Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-10 / 229. szám
2 iüttJií (NÉPÚJSÁG 1923. október 10 A kormányzó fogadtatása Sárospatakon. Sárospatak. MTI. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, ma délelőtt 8 óra 35 perckor Sárospatakra érkezett, ahol részt vett azon az ünnepségen, amelyen vitéz Bárczy Miklós rokkant főhadnagyot beiktatták a vitézi telekbe. A gazdagon feldíszített pályaudvaron a kormányzó fogadtatására nagyszámú közönség gyűlt össze. A megjelentek nevében gróf Hoyos Visitor főszolgabíró üdvözölte a kormányzót «Legyen meggyőződve FőméLőságod, hogy az államfő iránti tisztelet éa szeretet jobban megvan bennünk, mint valaha! Főméltóságodai csodálatunk teljes melegével, hódolatával üdvözöljük.» A kormányzó az üdvözlésre a következőket válaszolta : «Rákóczi földjén meglepnek a múlt emlékei. A magyarság küzdelmeinek jelentős szakasza folyt le e szent rögökön. Az egykori küzdelmet, ime, egy másik váltotta fel. Küzdünk az ország jólétének és boldogulásának megalapításáért. Mert a magyarságnak a termelő munka szolgálatába kell állnia és azt akarom, hogy a vitézi rend, amelynek egy tagját ma iktatjuk ba a vitézi telekbe, az eke szarvát megragadva, tegyen bizonyságot a gazdaközönség élőit, hogy nekünk életkérdésünk a munka.» A főszékesegyház új harangjainak fölszentelése. Kóczián Gyula kir. ügyészségi elnök a kir. törvényszéki fogház kedvező állapotáról tette meg jelentését. Tóbiás László, műszaki tanácsos, jelenti, hogy az előirányzott munkálatok kedvezően haladnak Az utak rendbehozása folyik. Nehézségeket csak egyes gyakorlati munkások hiánya okoz. Egy kisebb állami gőzhangernek kölcsönzését elérni nem sikerült, mart azt más vármegye szerezte meg. Jezierszky Mihály, kir. gazdasági felügyelő, továbbá Osinger Nándor áll. egészségügyi felügyelő jelentését tudomá- súl vették. Borhy György hazafias meghatottsággal küzdve szólal fel, mikor arra emlékeztet, hogy vannak szavak, miket megszokottá tenni nem szabad. A történelem szent emigránsai: Rákóczi, Kossuth után ezt a szót, hogy emigráns, Károlyira, vagy Jászira alkalmazni nem lehet. Akik gonosz nagyravásryásből az összes nemzeti ideálokat feláldozták, az ezeréves alkotmányt, az ország integritását és függetlenségét, azok nem nevezhetik magukat emigránsoknak. — Ezek közönséges hazaárúlők, akik a magyar állam megtorló keze elől külföldre szöktek. Nem fakadt az ő eljárásuk a magyarság kebeléből. Egyesek, osztályelleni izgatása volt az, ami annyi panaszt okozott, hogy a mindennap kitörő sóhajokat össze sem lehetne foglalni. Javaslatát, hogy fel kell írni a kormányhoz az összes szökevények vagyonának elkobzása érdekében, hozzászólás nélkül elfogadták. A bizottsági tagot felszólalásában többször megakasztotta a hazafias meghatottság, amit kimagyarázott azzal, hogy ö nem keresi kenyerét szónoklással, de ezeket a dolgokat szóvá keil tenni. Ezután az árvaügyi felebbviteli küldöttség és a gazdasági albizottság tartott ülést. Az «Egri Ének és Zeneegylet» ma d. u. pontosan 6 órakor zenekari próbát tart. Különös tekintettel a fontos megbeszélni valókra, az összes működő tagokat föltétien megjelenésre kéri az Elnökség. Eger, 1923. október 9. Az új harangokat vasárnap délután 4 órakor Kriston Endre segédpüspök szentelte fel, nagy segédlettel a főkáptalan, a központi papság és a hívők soksok ezreinek jelenlétében. A megkoszorúzott és virággal ékesített harangok az északi torony előtti térségen voltak felállítva. A középső — a Lajos harang irányában, egy kis asztalkán voltak elhelyezve a szenteléshez szükséges dolgok. A szertartás a 7 bűnbánati zsoltár karban való elimádkozásával kezdődött, melynek bevégzése után a püspök a vizet és sőt megáldotta, majd pedig a sőt a vizbe vegyítve, segédletével a harangokhoz vonult s azokat szentelt vízzel lemosta. Ez a lemosás azt jelenti, hogy a harangok a világi használattól elvonatnak és a vallás szolgálatába térnek. Harangmosás közben, majd a harangoknak a segédlet által történő megtorlásé alatt 6 dicsőítő zsoltárt mondottak, melynek végeztével a püspök jobb kezének hüvelykujját belemártván a betegek olajába a harangok külsejét kereszt alakban megkente. Egy rövidebb ima elmondása után, az asszisztensek leszárították az olajjal bent keresztet. A »Vox