Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-13 / 232. szám
2 iÜGKi NÉPÚJSÁG 1923. október 13. telvén, először Rak amazon, majd Besse nyőn, végül Nagykállőban volt káplán. 1882-ben, tehát 30 éves korában, a Kállay- családnak, mint kegyurnak fölterjesztésére, orosi lelkésznek nevezte ki főpásztora. Oro3on 1900-ig működött, amikor is a tiszapolgári hivek plébánosa lett. Itt három évet íöltvén, Nyíregyházára választották meg plébánosnak, ahol 1913 ig szorgoskodott az Űr szőlőjében, tehát addig, amíg egri kanonoki stallumot nem juttatott neki főpásztora bizalma és a királyi kegy. Mint az egri föszékesegyház kano- nokja kapta a lébényi apáti cimet s mint plébános kanonok került az egri róm. kát. elemi iskolák s az Angolkisasszonyok vezetése alatt állő polgári leányiskola és rőm. kát. tanítónőképző-intézet élére. Elnöke volt az ^egyházmegyei r. k. tanítók fegyelmi tanácsának s hivatalánál fogva Eger város iskolaszékének. Főpásztora bi zalmáből több éven át ő elnökölt mint érseki biztos, a tanítóképző intézet képesítő vizsgálatain is. Társadalmi munkáját, mint a Patronázs-Egyesűlet ügyvezető elnöke fejtette ki nagy körültekintéssel, buzgalommal és nem kisebb szeretettel és sikerrel. Egy ideig, míg nagy elfoglaltsága megengedte, elnöke volt a Kát. Legény- egyletnek is. Két hétig betegeskedett s az utóbbi napokban a halotti szentségekkel megerősítve, példás türelemmel és megnyugodva várta utolsó perceit. . . Pénteken, október 12-én, reggeli négy órakor váltotta meg szenvedéseitől a halál. Lelkiüdveért ma, szombaton d. e. 9 órakor mondanak gyászmisét s ugyanakkor szentelik be hült tetemeit. Temetése pedig vasárnap délelőtt 10 órakor lesz. A gyászeset alkalmából az egri főkáptalan a következő gyászjelentést adta ki: «Az Egri Főkáptalan a iemélyebb fájdalom érzetével, de az élet és halál Urának szent akaratán megnyugodva, jelenti, hogy szeretett kartársa, főtiszt8lendő Petrovits Gyula szt. Jakabról nevezett lébényi c. apát, egri székesfőegyházi őrkanonok, egri plébános életkorának 71 ik, áldozó papságának 47-ik évében, a haldoklók szentségeinek ájtatcs fölvétele után, folyó évi októberhó 12-én, reggeli 4 órakor az Úrban elhűnyt. — Eihúnyt karíár sunk porrészeit f. hó 14-én, délelőtt 10 érakor, a plébániai lakásán fogjuk beszentelni s a főszékesegyház sírboltjába a boldog feltámadás reményében, eltemetni. — Lelke üdvéért az ünnepélyes szentmisét az egri székesfőegyházban f. hó 13 án, délelőtt 9 órakor fogjuk bemutatni. Eger, 1923. okíóberhó 12 án. Az örök világosság fényeskedjék neki!» ta e3BE*TOgS3»ll,!3r^rQp^g3gairo»gE3Egs: Létszámcsökkentés a budapesti városházán. Budapest. A budapesti városházán ma délután 3 órakor tárgyalták a tisztviselők létszámcsökkentését. A városházáról 650 alkalmazottat bocsátanak el. Albánok követték el a janinai gyilkosságot. London. Athéni jelentés szerint a janinai gyilkosság ügyében befejezték a vizsgálatot. Megállapították, hogy az olasz tiszteket albánok gyilkolták meg. A három gyanúsítottat albán hatóságok vették át őrizetbe. A görög kormány a nagykövetek konferenciáját kérte, hogy intézkedjék a gyilkosok kiadatása végett. Harc az emberi fogyatékosság ellen. Országos értekezlet Budapesten vasárnap és hétfőn. Eger, 1923. okt. 12. Az erkölcsi züllés, a szellemi fogyatékosság, a Biketség, a vakság, a nyomo- rékság ellen való védekezés fegyvereinek népszerűsítése érdekében a Magyar Gyógypedagógiai Társaság Budapesten, a Szent István Társulat termében (VIII, Szentkirályi utca 28—30. sz.) október 14 én és 15-én, reggel 9 kor és délután 4-kor kezdődő értekezleteken mozgalmat indít. Ezen orvosok, jogászok és padagó- gusok előadásából ismerhetők meg azok a közérdekű tudnivalók, »miknek népszerűsítésére »oha nagyobb szükség nem volt, mint napjainkban. Nem mindenki tudja, legalább a nagyon érdekelt szülők között kevesen tudják, pedig mindegyiknek kellene ismernie I — azokat az okokat, amik a gyermekek testi elDyomorodására vezetnek. Nem ritkán a bábák és szülők szomorú tájékozatlansága az oka annak, hogy a gyermekek életsorsa egy szerencsétlen pillanatban az elkerülhetetlen nyomorúság felé vesz irányt, vagy siketté, vakká, esetleg