Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-30 / 221. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1923. szeptember 30 Az egyik részben az igazi nyomorgókról, keresetképtelenekról gondoskodunk, .akik részére lisztet adnánk és ingyenkonyhát létesítenénk. A lisztsegély pénzbeli értéke havonkmt 12 millió, hat hónapra 72 millió korona lenne, míg az ingyenkonyha költsége hat hónapon keresztül 20 milliót emésztene föl. A másik résznek, a munkaképeseknek, munkával való ellátása volna a célja. A városi mérnöki hivatal javaslata szerint ez a szükségmunka az idén is az utak javítása lasz. Erre 100 milliót: fordítanánk. Amennyiben pedig az Országos Akció ezekre a költségekre teljes fedezetet nem nyújthatna, akkor sem vesztem el a kedvem. Helyi segítő akciót fogok szervezni, de a tél nem múlhat el annál kül, hogy ne segítsünk azokon, akik arra igazán rá vannak szorulva. Ennyit mondott Trak Géza h. pol gármaster s Eger ellátatlan népe, a körülményekhez képest, nyugodtan mehet neki a kegyetlen télnek. Az Aranyborjú előadóra már etHfeziteH mnfíed^etőinHEger, 1923. szept. 29, Megírta már az Egri Népújság, hogy az egri Műkedvelők Köré-nek derék gárdája méltó fénnyel és bensőséges örömmel ünnepli meg a nemzet kedvenc írójának, Herczeg Ferencnek, hatvanadik születésnapját. Az ünnepség fénypontja a híres Herczeg-darabcak, az Aranyborjúnak, előadása lesz, amit október 13-án és 14-én, — tehát két estén adnak elő a Műkedvelők Köré-nek színészei. Számos és szorgalmas próba után a szereplők immár teljesen készen várják az előadás két napját, amely a fiatal, de érdemekben gazdag Műkedvelők Köré nek ismét jelentős sikert, a szereplőknek pedig újabb babérokat fog jelenteni. Sokat nem akarunk ezúttal írni sem a darabról, sem annak szereplőiről; hisz nem is szereti azt a közönség, ha egy előadandó darabról mindent előre elmond az újság. Csak annyit árulunk el, hogy nem sok szereplője van Herczeg e darabjának, de minden szerep olyan benne, amely mesteri alakítást igényel, így mindenkire fontos és nagy feladat hárul. A darabot Hevesi Gusztávné rendezi j s már magában ez biztosítja a sikert, mert j hisz Hevesinéoél odaadóbb, erélyesebb és szorgalmasabb s hozzá alaposabb tudású műkedvelő-rendezőt el sem képzelhetünk. Egyúttal ő játssza az egyik női főszerepet is, ás ha visszaemlékezünk eddigi sikereire, akkor most is érdeklődéssel várhatjuk az «Aranyborjú» ban való nagy szerepét. A másik főszerepet a ksdves Forsterné alakítja, aki szintén egyike a Műkedvelők Köre legtehetségesebb tagjainak. Kiváló alakítása lesz még Krajnák Pálnénak és Ringhy Ilonkának is. Ők is nagyon jó ismerőseink. A férfiak közül a főszerepet, azt, amit a Vígszínházban Csortos játszott. Marossy József fogja alakítani. Az ó játékához sem kell semmiféle beharangozás. Kívüle Petrán József dr. kapott olyan szerepet, amelyben mindvégig csillogtathatja művészi képességeit. Karikás József dr. egy elegáns dra- gonyos liszt lesz b egy rokonszenves ifjú szerepét Bartha Béla játssza. A kedves öreg papot pedig Udvardy Cs. Jenő alakítja. A darab kiállításáról pedig annyit mondhatunk, hogy az olyan fényes lesz, hogy minden képzeletet felülmúl. Különösen a főszereplők ruhái lesznek szenzációsak és kornűek. A kisebb szerepeket Nagy Ferenc és Csórja Etele kapták s rajtuk kivűl szerepel még két kis elemista gyerek is. A legyeket a jövő héten fogja árúsí- tani a Propaganda bolt, s hisszük, hogy csak egy-kőt napig lesz baja az árusítással. Mi lett olcsóbb az egri piacon? Eger, 1923. szept. 