Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-30 / 246. szám
2 &U-Ü1 JMEFUJ&ÄA* 1923 október 30 Ä nemzetgyűlés elnöHe'neH beszámolója Balassagyarmaton. Budapest. MTI. Szcitovszky Béla, a nemzetgyüiós elnöke, október 28 án tartotta beszámolóját Balassagyarmaton. Ebből az alkalomból a fővárosból leutazt3k: Bethlen István gróf miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter, Prónay György közélelmezési államtitkár és még számos politikus. Scitovazky beszámolójában összehasonlította a másfélév előtti politikai hely zetet a mai politikai közélettel. A mostani belpolitikai életünk — mondotta — konszolidáció utján halad, mert tény az, hogy a szélsőséges elemek és a szélsőséges politikai pártok kezdenek eltűnni. Rend és nyugalom uralkodik az országban és lassanként a társadalmi béke visszaáll. A tisztviselőkérdés meg a földbirtok- reform végrehajtása hozhat nyugalmat, ha becsületesen végrehajtják. Ezt követeltem meg kerületemben. A földinséges népnek ez hoz nyugalmat. Az ország újjáépítése zűrzavaros gazdasági politikával lehetet- j len. Külföldi kölcsön kell, hogy koronánk ! megszüárdúljon, a kölcsönért is ezt köve- j telik meg. Legyünk bölcsek, józanok és mértékletesek. Nehéz munkát vállalt a kormány. A sok rágalmazó a munka út jába áll. A konszolidáció útját kevesen találják el. A Házelnök után Bethlen István gróf miniszterelnök kezdte meg beszédét: «Az önök képviselője elmondott mindent, s mint elnök, pártpolitikával tulajdonképpen nem is foglalkozott; magasabb szempontokból beszélt és birálta közéletünk hiányosságait. Én azért kisértem őt ide, hogy néhány szóval beszámoljak én is a politikai helyzetről és csak visszapillantást vetek a múltba. — Mi vállaljuk a felelősséget mindenkor azért, amit teszünk. Minden ember felelős a cselekvéseiért. De , ugyanígy mondhatjuk, hogy felelős a mu- j lasztásáért is. Divattá vált az, ;hogy min i denérí a kormányt teszik felelőssé, sőt még azért is, ami nem is történt meg. Szóval: mindenért, ami ebben az országban történik, a kormány felelős. Pedig mindenkit csak a saját hatáskörében tér helhes felelősség. Nem vállalhatom a felelősséget a múltakért. Nem azokért a befejezett lényekért, amelyek az előző időből i származnak és amelyeknek súlyos következményeit vaég a mai nap is érezzük. A birói hatalom, mint tudjuk, szuva- rénitássaí bír. A nemzetgyűlés törvényhozó hatalma szintén szuverén. A kormánynak szintén van joga és az a jog mint befolyás érvényesül, mivel a kezdeményezés joga alkotmányunk régi tényezője. Ha mindenért felelősek lennénk, dik- I tátoroknak kellene lennünk. Nem vállal- I hatjuk tehát a felelősséget azért, hogy z ! törvényhozás oly lassú módon működik, mivel ilyen felelősség keretében nem osztozkodhatunk. Ha van a múlt és jelen között különbség, akkor azt a jelen javára Írhatjuk. Éppen ezért újból hangsúlyozom, hogy nem a kormányt terheli a felelősség, hanem más tényezőket is. Ki kell venni részét a felelősségből az ellenzék fórfiainak is, akik nem járultak a maguk részéről ahhoz, hogy a bajoknak gyors orvoslását elősegítsük. Forradalmaink utáni és a jelen viszonyok összehasonlítása után igy folytatja : Reálpolitikát nem lehet sem a fajvédők» sem a radikálisták egyszerű formáira visszavezetni. Széchenyi sem riadt vissza korhadt falak lerombolásától, de építeni is a maga útján járva tudott. A rombolás ideje véget ért. Nem kár a korhadt oszlopok kidőléseért, de építünk és ahhoz a hasznosat fal kell használnunk. Jankó vies Dezső ünneplése. Eger, 1923. okt 29. Szép és lélekemelő ünnepséget rendezett a Polgári Lövésztársulat vasárnap délelőtt. Jankovícs Dezsőt, az egyesületnek 25 év óta vezetőjét, tisztelte meg avval, hogy arcképét nagyterme számára megfestette Kiss Alajos festőművészünkkel s nagy és előkelő közönség jelenlétében leleplezte. Az egész csak házi ünnepségnek készült, de váratlanul kiszélesedett, ameny- nyiben az üdvözléseknek egész sora hangzott el az ünnepi beszéd után. Jelen volt a vármegye és a város vezetősége, egyházi és polgári kitűnőségeink ■ a társadalom minden rétege nagy számban nyert képviseltetést. A Polgári Dalkör nyitotta meg az ünneplést a Hiszekegy-gyei, majd Heringh János lövészmester üdvözölte a díszes közönséget s az ünnepeltet. Ezután Breznay Imre érs. tanítóképzőtanár s az Egri Népújság szerkesztője méltatta a Jankovics Dezső érdemeit, melyeket nemcsak a Polgári Lövésztársulaí, hanem az egész város közönsége hálás szívvel ismer el. A beszédet gyakran megszakította a helyeelő éljenzés, jeléül annak, hogy a szónok megtalálta a helyes hangot. A beszéd folyamán, melyet ismét a Polgári Dalkör éneke követett, leleplezték a pompásan sikerült arcképes. Majd az üdvözlő beszédek sora következett. Kovács Sándor titkár, a Kér. Iparoskor és Polgári Dalkör-, Csutorás László dr. az Egri Kaszinó-, Farkas Fe- | renc a Dobó István Társaság, majd Tóth \ Csepreghy András a földrnivesek nevében I mondottak rövid, meleghangú üdvözlő be- ; szédeket, amelyekre meghatottan válaszolt az ünnepelt érdemes férfiú. A Polgári Dalkör éneke után Heringh János lövészmester átvette a képet, kijelentve, hogy az egyesület nem szobadísznek tekinti majd, üanem olyan tényező- ' nek, amely a polgári erények gyakorlására serkent. Jankovics Dezső méltán szolgált rá az elismerésnek erre a nyilvánítására, mert majdnem négy évtizeden át szolgálta városunkat. Egy egész élet tehetségét, tudását és munkáját szentelte Dobó városának, melyet lelkének minden ere jéből szeret s melyért kitartva fáradozott egy emberöltőn át. Mindenütt ott volt, áhoi tenni, ahol cselekedni kellett. És mindig az első Borban ! És amily mértékben növekedtek mun kásságának eredményei: amily mértékben szaporodtak sikerei: olyan mértékben szaporodott erkölcsi tőkéje — a tisztelet, a szeretet, a becsülés, amely személye iránt nyilvánul. Egyéni értékét és szeretetre- méltőságát az mutatja legjobban, hogy — bár szigorú főnök — tisztviselőtáreai, kivétel nélkül, mindenkor a legnagyobb szeretettel vették körül. Ha ehhez vesszük puritán életét, tisztakezű munkálkodását, amelyhez a gyanúnak árnyéka se fért soha: előttüak van Egervárosának most nyugalomba vonuló polgármestere; egyszersmind azonban megtaláltuk Eger rohamos fejlődésének nyitját is, amely sok tekintetben a Jankovics Dezső nevéhez fűződik. 1911 ben királyi tanácsossá nevezte ki Ó felsége, most pedig polgártársai szentesítették ezt a kitüntetést igen megható módon. * Jankovics Dezső Pusztaszikszón (Hevesvármegyében) született 1853-ban. Középiskolai és jogi tanulmányait itthon végezte s már 23 éves korában gyakorló ügyvéd volt. Mintegy két éves ügyvédi működés után, 1877-ben, szolgabiróvá választotta Hevesvármegye törvényhatósága. E minőségben működött hat évig, majd 1884-ben Eger város árvaszéki ülnöke lett. Mint ilyen, igen nagy szolgálatot lett a városnak, mert a Lőrinczfi János közgyám szökése után ő hozta rendbe sz árvaügyeket egy évig tartó fáradhatatlan munkával. Ezt akarta jutalmazni Eger városának képviselőtestülets, midőn 1890-ben városi tiszti ügyésszé, majd pedig 1897 ben, Gró- nay Sándor halála után, egyhangúan polgármesterré válaszioita. Mikor a polgármesteri széket elfoglalta, ellenállhatatlan volt már a vágy közönségünk körében az előrehaladásra. Egymásután épültek föl a város közházá nak Kossuth-téri homlokzata (mellyel a városház újjáépítése befejezést nyert), majd később a mintaszerű katonai csapatkórház, a Városi Színház, a sertés vágóhíd, a húsospiaci boltok, az úgynevezett generalis-épftlet Kaszinó-utcai része. Fölépült a plébánia is. Több évi szorgos utánjárással megszereztük a kövezet-vámot is, aminek eredménye az lett, hogy a város belső területének legnagyobb része elsőrendű útburkolatot kapott; a város csatornázását is ekkor valósítottuk meg. Közben kiépült a külvárosi utak legnagyobb része is A gyalogjárókat a belvárosban teljesen és jórészt a külvárosokban is aszfalttal láttuk el. Iskoláink az állami felsőbb- leányiskolával gyarapodtak, melyet később polgári leányiskolává alakított át a kormány, miután az angolkisasszonyok nyilvános jellegű, rk. felsőbbleányiskolát nyitottak. Ez idő alatt fejlődött ki az alreál- iskola nyolc osztályú főreáliskolává, községi elemi népiskoláink és kisdedóvóink államiakká lettek s ezek fejlesztésének költségeit az állam vállalta magára. Ezután jött a Kossuth tér aszfaltozása, mely folytatást és befejezést nyert a Halaspiac kiaszf iltozásával és ugyancsak újabb áruházak kiépítésével. Régi fahidainkat új vasbetonhidakkal cseréltük ki; kiépült az Eger—putnoki vasút vonala is. Fölépült az igazságügyi palota, melynek építését többször sürgette. Fölépült az új vágóhíd is. Kész volt a vízvezeték terve, költség- vetése és szabályrendeieti tervezete. S hogy ez utóbbi, nagy ás rendkívüli fon-