hülyévé lesz az egészséges gyermek. A szellemi hibákban lévők azután erkölcsi züllésnek indúlnak és a társadalom legnagyobb terhét alkotják. Börtönöket töltenek meg, vagy a környezet életét teszik tönkre. Üdvözöljük a fontos és hálás tudomány gyakorlatias terjesztőinek munkáját és ajánljuk a kongresszust azok figyelmébe, akik azon megjelenhetnek. Séta az egri hetipiacon. Nincs má’ tej aranyos naccsága... — A tojásbörzén nagy hausse volt — Drága a kopogós sarkú papucs. Eger, 1923. október 10. ó nagy türelemmel és kellő angyali szelídséggel megáldott Olvasó engedd meg, hogy végigvezesselek az Űr 1923-ik esztendejében, az október hó 12-i egri hetivásáron. Kezdjük a tejpiacon. A tejes kofák teljhatalmú diktátora »Mari néni« azzal fogad mindenkit, hogy »Nincs má’ tej aranyos naccsága, de aki vöt 800 K-ért mértük. A tábla ugyan 700-at mutat, de ki is ad az ilyen csekélységre manapság valamit. A tejfelt 3000 koronáért adják, de mérik még furfangos kis »bádogokba« is. A túrónak valóságos külön piaca volt, de a galambtojás nagyságú, frissen készült csomók, — csak óvatosan, hogy keményre ne sikerüljön valahogy — 200 K-ért keltek. A tojásbörzén nagy volt a »hausse». Úgylátszik megszűnt a »termelőke sztrájkja, de azért 400 koronát is fizethetsz darabjáért, ha rántottára éhezel óh bájos útitársam. — A vaj már sokkal büszkébben tekint le zordon levéltrónusáról, örül hogy hideg van és nem kell a 12 ezer koronás ára miatt olvadozni a meghatottságtól. Elbúcsúzva a tejpiactól a hatalmas káposzta piramisok felé tart utunk, — élénk fantáziádban már pompás töltött káposztát látó — felebarátom. A gazdája lekötelező mosollyal kínálja csekélyke 400 koronáért kilóját, »ha nem messzi tetszik lakni haza is vitetem kedves ténsúr.»D8 hiába a ténsúr nem dűlt be és megyünk tovább. A krumpli, hajdan lenézetí eledele földünknek, ina már nagy hatalom és nagy alkudó tehetségek mernek csak szembeszállni a kilónkénti 300 koronával. A hagyma 400 korona kilonkint. Egy asztalon alig észrevehetően didereg egy piciny kosárkában vagy húsz szál zöldbab. Ennyi és nem több. Az ára 800 korona, de hogy mit lehet a 20 szál babbal csinálni, az már gazdasszonyi kulisszatitok. Egy asszony száraz babot árul. Hogy kilója? kérdem — Ezerhatszáz korona! Mennyi?! Közben meglátja a ceruzát, papírt, erre az újabb felelet »Ezernégyszáz korona« kérem szépen. Szinte sajnáltam, hogy nem vettem belőle. A kelkáposzta csomója 400 korona, az »érett« paradicsomot mely már-már paradicsomszósszá kezd átváltozni a kosárban 700 koronáért is adnák, de nem igen akad vállalkozó, szellemű vevője se- hogysem. Óriási kalarábé, felvágni szigorúan tilos ! darabja 150 korona. Ha fás, annál jobb. Zöldség is rengeteg van, potom 200 korona csomója. A zöldpaprikából épített emlékmű javában virágzik a Dobó-szobor előtt. Szegény Dobó Katica olyan elkeseredetten tartja a hatalmas követ »Rozi néni« feje fölött, hogy szinte várjuk már mikor vágja fejen a hősi elszántság szobrát paprikás üzletté degradáló kofát. Dehát vasárnap lesz, és te kedves olvasóm bizonyára régen vágyói holmi liba avagy csirkepecsenyére, tehát induljunk neki és mint kellő valuta birtokában lévő egyéniségek nézzünk körül a gágogő, csipogó jószágok között. Rengeteg falusi liba volt. Hízott liba! Nagyon »olcsók« voltak, potom 40—60 ezer koronára tartották darabját. — Hát hiába, túl magas ez a mi szerény tisztviselői gyomrunknak. A csirke se nagyon marad hátra »hízott« kollégáinak, mert 10—12 ezer korona párja a sovány, apró kis jószágoknak. A sok drágaságtól elkeseredett olvasóm, most már bizonyosan vágyói egy kis édességre! Van az is bőven. A szőlő ismét megdrágult. 1200 korona kilója. Alma nagyon kevés van, 1500 korona kilója. Egy puttón mogyoró »jó gyermekeknek való« 24 ezer korona. Azt a mókust, amelyik a lyukakat rágta benne is hozzáadják, csak el kell érte menni az — erdőbe. Nyugtalanvérű utitársamnak nagyo» fúrták az oldalát a hímzett papucsok, de mikor meghallotta, kogy a sárga 28, a »himes« 30 ezer korona, letört ambícióval vett búcsút tőlem és belsugroit a drágaság hömpölygő hullámaiba. M.A. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.«
