Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-30 / 246. szám

Ára 250 korona

Előfizetési dijak postai szállítással

Rgg bóra . . 6000 K | Egész és félévi előfizetést Segged évre 17000 K ' ----- nem fogadunk el. -—

E

ger, 1923. október 30. kedd. XL évf. 246. m.

wmmmBsmsamamK&xf i—r——niríniTrMYiTííiTrrfTiMni^ iiiimimm iiiMHiiwirnnrn

POLITIKÄI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal. Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

A Gárdonyi-Társaság első nagygyűlése.

Négyessy László Egerben. — A vármegye és a város közönségének óriási érdeklődése.

— Harmadfélórás ünnepi ülés.

Eger, 1923. október 29.

Nézzél csak bozótból bizonytalan éjbe, bánatos, csillagos, téli éjszakába! Elkáp- rázol tőle, apró csillaglelkek igyeuvésit látva. — Érzik ők: kicsinyek a nagy éj szakában. Majd, amint ragyognak, lelkesülten, híven, közelben a holdnak ezüstfénye jön fel. Hozzá, mint baráthoz vonz töprengő lelked: Ó, e fényességben, igaz, nincs már élet. Csodálatod nő, mig holt hited feltámad. Égbe vágysz, de lehullsz, s a bozőt megszsggat.

*

Mint az éj csillagai a kialudott hold körül, tündöklöttek az ifjú Gárdonyi Társaság szerény, de izmos tagjai a nagy lélek sugárzása mögött, a gyáezfekete magyar éjszaka előterében.

Ott volt közöttünk a Lélek. Mert hiszen a bástyán nincs: «Csak a teste.»

Ez az egri vasárnap a magyar iro dalomtörténetnek jelentős napja volt.

Öt óra után néhány perccel lépett a főgimnázium tornacsarnokának emelvényére Werner Adolf dr. főigazgató, a G.- T. elnöke, hogy a roppant nagyszámú és előkeiő közönség, továbbá a Társaságnak az emelvény mellett jobbról és balról elhelyezkedett tiszteletbeli éss rendes tagjait üdvözölje.

Ezek sorában ott láttuk: Négyessy László dr. egyetemi tanárt, Gopcsa László ny. államtitkárt, Kriston Endre püspököt.

A közönség soraiban a főkáptalan tagjait, a vármegye és a város előkelőié geit, a nemzeti hadsereg, a Szociális Misszió, a Műkedvelők Körének képviselőit, a tanárság és tanítóság több tagját, akik együtt a magyar értelmiség összhangjának adták megr-gadó tanűjelét.

Az üdvözlés után Werner dr. elnök ismertette a Társaság célját, hogy több író egymást megismerve, támogatva ós iro dalmi felolvasásokat rendezve, egy kultúrád® szükséget jelentő magasabb szintű irodalmi életet teremtsen. A vidéki városok a század elején Arany János, Kisfaludy Károly, Vörösmarty nevével irodalmi társúlatokat létesítettek; Egerben ilyen az Egyházmegyei Irodalmi Egyleten kívül, a szükséges feltét lek mellett sem alakúit meg. Indokolja ennek létszükségét, melyet elismerve a magyar lélek vívódása közben megalakúit a G. T. Ebben a le- tiprott magyarság lelke szólal meg. Történelmi visszapillantásokkal igazolja, hogy az irodalom nemcsak fenntartója, de a destrukció szolgálatában sebzőm is a nemzetnek. Hivatkozik a vidéki erők csekély

Bégére, de fülébe cseng Zrínyi Miklós jeligéje : > Tanúságot teszek Te előtted nagy Isten, elalvásomért ne neheztelj reám. Mesterül Gárdonyit választották, aki ifjan és később is Eger hatását érezte, aki a legmagyarabb lelkű és legnagyobb művész. Nemzeti lélek szól munkájából. Ezért e j Társaság Gárdonyi kultuszt fog teremteni. I (Nagy tetszés.)

Az ünnepi beszédet Négyessy László j egyet, tanár azzal vezette be, hogy a Gár í donyihoz való tulajdonjog neve és hatása miatt az egész országé ugyan, de a nagy írónak az élőkkel való érintkezésében keletkezett emlékek gyűjtése már kétségtelenül Gárdonyinak Egert illető hagyatéka. Igazolja Gárdonyi egri voltát. Ifjúi sanyarú évei, melyekben a kő alatt növő fűhöz hasonlította magát, ide való visszavágyása a jobb módban. Az egri eredetű Madarász Flóris vonatkozó műve, az a hűség és szeretet, amellyel Egerhez ragaszkodott, stb. igazolják, hogy Gárdonyi egri volt.

Sokan ismerték és érintkeztek a nagy íróval. Négyessy szerencséjének tartja, hogy Beöthy Zsolttal az akadémiai Péczely- díj odaítélésében része lehetett.

