Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-10 / 229. szám

Ara 200 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K | — nem fogadunk el. — Hirdetések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 K. mmmm m -»j^umiatJzaMiEmaai^BaiSBHBa Eger, 1923. október 10. szerda. XL. évf. 229 sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Nagyjaink emléke. Eger, 1923. okt. 9. Amely nép nagyjai emlékét nem tisz­teli, nem képes nemzet alkotására. A nem­zeti élet az ősökkel, a nagyokkal való együttérzés. • Lehet nemzeti érzés ott is, ahol na gyokat nem teremtett a történelem ? Lehet. A nép fantáziája naggyá tesz egyeseket, a kegyelet az idő távolságában glóriával övezi emlékűket. S ezek a népbeli nagy­ságok a nemzeti élet megteremtőivé lesznek. Minél műveltebb a nép, annál több követelmény válik szükségessé ahhoz, hogy a köz elismerése emlékezetessé tegye még a kiválókat is. A művelt népek történeté­ben a tudomány, művelődés és jótékony­ság kiválóságai együtt vannak az emlé­kezés nemzeti templomában a nemzetala­pítókkal és a dicsőséges hadvezérekkel. Mindezeknek emlékét tudatosan ápolják a nemzeti élet napszámosai. Irántuk tudato­san fejlesztik a hála érzetét is. A társadalmi élet első föltétele a hála­érzet kifejlődése. J. W. Foerster, a svájci bölcsész, említi: «Ahol a társadalomban bajok vannak, ott rendszerint baj van a hdia körül!» Mennyi alkalom van pedig arra, hogy az egyéni élet a hála területén maradjon, de ugyanennyi alkalma van erre a társa­dalmi életnek is. A haladásnak legerősebb ösztönzője, a lelkesedésnek leghatalmasabb rúgója a társadalom becsületes elismerése. Ahol az elismerésnek látszata nincs, ott a társadalom romlott. És alkalmazható rá az igazat szóló közmondás maró szava: «önmagáról ítél.» Ahol valamely haladást megpillantha­tunk, ne fukarkodjunk az elismeréssel. Ahoi érdemeket állapítottunk meg, külö­nösen, ha az nem élőké, tegyük közéleti tanulsággá. Szegény társadalom, mely nagyokra emlékezni képtelen. Szegény, mely apró előnyökért nagy­jai emlékére támaszkodik, azokat közna­pivá alacsonyítja. Becsületes, keresztény igyekezet az ősök ünnepléséből tőkét nem kovácsol. Jól esik látni Eger piacán Dobó Ist­ván és Katica szobrát. Jól esik a megje löléseket észlelni: a Rákőczy bevonúlás, a Knézics-, Tárkányi-, Türk-lakások, a tiszti lakPyrker- és a Panakoszta-ház emléktáb­láin. Beszédes az egyszerű katona emlé­két megörökítő Szakács-oszlop. A Város házának kapualja, a főgimnázium előcsar­noka a legkegyeletesebb hősi emlékek. A történelem emlékét a piciny árvízi táblák is hűen megőrzik. Azonban nagy haladása, sok szeren­csétlenségből való kiépülése, tűzvészedéi mekből, árvízből, filoxera-vészből, elkol- dúsodásből, majd verea-maszlagből való menekedése mellett vajmi kevés jele van e szép városkában annak, hogy egy-egy, közért felőrlődött munkás élet iránt a hála közvetlen elismerése — az utódokra való tekintettel is — kifejezésre jutott volna. Olyan a társadalom képe a hála priz­máján keresztül tekintve, mintha a színek törésében a kéknek, rózsának vajmi ke­vés hely jutott volna. Mintha a szeretet és az öröm érzései helyett inkább a sárga irigység és a violaszinű gyász lenne az uralkodó. Ennek a beteg érzésnek a lelkületből ki kell küszübölődnie Nem lehetünk elég szegények ahhoz, hogy jogunk lehessen a hálátlanságra — és nem lehetünk elég gaz Kedden délelőtt 10 és fél órakor tartotta a Közigazgatási Bizottság rendes havi ülését vitéz Bobory György főispán elnökletével. A napirend első pontja az aliepáni jelentés volt, melyet