Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-05 / 225. szám

Ara 200 korona, Eger, 1923. október 5. péntek. XL évf. 225. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negyed évre 15000 K | --- nem fogadnak el. H irdetések [J cm. 50 K. Kishirdeiések szavanként 50 K, POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Telefon szám 11. Lemondott a német kormány. A legutóbbi órákban a német helyzet meglehetősen válságosra fordúlt. Úgy lát szik, hogy több politikai kérdésben átht- | dalhatatlan ellentétek merültek föl sei miatt a német kormány helyzste tartha- j tatlanná vált. A kormány tagjai ugyan fölkérték a kancellárt a polgári koalíciós pártokkal való tárgyalásra, amelynek célja a szociáldemokraták álláspontjának rés pektáltatása volt, de ezek a tanácskozá­sok nem vezettek eredményre. A szocia­lista parlamenti frakció 61 szavazattal 51 ellenében elvetette az összes kompromisz- szumos javaslatokat. Ennek következtében berlini jelentés szerint, a kormány le­mondott Berlin. MTI. A birodalmi kormány tegnapi ülésén elhatározta, hogy összessé­gében lemond. Stresemann birodalmi kan­cellár ezt a hírt tudomására hozta a bi­rodalmi elnöknek. A birodalmi elnök Stre­semann dr.-t bízta meg a kormány újjá­alakításával. Magyar művelődés — Jó éjszakát! Eger, 1923. október 4. A magyar ember lelkén végigrezdül a fájdalom, a tehetetlenségünkön érzett szégyen keserűsége átmarkolja torkunkat, hogy azt se kiálthassuk oda a világnak: Látod!? Erdély felől fújdogái a szellő és en­nek a szellőnek nincs most olyan kedves simogatása, mint volt a magyar világban. Erdély felől az avar fölött, mit az új gaz­da közművelődési intézkedései jelentenek, hiénák rágta csontok közül kél szárnyra most a levegő, hogy ijesztő hírt hozzon neküDk: szüreti egykedvűségben élő ma­gyaroknak. Egy reménységünk volt itt a csonka hazában, hogy felekezeti iskoláinkban, mik bő számmal maradtak az elszakított ré­szeken, megtámadhatatlan erősségeit hagy­tuk a magyar gyermekek anyanyelvi ok­tatásának és a magyar művelődésnek. Annyira hittünk ebben a tényben, hogy még itthoni művelődési törekvése­inkben is ez lett a vezető gondolat és le­mondani látszott kormányzatunk az egy­séges oktatásnak más államokban elismert általánosításáról. Azt hittük, hogy amit mi tiszteletben tartottunk évezreden át, a felekezet és az anyanyelvi oktatás jogát, azt az elszakí­tott területek új gazdái sem törölhetik ki a jogok közül, mert az emberi jogokat az a sokat hánytorgatott trianoni béke, bizto­sítani látszott — szavaival. Sajnos, most meggyőződhetünk újra — pár kis év folyamán hányadszor? — hogy az oláh szabadságról alkotott béke­beli fogalmaink mennyire nem voltak túl­zottak. Hiába tárgyalt tehát Majláth Gusz­táv gróf, kit. püspök vezetésével minden erdélyi magyar egyház küldöttsége az oláh fővárosban az oláh közoktatásügyi kormánnyal, a kiadott rendeletek csak látszólag adtak meg annyit is, hogy az oktatásban használhatják anyanyelvűket. Minden felekezeti iskola köteles oláh nyelven tanítani: az oláh nyelvet, a föld­rajzot és történelmet. Ezekből oláhul is kell vizsgázni. A bizonyítványok az állami felügyelő-hatóság aláirása és pecsétje nél­kül érvénytelenek. Ezt még el lehetett volna viselni. Azonban ez a képmutató rendelet sem új iskolákat nem jogosít, sem a nyilvános­sági jogot nem ismeri el, sem a betiltott 38 székely