29. Sajnálattal állapítottam meg, hogy ct ak a borszőlő, mert más minden drágább lett az egri piacon. Régen nem láttunk annyi szőlőt, mint amennyit ma fölhoztak a piacon; csak ügy roskadoztak alatta az asztalok. Egy kilogramm borszőlőt 800 koronáért is lehetett kapni. A zöldségpiac is tele van. Az egri asszonyok kertészeti tudományának legszebb példányai vannak az árusok előtt. Hatalmas kalarábék, hagymák, káposzta, zöldbab, paradicsom, spenót és még sok minden van felhalmozva a kosarakban. Áraik azonban hajmeresztőén szemérmetlenek. Egy kilo hagyma 400, 1 darab karalábé 100, 1 kilo zöldbab (ha ugyan van annyi a kosárban) 1500, 1 csomó spenót, mely szakértői ízléssel van jő magasra felrázva a kosárban, 350 korona, egy csomó zöldség — van vagy négy szál — 150, 1 kilo káposzta 400 korona. Szemünk ha talmas, élénk színekben pompázó paprika piramisok egész erdején akad még. Kiváncsiak lévén az árakra, megkérdeztük, hogy adják. Azt mondja az árus «kilóra is, darabra is » «De hát az árát mondja meg,» Egy kilo 800—1000—1100 koroqa, darabra pedig 60 -70—80 korona, «ki milyen,» mondja bölcsen a paprikaraktár boldog tulajdonosa. A paradicsom kétféle módon került piacra, de csak kisebb csomókban. Érett paradicsom egy csomó 500, berakni való zöld paradicsom 300—350 korona. Kelkáposztát is láttunk. Ennivaló kis cso- mőcskákban büszkélkedett az árusok előtt — három fejecske volt egy csomóban és 650 koronáért meg is lehetett venni. A hatalmas burgonyafalak őrzői potom 300 koronáért merik a földnek a hajdan megvetett és közmondásosan ételnek nem tekintett gyümölcsét. Közvetlen a burgonya mellett, egész meglepően, hatalmas görögdinnye kupacok sorakoznak. Csodálkozva kérdezzük meg árait s nem hogy olcsóbb lett volna, hanem 350 koronára emelkedett ennek az idényét múlt csemegének ára. A tejeskofák teljhatalmú diktátora «Mari néni» leadja a mai piac napi jelentését: «Tej nem volt, ami volt is csak suttyomban kelt el 800 koronájával literenkint. A tejfölnek 4 ezer korona literje, túrót 250—300 koronáért lehetett kapni csomón- kint. Vaj is kevés volt, 13 ezer koronáért «ment» kilója.» Elbúcsúzva Mari nénitől, a tojásbörze felé veszem utamat. Ahol máskor hangos élénkség volt, ott csönd és nyugalom uralkodik. «Tartott az irányzat,» úgy látszik, mert egy tojás 400—450 koronát is elért. Szárazbab 1000—1500 korona kilonkint. A gyümölcspiacon ért az egyetlen kellemes meglepetés, amiről már szóltam, a szőlő olcsóbb lett. Egy birsalmát áruló asszonynál csodaszéd, hatalmas birsalma ragadta meg figyelmemet. Megmérettem, hetven dekát nyomott a hatalmasra megnőtt gyümölcs. Egyébként 1000 korona kilója. A körte 1000—1200 korona, az alma 1200 korona kilonkint. Közben megállítok egy fát vivő falusi asszonyt, hogy meny nyiért adja a fát? Azt mondja «egy há- tyi»-val 500 pengő, mer koronába nem tudónk mi beszélni, tekintetes úr!» Szemet csalogató piro^ságú őröltpaprika-halmok kelletik magukat potom 200 koronáért mérik gyöszűnyi edényekben, körülbelül a legnagyobb edényke