Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-07 / 151. szám
mm népújság 1923. július 7. Dénes István : A kormány felelős az ítéletekért. Beck Lajos : A kormánynak semmi köze az Ítélethez. Reisinger Ferenc: De a nemzetgyűlésnek van köze. Ruppert: Egyes bírák tagjai az ébre dó magyarok egyesületének, ezt aggályosnak tartja. (Felkiáltások : A szabadkőműves egyleteknek lehetnek tagjai?) Ruppert 5 perc szünetet kért. Az elnök megadja és az ülést 5 percre felfüggeszti. wsjn* •'*■»■?£> & cmtm Heiden reggel indul táborozásra a Dobd István cserkészcsapat. Eger, 1923. július 6. Kismagyfrország jövendő reménységei, a mindig derék munkát végző cserkészcsapatok, a nagy szünidő kezdetével fölkeresik megmaradt szépséges tájainkat, hogy felüdüljenek az egy esztendei nehéz iskolai munka után. Hogy újabb ügyességekre tegyenek szert; hogy edzzék testüket, lelkűket; hogy részesüljenek az egyszerű, természetes élet örömeiben. A cserkészcsapatok vándorlása tehát megindult s mindenfelé nagy az öröm a cserkészberkekben. Mint megírtuk, az egri ciszt. főgimnázium *Koháry> cserkészei Apátfalván táboroznak a mint értesülünk, igen kellemesen érzik magukat, a Papnevelő-intézet árnyas erdejében. A «Bornemisszák* a Balaton mellékén fognak táborozni s szintén odainduí kedden az egri áll. főreáliakola és r. k. felsőkereskedelmi iskola *Dobó István» cserkészcsapata i«. Az útra kelő cserkészek száma 33, tehát igen szép, tekintélyes szám. A táborozás Balatonsze- pesden lesz. A «Dobók» parancsnoka, a derék Király István dr. főreáliskolai tanár, már minden előkészületet megtett arra nézve, hogy minden tekintetben sikerüljön a táborozás. Hisszük, hogy derék cserkészeink csak becsületet fognak szerezni az «egri» névnek és testi-lelki kincsekkel gazdagodva térnek vissza szülővárosukba. Temettünk. Eger, 1923. július 6. Ma délután 4 órakor temettünk. P. Prieszter Ágoston Szent Ferencrendi házfőnöknek adtuk meg a végső tisztességet. Őt kisértük ki utolsó útjára ezren és ezren. . Már félnégyre megtelt a Ferencesek tágas temploma, melynek hajójában állították fel a ravatalt. Körülötte szerzetes társai Egerből és minden magyarországi házból egy-egy kiküldött. Ott voltak a Főkáptalan tagjai, a vármegye és a váres előkelő tisztviselői, háziezradünk tisztikarának küldöttsége, az egri szerzetesbázak tagjai és a Ferenciek III. rendje teljes számban. Négy óra előtt érkezett a temetésre Szmrecsányi Lajos dr. érsek, Kriston Endre apát-kanonok, irodaigazgaíőval. A templom pedig közben zsúfolásig megtelt úgy, hogy ezrek szorulta«: ki. Ezek künn várták meg a szertartás befejezését, bogy a temetési menethez csatlakozhassanak. A szertartást Petrovüs Gyula apátkanonok, plébános végezte nagy segéd lettel. Ennek befejeztével az Egri Dalkör gyönyörű gyászénske zendült fel a templom hatalmas boltívei alatt. Majd Hetényi Gyula dr. papnevelőiniézeti tanár mondott megható búcsúztató beszédet . . . Ezután lassan kifelé indűlt a tömeg s majdnem negyedórába telt, míg hat egyházmegyei paptársa kihozhatta a koporsót a szeretet koszorúival borított gyászkocsira. És a sok sok ezer ember megindult a halottas kocsi nyomában, hogy utolsó útján elkísérjen egy [egész embert, egy mintaszerű férfiút, aki példás életével megmutatta, hogy mindenki lehet nagy, nemes, tiszteletreméltó a maga kicsiny körében is. Megmutatta, hogy lehet nagy haszonnal munkálkodni mindenkinek, aki méltőképen betölti a maga hivatását. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában 1 Amen.» Lemond a Jegyintézet elnöke ? Eger, 1923. július 6. Pénzügyi körökben híre jár, hogy Popovits Sándor volt pénzügyminiszter, a Jegyiutézet elnöke megválik állásától. Pedig Popovits Sándor nehéz viszonyok között vette át a Jegyintézet vezetését s munkájának eredménye, hogy : megszilárdította a közvéleményben a Jegybank iránti bizalmat. Megingathatlan hive volt a deflációnak, így a legutóbbi időben szembe került a gazdasági közvéleménnyel, amely az inflációs politikát akarja bevezetni. Hogy ki lesz az utóda Popovitsnak, még nem tudják. Megjelent az ipartörvény végrehajtási utasítása. Eger, 1923. július 6. Az 1922. évi XII. törvénycikk, az új ipartörvény végrehajtása mindeddig késett, mert hiányzott hozzá a végrehajtási utasítás. A napokban azonban már jeleztük, hogy a törvény végrehajtási utasítása kész és legközelebb megjelenik. Értesülésünk tényleg pontos volt, meri a Budapesti Közlöny július 5.-i száma közli az új ipartörvény végrehajtási utasítását. Az utasítás nagy munka, így leszereli azt az elégedetlenséget, amelyet késői megjelenése keltett iparos-körökben. Az utasítás pontosan körvonalazza az iparűzés általános feltételeit, csoportosítja az iparokat, s az önjogúságot jelöli meg az iparűzés feltételének. Szól a külföldiek, a jogi személyek, közkereseti és betéti társaságok, iparos özvegyek, a községből, országból kitiltottak iparűzéséről. Körvonalazza a képesítéshez, engedélyhez kötött iparokat. Utasítást ad az iparigazolvány, illetőleg iparengedély kiállításához, szól az ipardíiről és ipari reáljogok- ról. Majd az ipar gyakorlásáról, az iparűzési jog elvonásáról és megszűnéséről, a tanoncviszonyről, büntető és vegyes rendelkezésekről intézkedik. A végrehajtási rendelet 1923. évi november hónap 1-ső napján lép életbe. Séta az egri piacon. Eger, 1923. július 6. Hat óra felé jár az idő. Gyönyörű napsütéses nyári nap ; talán ennek is örülve igyekeznek annyian, a minden jóval megrakott falusi asszonyok a belváros felé. A piac a heti piacok megszokott tarka képét mutatja. Mindenből igen nagy a felhozatal, csupán a húspiac csöndes. Itt csak átsuhannak a szatyros vásárlók. A borjúhúsos székek közül mindössze kettő van nyitva. Van benne hús. Nem nagyon kapkodják, mert máról-holnapra 200 koronával lett drágább. Ma 2000 korona egy kilogramm borjúhús, persze meglehetős csont nyomtatókkal. A mészárszékek — a nagyobb vágók árusító helyei — is nyitva vannak Nines bennük hűsbőség, de azért lehet kapni bennük mindenféle húst a lefokozott igényeknek megfelelően. A marhahús ára a kLkasztott tábla írása szerint 2000 korona, a borjúhús ugyanennyi. A városi tábla árjegyzékein pedig a következő árak találhatók: Sertéshús 2600, zsir- ezalonna 4000, dagadó 3200, háj 4400, zsir 4600 K. E cikkek közül azonban alig található valami a piacon. Sertéshús, szalonna, háj és zsir nincs. Az aprőjőszág piac meglehetős népes. Van bőven csirke, liba, kacsa, tyűk, no meg tojás is kosárszámra. Egy valamire való csirke párja 4000 korona. Alkudni nem lehet. A kisebbfajta, amelyik még csak 1 — 2 hét múlva ehető, 3500 korona. A liba, kacsa megfizethetetlen. A tojás ára csak 120 korona darabonkim. A tejtermékek piacán volt talán a leghitványabb a felhozatal. 220 koronára mondták a tej literjét, a tejföl 1000, a túró csomója 100, a vaj kilója 4600 korona. A zöldségpiacon a szezoncikkekben ven nagy felhozatal. A tök kezd «lepasz- szolni», már helyenként 80 koronáért ia adják kilóját Az új krumpli azonban állja a régi árakat. Ma is 300—350 korona kilója, de láttunk már egy árűsnál homokos, piszkos új burgonyát 250 koronáért is. A zöldbab 400, a kelkáposzta pedig darabon- kint 50—60 korona. Gomba i* van már bőven. Az ára azonban megfizethetetlen. A jófajta gomba csomónkínt 700 korona. Persze van hitványabb, olcsóbb is. A gyümölcsök közül a körte az újdonság. Bizony még nem nagyon érett úgy, hogy csők jófogú embernek való. A kofák 600 koronáért mérik kilóját. Málnát is hoztak elegendőt a mai piacra. Egy 2 literes edénnyel 1500 koronáért kelt el. Cseresznye is van még mindig bőven. De már nem igen vásárolják, mert férges. Különben a gyümöicsszáilítők a mai napon is sokat vásároltak ás szívesen adtak a ropogós szép cseresznye puttonáért 12—14000 koronát is. A Hangya államkölcsönének ügye Budapest. MTI. A Hangya, 25 éves jubileuma alkalmával tartott kongresszusán, memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek. A memorandumban a Jegy- intézettől nagyobb hitelt kért. Ezt a memorandumot tárgyalta ma a miniszterelnökségen tartott értekezlet, amelyen részt vetlek Nagy Emil, Kállay, Nagyatádi Szabó miniszterek, a Hangya vezetői éa Popovits a Jegyintézeí elnöke. Az értekezlet e memorandum ügyében döntést hozott.
