Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-21 / 239. szám
!92B. október 21. EGRI NÍ5PUJSA.G 3 Egri bácsikák bölcsességei Eger, 1923. okt. 20. Hej ! valamikor, néhány évtized előtt, egyik másik iskola padjában, mennyire dagadt a keblük színtiszta egri önérzettől azoknak a bácsikáknak, akiknek később felvitte a jó Isten a dolgát és odajutottak a közélet szil.padára. Szövetkezetek, képviselőtestületek, választmányok és hasonló intézmények tag jai lettek, akik valamikor megtanúlták a «izavallás»-t. Ezek a bácsikák nem fogják leta gfidni, hogy ifjabb korukban az iskola padjában meg-nn gmozdúlt magyar keblükben a magyar szív. Akkor, mikor egy egy magyar hősről tanúltak; mikor Hunyadi Jánosnak — mindemét a hazáért feláldozó nemeslelkűségét — először hallottak. Vágy Kemény Simon önfeláldozását, Dobó István férfiasságát, határozottságát, II. Rákóczi Ferencnek az ország ötödrészét kitevő birtokai erejéig menő áldozatát, Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak, fejedelmi adományát tanulták. Ó, ilyenkor a romlatlan magyar kebel fölemelkedett, magasztosult a szent példákon. Kérdezzé tek meg mindazokat, akik ezeket az iskola padjain átélték, mi volt akkor egyetlen legtisztább érzésük. Ez: «Legyek ctak nagy, én így fogok tenni.» Nem úgy, mint azok, akik Vazulnak a fülébe forró ólmot öntöttek — a maguk hatalmáért. Nem úgy, mint Czüiey és Ujlaky, — akik mindent elgáncsoltak volna, amit az ország legnagyobb java kivánt. Neai úgy, mint sokan azok, akik ezekhez hasonlítottak; akik ennek az országnak gyakori szerencsétlenségét okozták; akik hamis dics vágy bői az igazsággal szembeszáiltak. És most azt kérdhetjük az egri városi képviselőtestület olyan érthetetlen tagjaitól, akik az ifjúi nemeb érzéseket az ukola padjain magukba szedték, hol voltak ezek az érzések akkor, mikor a közéleti munkára elhivattak és nemes célok elöaiozdí tásának tárgyalásakor csak ennyi jutott az eszökbe: — Nem ! Minek a’! ? Eger város polgársága a háború ki törése óta sokat tanúit. Tudja ez a polgárság. hogy hátramenéssel nem lehet tlőre jutni. Egy fél ember sincs az egész városban, aki a biblia első lapjainak mély bölcsességét ne ismerné, hogy a társadalmi élet első éveiben is áldozatkészség külön böziette meg az embereket. Akkor is voltak lemondani ős jó szívvel, jobb jövőben bízó hittel áldozni tudó Áoelek, de voltak a maguk megrövidülésétől félő és hideg önzéssel csak a legalját adózó Káinok. Mi, a magyar éjszaka virrasztói, ijedten látjuk a tudatlanság terjedését. Félünk, hogy szegénységünk mellett a tudomány megszerzésének terheit nem bírjuk majd el. Azokat az áldozatos lelkű ifjakat, akik — a tudás sovány kenyerére nem gondolva — a mai tanglás küzdelmét tiszteletreméltó lelkesedéssel vállalják, — igazi, hazafias érzésű ember nem bocsáthatja el avval, hogy: <Aki nem bírja fiát tanít- tatnyi, az ne tanuljon, hanem gyűjjön hozzám kapányi !