Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-07-07 / 151. szám

Ára 40 korona

Eger, 1923. július 7. szombat. XL. évf. 151. sz.

Előfizetési dijak postai szállítással

Egy bóra . . 900 K j Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K I --- nem fogadunk el.

B

irdetések □cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K,

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

akinek nagysága előtt egész Európa meghajolt, midőn az első keresztes hadjárat vezérévé választotta.

És most ennek a történelmi nagy Ságnak félre kell állania, hogy helyet engedjen Ferdinándnak.

Van-e magyar ember, akinek a keze ökölbe nem szorul erre az újabb arcul- ütésre? Van e becsületes magyar a demar- káciőn túl és innen, akinek lelkét a keserű fájdalom nem fojtogatja, mikor a nagyváradi Szt. László szobor sorsáról olvas?

Szent László szobra.

Eger, 1923. július 6.

Biharország székvárosára szomorú idők virradtak. Szent László városa idegen kézre került. «Öröködbe, Uram, pogáoyok jöttének.» II. István, II.Endre és IV. László királyok, Beatrix és Mária királynék te metkezési városában az oláh parancsnokol a nagyantant bölcsességéből. És parancsnokol a «kisebbségi jogok szent védelme- zésének» örve alatt úgy, hogy állandóan könyben úszik minden becsületes magyar szem.

A naponkint arculvert magyarság, a minden percben meggyalázott magyar nemzeti érzés, a letiport jog tehetetlenül vergődik a garázda uralom alatt. S ez mindig ki tud eszelni valami újat, hogy véghetetlen fájdalmat okozzon a magyarságnak ilgy a demarkációs vonalon túl, mint azon innen is.

Legutóbb az jutott eszükbe, hogy szobrot állítanak Nagyváradon Ferdinand királynak. Mossoiu tábornok, a katonai parancsnok, szigorú rendeleté el is ment e tárgyban a városi magisztrátushoz. Ennek persze nem lehetett más teendője, mint hogy tudomásul vette a tervet. Elvégre Ferdinánd oláh királynak vannak olyan érdemei Nagyvárad fejlődése terén, hogy megérdemel egy szobrot Szent László ósi városában.

Eddig rendben volna a dolog. A baj ott kezdődik, hogy a nemes Mossoiu tábornok nem talál alkalmas helyet a nagy oláh király szobrának. Ezen is lehet azonban segíteni. Ott van a Szt. Lászlő-tér, a hasonnevű templom körül. Igaz, hogy azon a téren már ott van egy méltó szó bor: a magyarok második szent királyának szobra. De hát ez se valami nagy dolog! Ahogy fel tudták állítani, úgy el is lehet távolítani.

És ezen az alapon születik meg a kisebbségek védelmét képviselő hatalmak pártfogoltjának nagyszerű gondolata : Szt. László szobrának helyére jön a Nagy- Románia királyának szobra. S a. szerzett jog kénytelen meghátrálni az erőszak előtt.

Hogy lerombolják, összetörik e, mint a Fadrusz pozsonyi remekét, V3gy csak eltávolítják, mint a Zala György aradi alkotását: még nem tudhatni. Azonban akár így, akár úgy — ismét csak meggyalázzák a magyar nemzet ezeréves múltját. Meggyalázzák a magyar nemzeti hagyományt, a magyar történelmet. Hiszen Szent István koronájának egyik legmól- tóbb viselőjét lakoltatja ki az oláh. Annak a László királynak szobrát távolítja el, aki békében bölcs, hadban vitéz volt;

flz indemnity tárgyalására

Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 7*11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök.

Az elnöki előterjesztések után a Ház a sürgősségi indítvány fölött határoz. A nemzetgyűlés többsége a sürgősségi indítvány fölött dönt, ügy, hogy ma már az életbe is lép az indemnitás folytatólagos tárgyalásánál. Az elnök jelenti, hogy ötvennél több képviselő az indemnitás tárgyalási idejére indítványozza a 8 órás üléseket s minthogy az aláíró képviselők közül 50 jelen van, az elnöa kimondja, hogy az indítvány fölött már a legközelebbi ülés dönt.

Urbanics Kálmán, a gazdasági bizottság előadója, előterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés dologi és átmeneti kiadásainak az 1923—24.-ik költségvetési évre szóló előirányzata tárgyában. A nemzetgyűlés a bizottság jelentését tudomásul veszi és erről a pénzügyminisztert, a leg főbb állami számvevőszékkel együtt értesíti. Azután áttérnek az indemnitás folytatólagos tárgyalására Az első szónok Ruppert Rezső.

Ruppert Rezső : Sürgeti a költségvetés benyújtását, bizalmatlan a kormány iránt, mert nem nyújtott be költségvetést. Az adózás terén nálunk két társadalmi réteg van: Az eg37ik azokból áll akik az adóterheket el tudják hárítani, míg a máeik azokból, akik nem tudják áthárítani. Ez utóbbi réteg a legszegényebb társadalmi osztály. Magyarországon rossz a közszel- lem; ennek egyik oka az, hogy a nemzetgyűlési képviselők közül többen olyan vállalatnál töltenek be vezető állást, amely vállalat a kormányhatalommal szoros ősz szeköttetésben van.

A külpolitikával kapcsolatban kije lenti, hogy Massaryk egyik nyilatkozatában kifejezést adott azon kívánságnak, hogy Magyarországi.n rendszerváltozás legyen. Ezt ö nem úgy fogja fel, mint megszégyenítést, hanem mint azon feltételek kinyilvánítását, amelyek alapján a csehek hajlandók velünk összeköttetésbe lépni. A cseh lapok azt írják, hogy ők hajlandók lettek volna velünk tárgyalásokat folytatni és megegyezésre jutni, de csak észszerű alapon.

(Felkiáltások a jobboldalon : A mieink is csak észszerű alapon voltak hajlandók j

KimondottáH a sürgősséget.

tárgyalni.) Az észszerüség azt jelenti itt, hogy a csehek Magyarországon a liberális demokrácia uralomrajutását kívánják. Ez olyan csekély kívánság, hogy meg lehet tenni a cseheknek ! Madai Gyula : Ép úgy be akarnak ugratni bennünket, mint 1918- ban.

Ruppert: A csehek követelik, hogy

Magyarországon a dolgozó nép legjen képviselve.

Felkiáltások a jobboldalon: Maguk talán a dolgozó népet képviselik? A saját érdeküket képviselik (Nagy zaj a Ház minden oldalán. A kormánypárti képviselők közül többen elhagyják a termet.)

Ruppert: Magyarországon szerintem nincs gyülekezési, egyesülési és sajtószabadság. Majd választási atrocitásokat tesz szóvá.

Nagy Ernő állandóan közbeszól. Az elnök háromszor rendre utasítja.

Ruppert Rezső kijelenti, hogy a bíróságot az ellenzék sohasem támadta, hanem csak egyes birákat és tanácsok működését tette kritika tárgyává. Kérdi, miért nem veszik elő a király puccs ügyét és az Esküit ügyet, miért nem helyezik vád alá az októberi minisztereket? Ez megrendíti a bíróság pártatlanságát és az igazságszolgáltatásba vetett hitet. Ha Károlyi és a miniszter társai felelősek, vonják felelősségre, az igazságszolgáltatásnak terén reformra van szükség. Szabályozni kell a peres eljárás rendjét és ezen a téren fel kell állítani a jogegységet. Rámutat arra, hogy egyes bírák és tanácsok olyan dón tést hoznak, amelyek még bírósági körben is visszatetszést szülnek. (Nagy zaj a kormánypárton.) A sajtóvétségekkel előfordult, hogy egyeseket egy-két évi elzárásra ítéltek ártatlan cikkekért, másokat pedig ugyanolyanért egy-két napra. (Az elnök figyelmezteti, hogy bírói ítéletet kritika tárgyává tenni nem lehet, mire a szélső baloldalon nagy lárma keletkezik)

Dénes István: Mindent lehet. Szilágyi Lajos: Tiltakozik az ellen.

Vázsonyí Vilmos : Ezt az utasítást nem fogadjuk el, korlátlan hatalom nincs.

Horváth Zoltán : [Hát akkor ki mondjon bírálatot felettük, ha nem mink.

Ruppert eddig azt hitte, hogy az államfő személye szent és sérthetetlen.