Puehlin Lajos vm, főjegyző terjesztett elő. E szerint a m. kir. belügyminiszter a vármegye tisztviselői és alkalmazottai közül előlépteti: Hevesi Gusztáv másod- főjegyzőt és Okolicsányi Imre főszolga­bírót a VI.; dr. Búzás Endre aljegyzőt, Kovacsóczy László, Fábián Zoltán és dr. Gröber Ferenc szolgabirókat a IX.; Márkus Zoltán irodafőtisztet a VIII.; Csintalan Józsefet a IX. ás Balogh Lajos irodatisztet a X. fizetési osztályba. A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámcsökken­téséről alkotott töívóny alapján a belügy­miniszter közölte, hogy Hevesvármegyé- ben két árvaszéki ülnöki, egy közigazgatási gyakornoki és 5 dijnoki állást, összesen tehát 8 állást kell megszüntetni. A létszámcsökkentésre vonatkozó javaslatot a törvényhatósági bizottság hatos bizottsága ma küldte fel a belügy­miniszterhez. A közbiztonság állapota kielégítő. Az alispáni jelentős után Hevesi Gusztáv foglalkozott két jegyző elleni föl­jelentéssel, melyek szerint az illetők igen magas magánmunkálati díjakat szednek. Plóss István felszólalásában annak bizonyítására, hogy a mátraderecskei jegy­ző minden kérvény megírásáért 710 koro­nát vett el, tanukra hivatkozott. dagok ahhoz soha, hogy lemondhassunk az utódainknak tartozó példákról. Ha vol­tak e városnak nagyjai — pedig minden népnek vannak önzetlenei — példájukat minél több közszemléleti emlék kirdesse. Alig van város, mely közéleti szob rokban szegényebb lenne! És ha nehéz ma valamit megalkotni, alkossunk jő vé­leményt, alkossunk hibátlan terveket, mondjunk le a nyárspolgárias ötletek eről­tetéséről, amik óriási erőt és pénzt emész­tenek fel, hanem egyengessük útját a bölcs igék megtestesülésének. Adjuk meg az érdemeknek a maguk elismerését. Ne sajnáljuk a hálát, mely a legszebb vonása az emberi léleknek ős legszebb dísze a társadalomnak, de egy­úttal a legerősebb nevelője a jövő nem­zedéknek is. Az a kérdés most, hogy mennyit van joga a jegyzőnek elvenni magánmunká latok címén. Vitéz Bobory György főispán a fe­gyelmi eljárás megindítását javasolja. — Javaslatát elfogadják. Kassa Endre dr. vm. egészségügyi tanácsos jelentése ezerint a megye köz­egészségügyi állapota az elmúlt hóban kedvezőtlen volt. Erről lapunk más helyén emlékezünk meg. Rusztek Károly, kir. tanfelügyelő a vármegye népoktatási állapotával kapcso­latban jelenti, hogy azon tanerőknek, akiknek 25 kát. hold haszonértákét meg­haladó természetbeni járandóságokra való tekintettel drágasági és államsegélyéi be­szüntették ezen helyi járandóságaik újra értékelése iránt sürgős intézkedésre van szükség, hogy annak eredménye alapján az illetményeik rendezése augusztus 1-től visszamenőleg újból megtörténhessék. Ezen intézkedéseket erélyesen sür­gette a kir. tanfelügyelő, mert úgy azok, akiknek helyi javadalmát még nem vizs­gálták felül, mint a kántorok, nagy kárt szenvednek a késedelmek következtében. A jelentés szerint a tanítás mindenütt megkezdődött szeptember hónapban. Az egri állami polgári fiúiskolában 138 tanuló jelentkezése miatt a párhuzamos osztály felállítása vált szükségessé. Az egri all. tanintézetektől több tanerő áthelyeztetett de ezután is maradt annyi tanító, hogy célszerű volt az egyes iskoláknak az éne­ket, testgyakorlást és a kézimunkát ezek­nek a tárgyaknak fontosságához képest szakrendszerben oktatni. A közigazgatási Bizottság ülése. Teljesítve a létszámcsökkentési rendelet. — Kedvezőtlen volt a múlt havi egészségi állapot. — Felszólalás a hazaárulók emigráns elnevezése ellen. Eger, 5923. okt. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents