Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-13 / 232. szám
Ára 200 korona Eger, 1923. október 13. szombat. XL. évf. 232 sz. Előfizetési dijak postai szállítással E0B hóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K I — nem fogadnak el. -— Hirdetések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. íme, a csehek előrenyomulása. A szlovákok pénzén igazán impozáns, hatalmas gim náziumi épület, tanárok lakásával készül — Aranyosmarőton. — Cseh építészek, cseh pallérok, cseh kőmivesek, cseh napszámosok, fuvarosok, cseh cementtel, cseh fával, cseh eternittel. Az ottani kőművesek, napszámosok Gallára, Tokodra járnak kenyeret keresni, vagy Franciaországba, Amerikába vándorolnak, hogy a megtakarított frank, dollár a szegény családot megmentse a haláltól. A csehek a szociálistákra és domovinárokra támaszkodnak. A domovinárok földosztők. Munkakerülők. Forradalmi elemek, akiket gyűlöl minden becsületes ember. A kövér falatot tehát bevette Cseh ország, de megemészteni nem tudja. Elrontotta a gyomrát, váltőláz gyötri. Ha Jónás kikerült a hal gyomrából harmadnapra: az éhes cseh cápából is kiszáll majd a Felvidék és összeölelkőzik a két igazi testvér, — a Magyar Alföld a Felfölddel. Te boldog, várva várt nap, jöjj mihamarább !! Dr. Cs. L. »»«no —m Megjelent a laKásfyítő akció Végrehajtási utasítása. Budapest. A hivatalos lap mai számában részletes utasítás jelent meg a lakásépítési akcióról. Azok a magánosok, akik a lakásépítési akció kapcsán kölcsönt akarnak kapni, 1924 január 31 ig jelentkezhetnek. Olyanok is kaphatnak hitelt, akik csak egyes épületrészeteket akarnak építtetni, sőt azok is, akik üzlethelyiséget építtetnek, azonban garantálniok kell, hogy ennek fejében lakásokat bocsátanak a lakásügyi hatóságok rendelkezésére. A jelentkezések a népjóléti minisztérium állami lakásépítő szervezetéhez intézendők. A jelentkezőnek igazolnia kell, hogy van telke, hogy rendelkezik a szükséges tőke 40 százalékával, be kell nyujtapi az építkezés tervét és költségvetését és el kell fogadnia a hivatalos ellenőrzést. A jelentkezési dij 5 ezreléke az építkezési költségeknek. A hitelt a Pénzintézeti Központ nyújtja. Öt év alatt kell visszafizetni 20 százalékos utólagos részletekben, évi 14 százalékos kamattal és 2 százalékos jutalékkal. Nagy étvágya volt a cseheknek, amikor Felsőmagyaror- szágot okkupálták. Félrevezették, becsapták Poincarét, Willsont, amikor a cseh és a tőt népet testvérnek tüntették föl. A pánszlávok az ördögöt festették a falra, mikor a csehekkel való egyesülést a tőt nép boldogsága gyanánt hirdették a hordóról és lapjaikban. Ma a dolog a maga pőre mivoltában áll előttünk. A cseh farkas-étvággyal vette be Felsőmagyarországot, de a nagy falat megüli a gyomrát. A boakonstriktor nem képes megemészteni a kövér pecsenyét, pedig szerelmesének sok hazugságot súg a fülébe. ígér szláv kultúrát — valóban pedig cseh tanárok inváziója az; igér boldogságot, de attól elpusztúl a felvidék ipara, kereskedelme; demokráciát ír a zászlójára, de kenyeret nem ád, mert a szegény tót munkás ide hozzánk vagy Franciaországba, vagy Amerikába megy dolgozni. A dolgok fejtetőre állottak. A csehet gyűlöli a tót. Leghőbb óhaja, hogy pusztuljon az idegen uralom. Szolgáljon bizonyságul a közigazgatási választás, melyből az ellenzék diadalmasan került ki A kormány a szélső elemekre számított, azonban a józan tömeg elfordult a cseh pártoktól. Az ellenzék pártjai: a néppárt (Hlinka párt) melyet Rózsahegyről irányítanak, a kér. szocialistapárt Pozsony központtal, a kisgazdapárt főleg magyar vidékeken (központi irodája Rimaszombat). A cseh pártok : a szociáldemokraták, a centralisták, a Csánki-féle gazdapárt és a kommunistapárt. Az ellenzékiek a kereszténység, a vallás, a nacionalizmus, a kiuzsorázott nép hatalmával vonultak fel; a csehek földosztással, demokráciával izgatnak, reakciónak minősítik a keresztény nép felbuzdulását. Léván jártam, ahol a választás előtti napon a Fő-utca két házát összekötő dróton, a szociáldemokratapárt vörös vászna irtó háborút ordított a reakció, értsd a kereszténység ellen. Az aranyosmaróti állami gimnázium cseh igazgatója szociáldemokrata, atheista. Gimnazista kisleánya templomba sohasem megy ; iskolában tanítványaival nem imádkozik, szentségekhez nem járul. A város plébánosa panaszolta, hogy a csehek alig kereszieltetik gyermekeiket. A Léva-vidéki tanítók (államiak és felekezetiek) be voltak rendelve a tanfelügyelőhöz azért, hogy kérjék a tanítóstátus államosítását. Az iskolák a községek, az egyházak kezén továbbra is megmaradhatnak, de a tanítók legyenek államiak. PETROVITS GYULÄ. 1852-1923. ' Eger, 1923. okt. 12. A Líceum ormán, a parochián gyász- lobogót lenget a hideg, őszi szél, jeléül annak, hogy ismét elköltözött közülünk valaki, akinek élete belekapcsolódott az egri katolikus társadalomba. Petrovits Gyula, az egri székesfőkáp- talan kanonokja, lébényi apát, Eger város plébánosa, ma reggeli négy órakor meghalt. Hosszú, ^'áldásos lelkipászíori pálya fejeződik be evvel a szomorú dátummal, mert a megboldogult szinte egész papi életfolyását a nép lelkének nehéz, de hálás gondozásában töltötte el. Egész lénye, természete a jő lelkipásztoré volt. Közvetlen egyénisége, híveivel való nyájas és ha a szükség úgy kívánta, atyailag szigorú érintkezése, hatalmas akaratereje a papi pályára predesztinálták. S amilyen rátermettsége volt a nép lelki gondozására ; éppen olyan odaadással csüggött a katolikus nevelés ügyén; hiszen a kettő egymástól tulajdonképan el sem választ ható. Mindazokon a helyeken, ahová élete folyamán vetstte sorsa, méltó emléket emelt magának úgy a népnevelés munkásainak, mint a neveltjeinek lelkében : nagy igaz- ságszeretetével, erőteljes, sikerekben gazdag, nevelői irányító munkájával. Érdemes irodalmi munkásságot fejtett ki, különösen fiatalabb éveiben. Mint papnövendék öt ízben nyert pályadíjat az egri Egyházirodalmi Iskolában. Szorgalmasan forgatta a tollat, mint káplári és lelkész is és az Egri Egyházm. Közlönynek éveken át egyik legszorgalmasabb és legtermékenyebb munkatársa volt. Gyakran kereste föl a Magyar Államot és a működési területén megjelenő vidéki lapokat erőa gyakorlati érzékre valló cikkeivel, amelyek jobbára a hitélet, az iskola és a nevelés köréből vették tárgyaikat és hozzájárűltak az eszmék tisztázásához. Egerbe 1913-ban került s főpásztora méltányolván addigi lelkipásztori nagy érdemeit, őt nevezte ki az egri plébánia vezetésére, amely időtől kezdve Petrovits Gyula élete szerves összefüggésbe került Eger kát. társadalmával, hol kedve és alkalma is volt ahhoz, hogy lelkipásztori és nevelői nagy képességeit továbbra is áldásosán gyümölcsözhesse. Ennek az áldásos lelkipásztori és nevelői, másrészt értékes társadalmi munkának vetett véget a halál és borította gyászba azokat, akiknek Istenben lelkiatyjuk, vagy elöljárójuk volt a megboldogult. Petrovits Gyula 1852. október 28-án született Erdőbőnyén, Zemplén vármegyében. Elemi iskoláját szülőfalujában, a középiskolát pedig Sátoraljaújhelyen, Kassán és mint papnövendék Egerben végezte. 1870-ben lett az egri szeminárium növendéke. Elvégezvén a teológiát ás fölszentel-