A láthatatlan Gárdonyit óhajtja bemutatni. A pozitivista felfogáson túl jutott Gárdonyi. Életrajza, benyomásainak halmaza lelki képet nem adhat, őskép van az íróban, mely kifejlődésre vár, mely vele születik, a benyomásokat feldolgozza. Olyan ez mint pl. a tölgy magja, melyből a behatások mindenkép csak tölgyfát és nem körte, vagy hársfát hozhatnak létre. A költőt jellemzi az őskép, a minta,, az egyéni eszme.

Gárdonyi lelkének ősi képe nem az emberkerülés. Benne jóhiszeműség, jóság és bizalom élt, c*ak amikor kijátszottak, kerülte az embereket, ősi képe a meleg szív mindenki, különösen a védtelenek iránt, amit igazol a gyerraeklélek szeretettel való ábrázolása. Az állandó szeretet adja műveinek zsongító hatását. Ennek forrása optimizmusa. Nem lett pesszimista. Hisz az igazságban. Idealista lélek, mely a mások aljasságát ós így nézi. Nagyfokú az éizékenvsége. Mert ismeri értékét. Bán- tásokra félrevonúl, legfeljebb erős meg-jj jegyzéssel vesz elégtételt. Líráját tekintve erős hajlama van az érzés átvitelre. Ezeket bele érzi műveibe. Erős szemléleti fogékonysága van. Embereket, alakokat, mozdúlatokat, népszokásokat figyel meg. így szemléletkincse gazdag. Fogékonysága a típusokra irányúi, ami ritka valószínű- i séget ad költészetének. Gárdonyi nem eli méletieskadő. Műveli a rajzot, elbeszélést, i regényt és drámát. Ismerete szélesebbkörö. Rajzhoz, zenéhez, képzőművészethez ért. Átható esze van. Esze szintetikus. Intuitív. Nem analizál. Nem következtet. Az igazságot érzi. Tipizáló és egyszerűsítő. Lelke olyan, mint a hagyi kristálytó. Közel hisszük a feneket, melyre tisztán lelátunk, pedig az nagy mélységben van. Nem á bonyodalmas, hanem a lélektani megoldást kereső. Jellemző elbeszélései: A két katicabogár. Egy szál drót.

Tehetségeit, sajátosságait zavartalant nem hagyták nehéz körülményei. Nélkülözései, (kő alatti fű), eszközeinek hiányai sok nehézséget okoztak neki. Autodidakta. Tanító volt. Majd hirlapirő. Ez a szépirodalmi fejlődésére káros volt. Pl. Göre irodalma töredékes. Se embergyü- lölő, se destruktiv nem volt. A népet írja le. Nem úgy, mint Abonyi, aki vasárnapjáé tulipános, sem úgy, mint Móricz Zsig- mond, aki cinikus magyar népet fest. Ott hon érzi magát a valóságok között, hiszen eszményi ideális lélek volt, aki otthon van az eszmények birodalmában most is. (A magas színvonalú beszédet zajos tetszés fogadta.)

Pap Irén, a G. T. rendes tagja Gárdonyi három nőalakját ismerteti.«A láthatatlan ember» Emőkéjét, az «Isten rabjainak Boldog Margitját és az «Egri Csillagok» Czeczey Éváját. A Gárdonyi ideális nőtipusával kell a nőknek hozzájárulniok a nemzet feltámadásához. Óriási tetszés kisérte a szellemes felolvasást.

Breznay Imre a G. T. alelnöke a baleset folytán elmaradt Werner Gyula dr. szerepét pótolta nagy érdeklődés mellett. Eger múltját, az Eszterházy Károly püspök idejében, ismerteti előadásával.

Már hétre járt az idő, mikor Neme- esek Aurél költő Frinth László volt egri áll. iskolai igazgatónak, (ki Borsodi László néven régóta ir és Gárdonyinak testi lelki jó barátja volt), több zamatos magyarságú nótára váró költeményét olvasta fel. Általános mély hatást ós zajos tapsokat arattak ezek.

Majd Torday Ányos dr. főtitkár terjesztette elő élvezetes formába öntött jelentését a négy havi m ültről ós a jövő tervekről. Erre még visszatérünk. Nagy tapssal fogadta a közönség, mely szívesen hallgatta meg Molnár Kálmán dr. alelnök élvezetes záróbeszédjét. Ebben az egész várost és vármegyét tekintvén a G. T. szülőjének, az édes anya elnéző szeretetét kéri a jövő munkásságra, melytől a jó- aKarŐ bírálatot elvitatni nem akarja. Az érdeklődést kéri és tekinti a G T. fenntartójának.

Vármegyénk, városunk e nagy irodalmi eseménye ezzel véget ért.