Domini« antifona és a 28 zsoltár elmondása alatt a püspök újból megkente a harangokat. A betegek olajával hét keresztet kent a harangok külsejére, majd peaig négy-négy keresztet a szent krizmával a harangok belsejére. A betegek olajával kent hót kereszt a hét szentséget, a krizmávai kent négy kereszt pedig a négy evangéliumot jelképezi, melyet a világ négy táján hirdet az Egyház és zengő szava: a harang. Egy hosszabb ima után a püspök a füstölőkbe tömjént és kakuk-füvet hintett és mindegyik harang alá egyet-egyet elhelyezett, úgy hogy ezek az egész füstöt fölvegyék magukba. Egy evangéliumi szakasznak eléneklése a diakónus által, fejezte be a ritka szertartást, mely után a szentelést végző Kriston Endre püspök a szívekbe markoló, poetikus, szépségben bővelkedő beszéddel méltatta a harangok szerepét.*) *) A beszédet vonal alatt közöljük Meiszner Imre. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, ámen. Szent Mihály harangja! Te az ezeréves nemzeti dicsőség komolyszavű tolmácsa légy! Bátran hirdesd ország világnak, hogy bár téged is roncsokká zúzott a világháború, mint szent István országát, de a komoly igyekezet, a céltudatos erős akarat téged már ismét egésszé kovácsolt. Szent János harangja, te meg hegyenvölgyön át hangsúlyozva, vigasztalón hirdesd a mi kesergő nemzetünknek, hogy Krisztus Urunk iegszeretettebb tanítványát, szent János apostolt, forró olaj gyilkos hevében igyekeztek bár ellenségei elpusztítani, de az Ur csodatévő oltalma sértetlenül emelte öt ki az életveszélyből és kivételesen hosszú életkor adományával különböztette meg. Te pedig szent Lajos harangja, te ércbe öntött hála, hűség, ragaszkodás és szeretet, te még soká, nagyon soká hívogasd ide, főszékesegyházába Lajos érseket, aranymisós főpásztorunkat, aki nekünk mindnyájunknak a legjobb atyánk. — Szálljatok fel immár a magasba megszentelt harangok! Ércszavatok a múltak dicsőségéről és jobb jövőről zengve, vigasztalón emelje fal a mi lesujtotian vergődő szívünket! Sursum corda! Fel a szívekkel! — Amen. Harangszenteléskor. Kriston Endre segédpüspök alkalmi beszéde 1923. október 7-én. Mikor az Úr Jézus Tyrus határáből a Galileai tengerhez érkezett, többek közt egy siketnémát is vittek hozzá, akit az Üdvözítő csodálatosan meggyógyítván, • nyomban megoldódtak nyelvének kötelékei és helyesen szól vala.» Ha ennek a megnyílt ajkú siketnémának testvére, vagy édesanyja volt, vájjon el tudjuk-e képzelni az örömnek, a boldogságnak azt a mérhetetlen tengerét, mely az ő szivök8t elárasztotta, mikor az addig néma ajakról először hallották a megszólítást: kedves testvérem! édes jó anyám! Ti jó asszonyok, akik valaha boldogan gyönyörködtetek kicsinyeitek gcgicsélésé- ben, ti tudjátok legjobban, mily rettenetes csapás lenne az, ha gyermeketek néma maradt volna és milyen nagy nagy áldás, hogyha beszélni tud. Magyarország tornyainak nyelvét is kitépte az átviharzott világháború ; némán, vagy halk, bátortalan szóval hívogatták azóta Isten házába lesújtott hazánk bús magyarjait. Öt vármegyét felölelő egyházmegyénk főszékesegyházának tornyai is kifosztottan viselték a kifosztott ezeréves Magyarország gyötrelmes sorsát. Keservesen fájt ez édes mindnyájunknak, akik valaha, boldog időkben a Mihály-harang mélyszólamú hívására siettünk a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi misére; de leg- sajgőbban mégis a székesfőkáptalan érdemes tagjainak fájt, akik naponta legalább j kétszer, köteleeségszerűen keresik fel a harangjait-vesztett főtemplomot. Szorgosan gyűjtögették a rávaló jelentékeny költséget, (amit más helyeket^ rendszerint a hívek áldozatkészsége biztosít,) és most velem együtt igen-igen boldogok az én szeretve tisztelt kanonoktársaim, hogy áldott- lelkű kegyelmes főpásztorunk aranymisó- jének emlékére a mi kőből épült nagy némánk nyelvének kötele végre megoldódik. Szálljatok fel a magasba megszentelt harangok ! Rég várt hangotok után sóvár fülünkbe zengjetek olyan összhanggal, amilyen összhangra e szétzúzott ország minden magyarjának jobb jövőnk érdekében szüksége van. Síró vagy ujjongó szavatok hasson messze túl a kegyetlenül szűkre mért határokon. Hallják meg azt a csonka törzs levágott részei; hallják meg, hogy Eger főtemploma tornyában ime újra a régi jó idők ércnyelve szól!
