Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-21 / 239. szám
2 egri népújság .1923. október 21 társadalom összefog e nagyszerű mű körül, hisszük, fölkészül az a jelen dicsőségére, a reményteljes jövő boldogulására. Ezzel a hittel távoztam a katolikus gyermekvédelem és a katolikus ifjúság lelkeket mozgató gyűléséről. Majd elválik: kivesszük-e a sárkány méregfogát? Dr. Cs. L. Jankovics Dezső ünneplése. A Polgári Lövésztársulat hálája. Eger, 1923. okt. 20. Egernek most nyugalomba vonuló polgármestere, Jankovics Dezső, városunk nak minden .társadalmi és közművelődési, hazafias és közjótékonysági munkálkodásából bőségesen kivette a maga részét. Ahová a közbizalom állította, mindenütt teljes jóakarattal szolgálta az ügyet és becsülettel teljesítette önként vállalt kö telességét. így volt a Polgárj, Lövésztársulatnál is, amelynek vezetésében évtizedeken át vett részt, mint a választmány tagja. Mikor pedig fölajánlották neki a legfőbb vezetői, a • főlövészmesteri*tisztséget, kész eéggel vállalta és viseli immár 25 esztendeje. Városunknak legrégibb egyesülete, amely a XVIII. század derekától van működésben, most szépen óhajtja meghálálni főlövészmesterének negyedszázados, odaadó munkáját. Arcképét megfesttette Kiss Alajos festőművésszel s a jövő vasárnap, október 28-án, leplezi le ünnepies keretek között. A szép gondolat mindenesetre tiszteletreméltó. Becsületére válik a Polgári Lövésztársulatnak. S nem lehet kétségünk, hogy házi ünnepének örömében szívesen osztoznak majd városunk társ-egyesületei, valamint Eger egész társadalma. 99 Szüret“ a Közellátás bolgárkertészetében. Hatvan kilós sütőtökök. — „Részvénytársaság“ egy sütőtök megvételére. Eger, 1923. okt. 20. Az októberi hűvös, nedves időjárás ugyancsak sárgítja a fa lombját s her- vasztja a természetet. Még néhány dér é* kopaszok lesznek a fák s kietlen a még zöld tenyészet. Rohamlépésekben megyünk a télbe 8 rideg, hideg szobánk, vékony gúnyánk nap-nap után eszünkbe juttatja a természet haldoklását . . . A Városi Közellátás bolgárkertészete előtt visz el az utam, amikor a határban csatangolok, hogy kihasználjam az ősz utolsó meleg napsugarait. Késő tavasszal jártam erre s milyen különbség akkor és most! Már nem öntözik szorgos munkáskezek a palántákat, már nem lapátolja a vizet a keresztárkok ból a kertészleány. A paprikatáblák már majdnem üresen állanak, néhányon látszik még egy-egy elkésett, kényszeredett paprika. A paradicsomnak is régen vége már, pedig van rajta apró most is bőven, de azt már nem érleli meg az ősz gyenge melege. Néhány halványpiros gyümölcs is látszik még a felkötözött paradicsomszá- rakon. Savanyú már ez, sok kellene hozzá a drága cukorból! Persze, azért «szüretelik» azaz leszedik, mert vevője mindig akad. Most szedik a sütőtököt is. Ezek a kertészet őszi «diadalai.» (Már azóta a h&laspisci eiárűeítő helyiség kirakatában vanDkk a legszebb példányok!) Van köz tűk 60—70 kilogrammos is és úgy mondják, hogy csodájára járnak a kofaasszonyok s maguk között «részvénytársaságot» alapi tanak egy tök megvétele céljából. Minden esetre sok téli csemege kikerül belőle s nemsokára a piaci árúsok asztalán árulják a tökóriás sült darabjait. Ami kevés káposzta, kelkáposzta alb. marad még odakünn az is bekerül lassan- kint a telepről. Azonban a kerté'z nem pihen. A kora tavaszi zöld főzeléknek mór most vetik az ágyát szorgalmas munkáskezek. Mert a munka folyik tovább, hisz a kezdet kezdete, az első esztendő meg győzött mindenkit arról, hogy a Városi Közellátás a nyár és ősz folyamán a piacra dobott főzelékfélékkel nagyban mérsékelte a piaci árakat, másrészt a város kasszájának sem volt közömbös a bolgárkertészet szép bevétele. Hisszük és tudjuk, hogy a jövő esz tendőben — ha valami elemi csapás nem sújtja a fiatal vállalatot — még nagyobb hasznára lesz a város közönségének no meg Eger város háztartásának is. Itt jegyezzük meg, hogy a közönség téli szükségletét még nem tudja kielégíteni a városi bolgárkert, azonban az igazgatóság gondoskodott nagyobb mennyiségű káposzta és burgonya készletről, amelynek árusítását már meg ia kezdték a piaci árnál jóval olcsóbban. A káposztát úgy tudjuk 330, ü burgonyát pedig 240 koronáért árusí'ja a közellátás kilogrammonként. i román vasutak „dicséreti“... Eger, 2923. okt. 20A remén vasutak a világ legrosszabb és legmegbizha^atlanabb s még hozzá a legveszedelmesebb vasutak Alig múlik el nap, hogy szerencsétlenség, összeütközés ne történnék, az úgynevezett C. F. R. vonalain. Van is mit hallgatnia a C. F. R. igazgatóságának. Újságok, különösen a vicclapok állandó rovatot nyitottak a züllött vasutak pellengérezésére. Az egyik oláh megszállott területen megjelenő előlapból vesszük a következőket. »Felhívás! Van szerencsénk a t. utazóközönség figyelmét felhívni a rop panó-rcccsenő sikerre, amellyel vasúti katasztrófáink Fzátrát jelen évben 46785-re emeltük föl, a múlt évi 32513 összeütkö zéssel szemben. E hatalmas és naponta gyár podó katasztrófatermolés folytán az összes kulturállamok között az első heiyre jutottunk, mert a legmodernebb államok sem képesek ilyen iirpozáns mennyiségű vonatbajt felmutatni. Az utazóközönséget felhívjuk, hogy vonatainkban való törne ges elhunvásukkal összeütközéseink méreteit impozánssá tenni szíveskedjenek, hogy miként a múltban, úgy a jövőben is egész Európában minket illessen a katasztrófa elsőség. Az az utas, aki vonatainkra felszáll, fogadja előre is őszinte részvétünket. Előzékenységünk bizonyítására kijelentjük, hogy kényelmes temetésről ingyen gondoskodunk, ami a mai drágaságban igazán nagy előnyt jelent. A jegyek árát már néhány hét óta azért nem emeltük, hogy a t. publikum mérsékelt áron juthasson a sir békés nyugalmába. C.F.R. nyaktörési r>iS3zort: Berugescu s. k., Csalafintescu s. k.« uub ami! iiigiuiTmiuiuiin^iiin^Mtijjiiiigginaaaqli A bulgár külügyminiszter Rómában. Szófia. MTI. A félhivatalos «Bulgaria,» a bulgár külügyminiszter római útjával foglalkozva, a következőket Írja : «Miután sorsunkat a nagyhatalmak kezébe tettük le, eltökélt szándékunk, hogy megtartjuk a szerződésből folyó kötelezettségeinket és nem szállunk szembe senkivel. Gazdasági fejlődésünk helyreállításának munkájában számítanunk kell Olaszországra. Olaszország, mint a mi félszigetünkkel szomszédos tengeri nagyhatalom, fontos tényező, mellyel számolnunk kell. Bulgária érdeke megkívánja, hogy megnyerje Olaszország jóakaratát, de természetesen úgy, hogy a béke fenntartója legyen a Balkánon és a többi szomszédjaival szemben Í3 lojálisán viselkedjék. A függetlenségi «Slovo» a következőket írja: Megelégedéssel tölthet el bennünket az a szívélyesség, amellyel az olas* kormány feje külügyminiszterünket fogad ta. Mussolini erélyes vezetése alatt Olaszország fontos szerepet fog játszani a Balkánon és meg vagyunk győződve, hogy az a hatalom, mely irányunkban sohasem volt ellenséges érzelemmel, hanem ellenkezőleg, mindig baráti hajlandóságról tett tanúságot, támogatni fogja a bolgárokat, akik őszintén kívánják a békét. A demokratikus Savor, a Demokrata Szövetség lapja kiemeli, hogy milyen megbecsüléssel fogadták Rómában a bolgár külügyminisztert. Bizonysága ez annak, írja a lap, hogy Olaszország milyen értéket tulajdonit a két állam jó viszonyának és egyben bizonysága ez Olaszország politikai magatartásának is. Bulgária a maga részéről békés célokra tö rekszik. Ennek érdekében erejét meghaladó áldozatokat hozott, mikor aláírta a békeszerződést, amelyet igyekszik is lojálisán végrehajtani. ‘ ■ --fi-i nnTPiigir^l- ~ KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Németország esetleg beszünteti a jővátételi szállítást. — A német szakszervezetek általános sztrájkot készítenek elő. — Lloyd George valószínűnek tartja a német forradalom kitörését. — Lloyd George részt vett Apponyi csiká- gói fogadásánál s úgy üdvözölte A pponyit, mint Európa egyik legnagyobb államférfiét. — Mannheimbaa újra kivételes állapot van. — A csehek véglegeseit elkobozták József Ferdinánd és Hubert Salvátor kir. hercegek birtokait. — Nemzetközi küzdelem indul az erkölcsromboló irodalom ellen. — Ókori épületromokat ásnak ki Rómában. — Birodalmi csapatokat küldtek a szász városokba. — Sir Robert Horne szükségesnek tartja Anglia további fegyverkezését. — Két milliárd márka egy nagy német újság heti előfizetése. Magyarország. Sir William Goode Budapestre érkezett. — 23-án IV. Károly király ő felsége lelki üdvéért csendes gyászmise lesz Budapesten a Ferenciek templomában. — Búd miniszter beszámolt a minisztertanácson svájci útjáról. — A Népszövetség főtitkára október végén Budapes're jön. — Az állami tisztviselők elbocsátásánál sok a panasz. — A^ meg nem engedett ráépítés okozta az Árpádutcai 5 emeletes ház összeomlását. A Pázmány Egyesület üdvözölte Túri Bélát ezüstmiséje alkalmából. — Vasárnap adják át a Budai Dalárdának az amszterdami kitüntetést. — 310 gyermek érkezett Hollandiából. — Még nincs döntés a kalocsai érsekségben.
