami természetes ma, amikor a dollárok varázsa tartja kötve a lelkeket. A 'belügyminisztérium illetékes osztályának kezébe került ugyanis a minap egy amerikai magyar újság, amelynek hasábjain 8—10 szépséges magyar leány arcképe volt reprodukálva. A fotográfiák tulajdonosai feleségül ajánlkoznak az Egyesült-Államok területén élő magyar férfiaknak ilyenforma levelekben: «Hűséges felesége lennék annak az embernek, aki feleségül vesz. Tudok főzni, varrni, beszélek magyarul, németül, tanulok angolul. Megvénülök itt Magyarországon, semmi kilátásom, hogy főkötő alá kerüljek . . .» stb. Pichler kivándorlási biztos, aki a múlt esztendőkben hosszabb tanulmányúton járt Amerikában, száz meg száz példával tudja igazolni, hogy az effajta menyasszony- jelölteknek a legtöbb esetben a legrettene- tesebb sorsuk lesz az Óceánon túl. Elhatározta tehát, hogy ezeket a mondhatnék minden rossznak meg van a maga jő oldala is. Ennek a nagy pénzügyi romlásnak meg van a maga jő oldala, mert az ipar fejlődésével járt. A kormány azon igyekezett, hogy ezt a fejlődést a lehetőség szerint elősegítse. Igyekezett egyrészt elősegíteni a vámmentességgel, gazdasági beruházásokkal ős a gépek behozatalával, továbbá az adómentességgel és azzal, hogy a feleslegessé vált katonai épületeket vagy eladta vagy bérbeadás formájában engedte át. kát, amelyeknek segítségével ebből a válságból kikerülhetünk. Ilyen az uj pénzrendszer életbeléptetése olyan 3módon, hogy aki kölcsönt akar felvenni az állami jegyintézet utján, annak előbb gondoskodnia kell aranyfedezettel egyenértékű értékfedezetről. Ilyen módon a befektetett papírpénz adó utján visszakerül a jegyintézethez, de effektiv értéket is hagyna maga után. Aktívvá kell tenni a külkereskedelmi mérleget is, ami azáltal érhető el, ha állami valutabankot állítunk fel, amely ellenőrizne minden kivitelt. Meg kell szüntetni a bőrzejátékot, minden kartelt és titkos monopóliumot és a kereskedelemből kizárni minden árfelhajtó, közvetítő kereskedelmet. Mindezekre vonatkozólag határozati javaslatot nyújtott be. Felszólalását az egész ház élénk helyesléssel kisérte. leányokat, akiknek teljes címük a iapoa meg volt jelölve — meghívja magához és felvilágosítja őket. Az ankéton jelen volt Krón Gyula detektív, az amerikai rendőrség egyik volt főnöke is, továbbá a budapesti államrendőrség egyik kiküldöttje. Valamennyi leány pontosan megjelent és az ülésteremben foglalt helyet. Pichler tanácsos mindenekelőtt a következő beszédet intézte hozzájuk : — A lelkem parancsolta, hogy önöket, mielőtt a nagy elhatározó lépésre szánnák magukat, felvilágosítsam arról, hogy odaát Amerikában rengeteg sok leány ment I tönkre azon az úton, amelyen Önök el- i indulni készülnek. Előadom tapasztalatai- ; mat; okulhatnak belőle s aztán haíároz- í hatnak. Ezzel elmondotta és levelekkel igazolta, hogy egy leány a múlt esztendőben egy amerikai lap útján megismerkedett egy férfivel, aki 15 év előtti fotográfiáját küldte el neki. Mikor a nő kiérkezett Amerikába, kiderült, hogy a vőlegényjelölt 38 évvel idősebb mint ő, nyomorék, iszákos ős a nő azért kellett neki, hogy legyen kenyérkeresője. A szerencsétlen leány kénytelen volt azonnal visszatérni, mert az amerikai törvények szerint mindjárt egybe kellett volna kelnie ezzel az emberrel. Pénz nélkül, segítség nélkül állott idegenben s a védőiroda hozatta vissza. Egy másik nő olyan ember karmai közé került, aki kártyás, dologkerülő és feleségét el akarta adni. Tucatszámra mesélt el olyan elrettentő példákat Pichler tanácsos és minden szavát megerősítette Krón Gyula amerikai detektív, aki 23 éves rendőri tapasztalataiból hozott föl néhány ssetot Bell MiKUs a nagytó'Héről ($ ttagybanHoKról. Eger, 1923. július 11. Dollárok varázsa.
