Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-05 / 225. szám
2 ti(*m MJßFUJäAii 1923. október 5 A franciák nem tárgyalnak a szakszervezetekkel. Berlin. MTI. (Wolf.) A teljesen tisztázatlan ruhr-vidóki helyzettel kapcsolatban jól értesült ruhr-vidéki körök utalnak arra, hogy a rendezetlen gazdasági állapotok helyreállításának német részről semmi akadálya nincsen. A megszálló hatóságok részéről semmi sem történt, ami valamennyire a rendes állapotok visszaállítását megindítaná. A kiutasításokat, letartóztatásokat és elítéléseket kíméletlenül folytatják. A lakosság elnyomatását ezidő szerint fokozottabban alkalmazzák. A hangulat ennek folytán igen elkeseredett. A német vonatokkal szemben kikötött feltételek, valamint a francia és belga vezetés alatt álló vasutakon a dijaknak francia frankban való beszedése, azt az általános felfogást kelti, hogy francia részről a rendes forgalmi viszonyok helyreállítását nem is akarják, mert a vasúti üzemek helyre állítása a legfontosabb feltétel a munka általános megkezdésére, mely a nagy szakszervezetek nélkül nem is jöhet létre. Nyilvánvaló, hogy a franciák a szakszervezetekkel egyáltalán nem is óhajta nak tárgyalni. Ilyen körülmények közt megállapítható, hogy a ruhr-vidéki gaz dasági élet visszaállítása a franciák intézkedései miatt jut zátonyra. A hevesmegyei középiskolák népessége. Lényeges változás nincs a létszám tekintetében. Eger, 1923. okt. 4. Mázy Engelbert dr. tankerületi kir. főigazgató adatai szerint a hevesmegyei középiskolák idei népessége a következő: A hevesmegyei középiskolákba a f. iskolai évben 1291 tanuló iratkozott be, amelyből megállapítható, hogy a megelőző évvel szemben nincs lényeges változás, így a születéseknek a háború során bekövetkezett apadása a középiskolákban még nem érezhető. Az iskolai díjaknak nagymértékű emelkedése és az iskolai szereknek nagy drágasága nem befolyásolta lényegesen a művelődés folyamatát. A tankerületi vezetés és rendelkezés alatt állő gyöngyösi, mezőkövesdi, mis- I kolczi kir. kát. főgimnáziumokban és az egri föreáliskolában, továbbá a vezetés alatt álló egri ciszt., sátoraljaújhelyi kát. főgimnáziumokban és az egri érseki leánygimnáziumban többségben vannak a katolikus vallásúak; az áll. főfelügyelet alatt álló miskolczi ref. fiú és leánygimnáziumban érthetően a reformátusok száma a legnagyobb, az izraeliták a miskolczi j áll főreáliskolában 45 százalékkal, az egri áll. főreáliskolában 35 százalékkal, a gyöngyösi áll. főgimnáziumban 29 százalékkal, a sátoraljaújhelyi kát. főgimnáziumban 21 százalékkal szerepelnek. „Jairus leánya.“ (Az Angolkisasszonyok «Iskolások Kongregációiá»- nak előadása.) Eger, 1923. okt. 4. Kedves kis ünnepély zajlott le kedden délután az Angolkisasszonyok intézetében. Az iskolás kongreganisták tartottak elő adást, hogy a jő szívek adakozásából felruházhassanak karácsonykor néhány apróságot, akiknek különben a szeretet estéjén nélkülözniök kellene a gyertyafónyes boldogságot. A melegszívű lánykák még melegebb szivű Grande-mamája tollából került ki az ünnepi darab. M. Turkovits Mária reszketős, öreg kezét a lélek szépséges meglátásai vezetik, Isten-adta tehetségének csillogása, nemes zamatú nyelvének megkapó ereje ékesíti, amikor szeretett Anyjának, az Ég csillagkoszorús Királynőjének, dicsőségére egymásután rój ja a betűket, hogy megteremtse azokból alkotásait, mint amilyen a Jairus leánya» is. Krisztus ismert csodáját dolgozza fel a kis színjáték. Jairus feleségét a leg nagyobbal sújtja az Ég, elveszi egyetlen leányát, hogy ugyanekkor — belevilágítva leikébe a hit kegyelmével — ölelő karjaiba vezesse föltámadott leányát. Mesterien oldja meg itt a szerző a Mária-kultusz kivirágzását. Jairus leánya, — ha visszatért is a földre, lelke vágyakozik az Űr közelébe, — Mária gyermekévé szegődve, mintegy legelső hasadó bimbó a kongregáció törzsökös fáján . . . Az ünnepélyt a «Stabat Mater» szivekbe ható akkordjai vezették be, amelyet biztos kézzel adott elő Weber Aranka. Utána Erdélyi Gizi tartott prológot, méltatva a szegények karácsonyának jelentő ségét. A darab szereplői egytől-egyig tudásuk legjavát nyújtották. Mégis ki kell emel nünk a bájos közvetlenséggel játszó Bakonyi Böskét (Mirjam), a valóságos drámai hatást keltő Lokcsánszky Gittát (Rhoda), a ezerepés mélyen átérző Tóbiás Ilonkát (Judith), Sárfi Mártát (Sára) és Hortobágyi Katót (Máriha). Nem felejthetjük el Szűz Mária alakítóját, Pók Margitkát, aki átszellemült játékával mély nyomokat hagyott a nézők lelkében. S így sorolhat nánk el sorba valamennyit. A szív szépsége nyilatkozott meg minden szavukban, minden mozdulatukban, s ha még meg említjük, hogy M. Neszvadba és M. Já- vorszky azok, akik gondos munkával és netanítáesal a sikerben osztoznak, azt hisszük, mindent megmondottunk. A nagy és előkelő közönség pedig, melynek soraiban Rriston Endre segédpüspököt is ott láttuk, meghatott szívvel távozott erről a kis ünnepségről, amelyet méltán sorozhat be eddigi sikerei közé az Iskolások Kongregációja. Érdekes pénzügyi hírek. A német 1000 márkás 1922. dec. 15. i kibocsátású bankjegyeket átnyomás útján 1 milliárdos bankjegyekké változtatják át. — 20 és még ennél nagyobb árfolyamveszteség érte a papírokat a legutóbbi napokban. — December eleje óta a pénzintézeti tőkeemelések után 81 milliárdot fizettek be. — A kosztpénz 8—9°/0-ra drágult. — A fúziókról intézkedő osztrák törvényt elfogadták. Vasárnap délután lesz a főszékesegyházi harangok szentelése. Eger, 1923. október 5. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy Egerbe érkeztek a főszékesegyház uj harangjai. Ma pádig illetékes helyről már arról értesítenek bennünket, hogy az új harangok ünnepélyes felszentelése vasár nap délután 4 órakor lesz. A harangszentelési szertartást Kriston Endre felszentelt püspök fogja végezni. »aaaaatísaaaaSííKaísatsaííasiíLíaaaaHíSKöEí Tizennegyedikén lesz a hevesi hősök szobrának leleplezése. Eger, 1923. okt. 4 Igen örvendetes, hogy a vármegye községei szinte vetélkedve igyekszenek méltó emléket állítani a világháború vitéz áldozatainak. Ma innen, holnap onnan kapjuk a kedves hirt, hogy készül a hősök szobra, amelyek mindegyike monumentális jele lesz a hősök iránti tiszteletnek, a soha el nem múló hálának a háború áldozatai iránt. De jele a hazaszeretetnek, a hazafiúi erények fejlődésének is. Ez van ma fejlődőben Európa sokat szenvedett népeiben s mi is csak úgy tudunk majd újból lábrakapni, ha a hazafiúi érzés diktálja minden cselekvésünket. Heves közönsége is elől jár a jó példával. íme, most bocsátotta ki meghívóját a hősök szobrának leleplezésére : Meghivő. Egy ország vitézségét hirdető emléket emeltünk. — Hazafiak állították azoknak, kik a hazáért áldozták életüket! Testvérek ! Azok méltók emlékre, kik maguk is emlékeznek ! Jöjjetek, ünnepeljünk, mert az ő emlékük ünnep nekünk! A szoborbizottság. A hevesi hősök szobrának ünnepélyes leleplezése f. év október 14 én lesz a következő programmal: 1. Délelőtt 7,10 órakor a községi képviselőtestület díszközgyűlést tart. 2. Tíz órakor tábori mise a hősök szobránál. 3. «Hiszek egy Istenben» . . . Énekli a Hevesi Dalkör. 4 Buczkő János esp. plé bános, a szoborbizottság elnöae, a szobrot a községnek átadja. 5. Deák János községi főjegyző a község nevében a szobrot átveszi. 6. «Bűs magyarok» . . . Énekli a Hevesi Dalkör. 7. Ünnepi beszéd ... 8. «Szentelt hantok» . . . Énekli a Hevesi Dalkör. 9. «A honvéd* Petőfitől. — Szavalja : Pászti Erzsébet. 10. Kiküldöttek, egyesületek megkoszorúzzák a hősök szobrát. 11. Záróbeszéd. 12. Himnusz. Énekli a Hevesi Dalkör. Az ünnepség után társasebéd lesz. A német gazdák tehetetlenek a bandak garázdálkodásával szemben. Berlin. MTI. A Lokal Anzeiger mer- seburgi jelentése szerint, az elmúlt napokban Lipcséből vonatokon nagyobb bandák érkeztek és fényes nappal kiásták a termést. A mezőrendőrség sok helyen tehetetlennek bizonyult, mert 100—200 főnyi és ennél nagyobb csoportokról volt szó. riitri irtu Már dolgoznak a német állami szénbányákban. Düsseldorf. MTI. A széntermelés ma nagyobb erővel indult meg. Több igazgató, különösen a porosz kincstári bányák vezetői újból üzembe léptették az állami bányákat, több koxolót megint üzembe helyeztek.