lehet vagy 10 dekás, azzal 2000 koronáért mérnek a drága fűszerből. Megkérdezzük a takarsnánymagvak piramisai fölött ás a szemtelen verébsereg fölött uralkodó asszonyokat a magvak árairól. Egy kilogram árpa 800 kor., kukorica 1000 korona és a zab 700 tcorona. Egy asszonynál kenyérliszt is búsult egy puttonyban, csak 1300 koronát kért kilójáért. Azt mondta, hogy búzaliszt. El kell hinni! Egyébként a tegnapi vásár hatása nagyon meglátszott a mai piacon, mert vevők nem igen voltak és a kofák nagy szomorúságára, mind nagy alkudó tehetséggel rendelkeztek. (m. a.) Miért csaptak ki egy magyar diákot a komáromi gimnáziumból? Eger, 1923. szeptember 28. Tudvalevő, hogy Komárom nagyobbik fele megszállás alatt van s a háború vitézei, a csehek uralkodnak benne. A város egykori hires gimnáziumában a cselák kultúrának szelleme lengi körül a tanuló ifjúságot. Előadást tart a cseh érzelmű tanár. A téma : a munka nemesít. Természetesen ebbe is, mint mindenbe, bele kellett vinni a magyarok iránt való féktelen gyűlöletet. Arról beszélt a jeles professzor, hogy a magyar mágnások milyen renyhék, do- logtalaaok. Különösen Apponyi grófot szidta a bevándorolt köszörűsós aztraon* dotta róla: ime, egy magyar mágnás, aki világéletében nem dolgozott semmit. Épületes történettel akarta igazolni a világhírű magyar gróf munkátlaneágát és a következőt «lódította»: Egyszer Apponyi gróf Prágában járt s mikor a vonatról leszállóit, hordárért kiáltott, de sehogysem tudott arra szert tenni. Ekkor hozzája lép egy előkelő úr ás megkérdezi, hogy mit parancsol? A gróf elpanaszolja baját, mire az előkelő ur se sző, se beszéd, felkapja az utazótáskát és viszi a kocsihoz. Másnap Apponyi a városházán tett látogatást s midőn egy fényes terembe lép, ámulva látja, hogy tegnapi hordára nem más, mint Prága város polgármestere. Ehhez az ostobasághoz aztán böl- cselkedő kommentárokat akart fűzni a kitűnő pedagógus, de torkán akadt a sző, mert egy kis diák jámbor naivsággal közbeszólt: — Hát már akkor is hordárokból lettek a polgármesterek ? ' \ A többi már sablon. Dühöngés, konferencia, kicsapatás és egy magyar diákkal kevesebb hallgatja immár a felvidéki lélekmérgaző «oktatást». Mulatságos, szomorú, de megtörtént história. KIS HÍREK á nagyvilágból Külföld. Parisban félnek a németek szent háborújától. — Londonban a mun kanólkülíek benyomultak a népjóléti minisztériumba. — Elesett a bolgár kommunisták vezére. — Az olasz hajőraj csak akkor távozik Korfű elől, ha a görögök megfizetik az 50 millió lírát. — Kivételes állapot van egész Németországban. — A csehek panaszkodnak a felvidéki választások miatt. — A francia köztársaság elnöke Prágába utazik. — Csehszlovákia le akarja szállítani hadseregének létszámát. — Bécs bízik a magyar koronában. Magyarország. Tegnap ülést tartott a pénzügyi bizottság. — Semmivé zsugorodott a «Háromkapás» társaság államcsinyje. — Budapesten a bűnös gyermekek legnagyobb része intelligens családokból kerül ki. — A pusztaszentmihályi kommunista jegyzőt lelőtték a csendőrök. — A Szent István Társulat 5 milliós alapítványt tett Mihályfi ^kos nevére. — Az állatorvosi főiskola rektora Rector Magnificus. — Román katonai repülők őrákhosszat cirkáltak Magyarország fölött. — Még mindig tart a zsírótisztviselők sztrájkja,