> Nagy kárunk lett volna abból vala mennyiünknek, ha Petőfi tovább nem tanúi, mikor atyja tönkrement. íme! Ma száz évvel holta után ő maga töbo becsületet szerzett a világ előtt a íetiprott magyarnak, mint az élők. Ha Tompa Mihály, a rimaszombati csizmadia árvája nem talál jótékony pártfogásra, az úgyis szegény magyar iroda lom, (ami pedig a világ előtt ma nekünk a becsületünk) ma jóval szegényebb volna. Hát Munkácsi Mihály! Vagy felsoroljuk a magyar közélet minden jelesét, hiszen nagyobb részüket a szegényebb osztály adta a nemzetnek . . ? Ha az a sok sok szegény ifjú, akik mind valamely jótékonyság folytán lehettek azzá, amik; nem tanulhattak volna és csak kapzsi emerekhez jártak volna «kapányi», bizony az egriek sem találták volna meg egy könnyen a maguk szószólóit ott és akkor, ahol és amikor arra szükségük volt. Éppen ezárt az egri polgárok a közel jövőben résen lesznek, gondjuk ieaz rá nagyon, hogy rá ne fizessenek az életre és a városházi terem tisztes oszlopai közé aligha fognak olyan lelkű képviselőket ültetni, akis a tiszta magyar lélek érzéseit keblükből ki hagyták veszni; akiknek szive nem úgy dobog már, mint hajdan az iskola történelem-óráin, vagy akik talán nem is hallották soha a magyar nemzet | történelmének szent oktatásain HÍREK. Egér, 1923. október 21. A Gárdonyi-Társaság nagygyűlése. Megírtuk, hogy a Gárdonyi Társaság október hő 28 án, vasárnap délután 5 órakor tartja meg nagygyűlését a ciszterciek főgimná ziumának tornatermében. A nagygyűlésre — amely iránt különben igen nagy az érdeklődés — belépődíj nem lesz, azonban az elnökség ezúton hívja föl a gyűlésen megjelenni szándékozók figyelmét arra, hogy a Sajtószövetkezet könyvkereskedő sében hétfőiéi kezdve számozott helyre érvényes jegyek kaphatók. Tekintettel arra, hogy a Társaság most kezdi meg pártoló tag-gyűjtési akcióját, a könyvkereskedésben pártoló tagsági aláírási ívet helyeznek el így módjában lesz mindenkinek belépni a Társaság pártoló tagjai közé évi 2000 korona lefizetése mellett. A nagygyűlés részletes műsorát k< ddi szú inunkban hozzuk. A Líceum új gondnoka. Az érsekfőpá^z tor Dambrovszky Imre dr. egyetemi magántanár, t. kanonok, liceumi gondnokot ezen megbízatása alól fölmentvén, helyébe Kiszely Imre hittanárt és főszékesegyházi hitszónokot nevezte ki, aki már régebben is, hosszabb ideig viselte ezt a tisztséget. Szülői értekezlet. Az Angolkisasszonyok érseki r. k. leánygimnáziumában és női felső kereskedelmi iskolájában vasárnap d. u. 5 órakor szülői értekezlet lesz. Erre a szülőket s az iskolaügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az igazgatóság. Az értekezleten Vizy Miklós dr. tart elő adást. Gombatenger. A tegnapi piac érdekessége volt az a rengeteg gomba, amit kora reggel batyu- és hátiszámra hoztak be ; falusiak. A nagy konkurrencia folytán elég olcsón is adták, 200—300 koronáért csomónkint. A közönség persze valósággal meglepte az olcsó «pecsenyét», de annyi volt, hogy mindenkinek jutott bőségesen belőle. Különben az egész piacon nagy volt áz élénkség, mindenből igen nagy volt a felhozatal és vásárló is volt elég. A húspiacon is van portéka elég s néhány székben már nem is tartják az árakat szóval némi olcsóbbodás a húsnál is tapasztalható. Gazdasági munkások ingyenes jogsegélye A földművelési miniszter minden városban és járási székhelyen megbízottakat nevez ki, akiknek kötelességük a hozzájuk for dűlő földmunkásokat és gazdasági cselédeket ingyenes jogi tanácsadásban része síteni. Ez az intézkedés azt a nagy hátrányt akarja kikü zöbölni, mely a tanú lailau embereket a törvény nem tudása miatt lépten nyomon fenyegeti. Köszönetnyilvánítás Mindazoknál, akik felejthetetlen jő apánk temetésén fáj dalmunkat enyhítették ezúton mond hálás köszönetéi Tihanyi család. A Mária utcai Földmivea Olvasókör saját helyiségében táncmulatságot rendez f. hó 21 én. Belépő díj 600 Kor. és vigalmi adó. — Kezdete délután 4 órakor. A föld- in i v e s leányokat és legényeket a katonákat oldal fegyver nélkül tisztelettel meg hivja az Elnökség. Városfejlesztő gőzfürdője nyitva ma délelőtt férfiaknak, délután nőknek. PYRA.M bőven caruaubás, terpentindus a békebelinél is jobb minőségben készülő ki vélő tisztító és konzerváló hatással bíró cipőkrém. BENES TESTVÉREK VEGYÉSZETI GYÁR R. T. GYŐR. iegyzcgyíílés Budapeeten. Budapest. MTI. A községi és kör jegyzők országos egyesülete ma délelőtt tartotta a régi képviselőházban harmadik rendes, éti taggyűléséi. A bulügyir.inisz lerium képviseletében Blaha Sándor ál- lamlirfár, « népjóléti minisztérium képviseletében pedig Lengyel Z»olt miniszteri tanáCiOB jeleni meg. A közgyűlést dr. Koncz János az egyesület elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavaktól em lékezett meg Morvay János mezőkövesdi nyugalmazott főjegyzőről, az egyesület diózelnökéről és üdvözölte öt 40 éves egyesületi tevékenységének; alkalmával. Morvay Jánns diszelnök meghatott szavakkal köszönte meg a megemlékezést. Utána dr Koncz János tette meg elnöki előterjesztéseit. A jegyzői kar nem ismeri a pártpolitikát, az nem hivatása, du azt tartja fajtiszta magyar politikának, amely azt jelenti, hogy a falu népét fejlesztőm és azt erkölcsi magaslatra kell emelni. Hí a falu népét meg kell védeni, akkor meg kell védeni a gazdasági leiser lésektől. A jegyzői kar nem riad vissza semmitől és kötelessége mindvégig küzdeni a nemzetrontő törekvések elLn. Vá mos Ferenc egyesületi főjegyző szólt ezután. Határozati javaslatokat terjesztett elő. Az elsőben indítványozta, mondja ki a közgyűlés, hogy a létszámapasztást a községekben,ahol sok munka torlódott össze az állam érdekében végrehajtani nem tudják, mert akkora községi igazgatás teljes csődje fog bekövetkezni. Különben ezeknek tekintetbe vételét már meg is ígérte a belügyminiszter. A létszámcsökkentés határnapja oki. 20-a : volt. A járási főszolgabírók és a polgármesterek közös titkos értekezlete Isaák Gyula alispán elnökletével megállapította éj felterjesztette a megszűnő állások jegyzékéi. A megállapítás titkos. ; Elitéltek a gyöngyöstarjáni gyilkosokat. Eger, 1923. október 20. • Titokzatosnak látszó bűnügyben hozott ítéletet tegnap az egri kir. törvényszék bűutetőlanácsa. Még 1922 július 24-án történt, hogy Gyöngyostarjánban Varga Balázs Jánost, szőlőjében valaki hordó- vassal leütötte. A gyilkosság gyanúsítottját, Ludányi \ József gyöngyöatarjáni lakost, körülbelül | egy félévvel ezelőtt a szándékos ember- j öles vádja alól felmentették. Azonban itt j a tárgyaláson erős gyanú merült fel ifjabb | Babus Ferenc béres és Ludányi József felesége ellen. Pörbe is fogiák ősét én a múlt szombati főtárgyaláson mindketten tagadták bűnösségüket és bár a tanúvallomások (25 tanút hallgattak ki) nyo- ! rnasztó súlya alatt megtörtek, bűnösségüket mindvégig tagadni igyekeztek. Prettenhoffer Ödön tanácséi nőkből Borsos Gyula és Szabó Ignác dr. törvényszéki lírákból álló bűntetőtanács teg ; nap, f. hó 20-án hozta meg az ítéletet a j porban, melynek értelmében bűnösnek I mondta ki Babus Ferencet és Ludányi j Józsefnél. Babust 15, Ludányinét pedig : 8 évi fegyiiázra íLéite. A vádlottak az S ítéletet megfellebbezték.