református iskoláról nem em­lékezik meg. Amit a magyar kormány mindig meg­adott az oláhnak — bár ne tette volna — az államsegélyt elhallgatja az oláh ren­delet, ami azt jelenti, hogy taníthattok, ha étlen-szomjan bírjátok a munkát. Azt már régen tudjuk, hogy adót kivetni nem en­gednek közművelődési célra. Mindezt azonban talán áthidalná az erdélyi magyarok áldozatkészsége. De hogy semmiképen 6e juthassanak szóhoz a nem oláhok, az október 1-én kezdődő oláh tanévtől kezdve minden iskola ta nárjának és tanítójának teljesen tudnia kell az oláh nyelvet. Ebből és az oláh irodalomból augusztusban vizsgázniok kell. Ott pedig úgy fogják őket elbuktatni, mint az idén a nagyváradi kerületben tették. Szóval, ha nem lesz jogosított ma­gyar tanár, magyar tanító, akkor becsu­kódnak a magyar iskolák és akit ma­gyarnak szült az anyja, az lassan elolá- hosodik. Ha aztán lesz még magyar világ Er­délyben, a magyar szolgabiró úgy jár a még magyar gyerekekkel, mint tíz évvel ezelőtt a radnai szolgabiró a tőtváradi birőval: — Bíró úr! Magát Katonának hív­ják, ősei magyarok, hogy nem tud hát egy szót sem magyarul, hogyan lett be­lőle román? — Hát, Domnule Fíbírű, csak elvál­toztunk lassan, mint a szalmából a trágya. Azért — csonkaországi magyarok! — szedjük össze az erőnket, követeljünk diplomáciai segítséget, amíg nem késő, mert különben a magyar kultúrának ott — Jő éjszakát! ÍHXXI i'ínn(itTXXXÍ«m*X>sfI'lKítrájíki<ikik»*.« >MiH{tlXKXJUl Október 6. Eger, 1923. okt. 4. Eger városának történelmi múltjába bekapcsolódott a Knezics Károly neve s általa az aradi vértanúk emléke még kö­zelebb jutott hozzánk. Fokozottabban kell tehát nyilvánúlnia városunkban a gyá­szoló kegyeletnek is ezen a szent napon . .. Szombaton, október 6-án, 10 órakor, a Minoriták templomában gyászmise lesz, melyen az Egri Dalkör énekel. Ezután zászlók alatt sorakoznak fel a jelenlévő testületek, egyesületek és ün­neplők s a Knezics-emléktábla elé vonói­nak, hol a gyász ünnepség a következő sorrendben folyik le: 1. Pappváry—Szabados : Hiszekegy. Himnusz. Énekli az Egri Dalkör. 2. Ábrányi: Október 6. Szavalja: Kovács Gyula közigazg. tanf. hallgató. 3. Ünnepi beszédet mond Szabó Jó­zsef közigazg. tanf. hallgató. 4. Szabó József: Isten és jövő. Sza­valja Albert Áron közigazg. tanf. hallgató. 5. Pogatschnigg: Csak magyarok le­gyünk. Énekli az Egri Dalkör. 6. Ábrányi: Él a magyar. Szavalja Virágh István III. é. joghallg. 7. Záróbeszédet mond Pálik Ferene joghallgató. 8. Szózat. Énekli az Egri Dalkör. Egerváros polgármesteri hivatala úgy a gyászmisére, mint a gyászünnepségre meghívta a hivatalokat, különféle hatósá­gokat, egyesületeket, intézeteket, iskolákat. József főherceg nem utazott Münchenbe. Budapest. MTI. Az egyik bécsi lap nyomán elterjedt az a hír, mintha József főherceg tábornagy Münchenbe utazott volna, nem felel meg a valóságnak. Jó­zsef főherceg legutóbb a pilisi hegyekben vadászott, de jelenleg már ismét Buda­pesten tartózkodik. Igaz, hogy Auguszta főhercegnő két gyermekével. József főher­ceggel és Zsófia főhercegnővel Münchenbe utazott szülei, illetve nagyszülei megláto­gatására és jelenleg is a bajor fővárosban tartózkodik. Mussolini és Pasics találkozása. Paris. MTI. A Petit Párisién római jelentése szerint Mussolini és Pasics leg­közelebb Velencében találkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents