Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-30 / 221. szám
Ára 200 korona, Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 5000 K Kegged évre 15000 K Egész és félévi elóflzetést --- nem fogadunk el. --Ü tések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 K. Eger, 1923. szeptember 30. vasárnap. XL. évf. 221 . sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. Az Újvilágba! Eger, 1923. szeptember 29. Számos komoly tanűlmányban azzal a kívánsággal találkozunk, hogy Amerikába özönlött véreinket telepítsük haza. Azért, hogy ők itt, a rendelkezésükre álló eszközökkel beruházzanak olyan birtokokat, amelyeknek jövedelmezősége a mai körülmények szerint nem kielégítő. Másrészt azt tapasztaljuk, hogy a vágy az új világ felé nagyobb, mint bármikor és a tehetősek is a künnlévő rokonok után mennek. Özönlés C3ak azért nincs, mert a kivándorlók számát korlátozzák. Kétségtelen, hogy az életkörülmények nálunk nehezebbek lettek. Minden foglalkozás hálátlan. Tulajdonképen nem is a munkában csalódnak azok, akik panaszkodnak, hanem az ingoványos bizonytalanság tölti el kétségbeeséssel a veritéke- zőket. Hiszen olyan keserves az, hogy hőnapok után a végzett terhes munka eredményeképen,valami csekélységre apadt értéket kap az ember, amivel mitsein kezdhet. Mindennek az élet szerves függelékét képezd pénz az oka. Ami biztossá tenné az életet, az az anyag. Házainknak biztosságot a kő anyaga ad, bútorainknak a keményebb fa; ruházatunk jő állása a bélésanyag és a szövet minőségén múlik. Az egész élet tartalmát, erejét, érdemét az az anyag tudja megadni, amire a németek bölcsen mondták, bogy »Geld regiert die Welt!» Pénz ő Felsége kormányozza a világot! Ha Amerikában is hideglelést okozna a zürichi jegyzés, oda sem kívánkoznék, magyarán, az ördög sem. Azonban nálunk sem kellene hidegláznak kitörnie Zürich miatt, ha idejében akadna ember, aki tüneményes erővel összeszerveznó a zilált népet, a nagy tömeget és szétosztaná kö zöttünk a munkát. Azt a munkát és olyan munkát, amelyik megfordítaná a csatorna folyását. Amin eddig tőlünk kifelé folyt az aranypatak. Ha olyan munkát adunk el, amit érdemes készíteni, akkor ez a patak felénk folyik arany habjaival. Ezek az anyagi okok, amik honfitársainkat az Újvilág felé űzik. Szomorúbbak az erkölcsiek, amelyek pedig úgy látszik, szintén az anyagiakkal függenek össze. Szomorú asszony panasza igazolja ezt. Az ura becsülettel, önzetlenséggel szolgálta az ő szűk körében a közt. A feleség, ahogy az méltó és helyénvaló, megértéssel, lemondással, önmegtagadással kísérte férje munkáját. Minden gondjuk a család, hogy a gyermekek becsületes polgárai legyenek, pár év múlva, ennek a hazának. Hiszen olyan nagy szükség van ilyenekre. Csakhogy közbejöttek az élelmesek, kibírták az önzetlenséget a helyéből. A lelki szenvedés ilyenkor szintén hoz kifakadást az ajkakra: nincs mit keresnie itt a becsületes embernek. Majd csak találunk még nekünk való földet is! A társadalom önfeledten él, halad, rohan. Néha lejtőkre, néha meredekekre visz az élet útja. Olykor álljunk meg és pillantsunk szét. Nem jutottunk-e tévútra ?! Bethlen István gróf miniszterelnök Bécsben. Becs. MTI. A miniszterelnök a bécsi követség palotájában szállt meg és korán reggel hozzáfogott hivatalos teendőinek lebonyolításához. Már délelőtt fogadta a sajtófőnököt, valamint Kozma Miklós miniszteri tanácsost a Magyar Távirati Iroda vezetőjét. Ekkor állították össze azt a kommünikét, melyet az újságok rendelkezésére bocsátottak. Az osztrák kancellárral és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után a külföldi újságírókat fogadta a miniszterelnök. Az egyik újságíró azt kérdezte, hogy a tárgyalások során előfordult-e a lefegyverzés kérdése Magyarország és a Magyarországot környező államok közt. A miniszterelnök azt a választ adta, hogy ez a kérdés általános kérdés, amely nem Magyarország és a szomszédos államok között merül fel, hanem a békeszerződésekből folyó kérdés, amely minden nemzetet egyaránt érdekel és ezekről nem folytak tárgyalások, mert sz a kérdés a Népszövetség ülésének anyagához tartozik. Az egyik jelenlévő újságíró azt a kérdést tette, megfelelnek-e a valóságnak azok a hirek, hogy a nemzetgyűlést október 13-a után ismét elnapolják? A mi nisztereinök kijelentette, hogy ezzel a kérdéssel még nem foglalkozott és ameny- nyiben ez a kérdés szóba jön, erről C3ak Budapesten fog gondolkozni, mert eddig belpolitikai ügyekkel, nem foglalkozott. A miniszterelnök láthatólag megelégedett, a fáradtságnak nyoma sem látszik rajta. Püspökszentelés. Eger, 1923. szept. 30. Kriston Endre gerasiai püspököt ma délelőtt szenteli föl Szmrecsányi Lajos dr. érsek, akinek Horváth Győző dr. püspök, kalocsai káptalani helynök és Zadravecz István tábori püspök segédkeznek a püspök-szentelés fölemelő szertartásában. A püspök-szentelés a kilencórai mise keretében folyik le, melyet az érsekfőpász- tor mond. Horváth Győző dr. és Zadravecz István püspökök szombaton, a déli vonattal érkeztek Egerbe. * Kriston Endre apát-kanonok, pápai kamarás, gerasiai címzetes püspökké és egri érseki segédpüspökké felszentelése alkalmából a szegényeknek egy millió koronát adományozott. Ebből az összegből Eger város szegényei, a Szociális Misszió '‘Társulat útján 700.000 koronát kapnak. A Jézus Szt. Szive Társulat pedig elhatározván, hogy egy sikstnéma gyermek ellátásáról gondoskodik, erre a célra az új püspök 100.000 koronát küldött a siket- némák egri intézetének. A szabolcsmegyei Kemecsö község szegényei pedig 200.000 koronában részesülnek. Ismét lesz munkaalkalom és ingyenkonyha. — Ha lehet, az Országos Akció adja a költségeket; ha nem, akkor társadalmi úton gondoskodnak az ellátatlanokról. Eger, i923. szept. 29. Rohamlépésekkel közeledik a tél. Alig köszöntött be Szent Mihály, máris alspo san lehűlt a levegő. Pereg a fáról a sárguló falevél, jeléül a természet lassú haldoklásának. Még van elég munka oda- künn, de mint az árnyék, úgy kiséri a munkás-embert a gondolat, mi lesz a té len, lesz-e munka s meglesz-e a betevő falatunk ? Mert egészen különleges az egri földműves munkás helyzete. Mig ugyanis a Tisza—Duna áldott rónáin, túl a Tiszán, vagy Dunán élő magyar szinte bőségesen félreteheti aratőrészéből a télre valót, addig a mi népünk csak pénzbeli keresethez jut úgyszólván kizáróan a szőlőhegyeken végzett munkája után. Ebből pedig alig jut télire való eleségre, mert hiszen az egri bennszülött szinte a napról-napra végzett munkája után kénytelen élni. Végtelenül megnyugtató hát az a gondoskodás, amellyel a város vezetői, élükön Trak Gáza h. polgármesterrel, néznek a kegyetlen tél elé, még jő előre intézkedvén az iránt, hogy ne legyen Eger ben munka nélküli, éhező és fázó ember. Ez ugyan félig-meddig kötelesség, de szív és a lakossággal érző lélek is kell hozzá. Örömmel állapítjuk meg, hogy mindez meg van a város élén álló tisztviselőkben, így Éger népe nyugodt lehet, hogy vezetői mindent elkövetnek a már tervezett inségakciő keretében, hogy itt senki komoly szükséget ne szenvedjen. Az Egri Népújság tudósítója a mai napon felkereste a h. polgármestert, aki a télre tervezett inségakciőról a következőket volt szives elmondani: Tudjuk, hogy a lakosság egy része speciális foglalkozásánál fogva segítségre, támogatásra szorul a tél folyamán. Ebből kifolyóan enyhítettünk már a múlt esztendő telén is munkaalkalom nyújtásával és népkonyha fölállításával a lakosság helyzetén. Ily irányú segítség természetesen ismét tervbe van véve. Budapesti tartózkodásom alkalmából — mikor a városok kongresszusa ülésezett ,— a városok polgármesterei — természetesen magam is, megjelentünk Almássy Lászlónál, aki az Egységespárt inségakcíóját intézi s felkértük, hogy a .városokat is kapcsolja bele ebbe az inségakcióba. Én a magam részéről külön is rámutattam az egri lakosság különleges helyzetére. így Almássy László készséggel megígérte a városok ezirányú támogatását, «őt adatokat és javaslatot is kért már tölünk a helyi akció lebonyolítására. Az adatokat már összegyűjtöttem B a segélyakció tervezetét is elkészítettem. Eszerint az akció két részreoszlarék. A város iövő évi inségakciója.
