Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-26 / 217. szám
Ára 200 korona Eger, 1923. szeptember 26. szerda XL évf. 217. sz. Előfizetési dijak postai szállítással •B8 bóra . . 5000 K [ Egész és félévi előfizetést legged évre 15000 K i ---- nem fogadunk el. ----H irdetések □ cm. 5 J K. Kishirdeiések szavanként 50 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: 8BEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eg r, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A törvényhatósági bizottság közgyűlése. Eger, 1923. szept. 25. Hevesvérmegye törvényhatósági bizottsága kedden délelőtt 10 órakor tartotta szeptemberi rendes közgyűlését a Vár megyeház nagytermében. A gyűiést Isaák Gyula alispán nyitotta meg, majd Puchlin Lajos vsn. főjegyző olvasta fel az alispáni jelentést, melyben a következőket terjesztette elő : Elsősorban foglalkozik azzal az üdvözlő felirattal, melyet a jubiláló érsekfőpásztorhoz küldött a törvényhatóság nevében és a vá lasszal, melyet az érsek küldött, amelyben megköszöni a vármegyének a meleg üdvözlést. — Elparentálja a törvényhatóság elhunyt tagjait és jegyzőkönyvi megörökítést kér. Ezután a fegyelmi ügyekre tértek át. Egyedül Szátokon fordult elő nagyobb eset. Tudniillik a községi pénztárban több mint 600 ezer korona hivatalos pénz hiányzott. 370 ezer koronát szabálytalan nyugtákra fizettek ki, azonban a többi pénz hováfordítását nem tudta az elöljáróság elfogadható módon igazolni. Mivel a község kára mégis megtérült és a jegyző lemondott állásáról, a fegyelmi eljárást beszüntették. A közrendészeti és közbiztonsági állapotok Kielégítők voltak, csak termény- tüzek voltak nagy számmal. — A korcsmák vasárnapi, egésznapi zárvatartására vonatkozóan is feliratot intéznek a bel ügyminiszterhez. — A földbirtokreformmal kapcsolatban a tárgyaló bizottság munkája folyamatban van. — A közutak rendbehozása a félév végére remélhető, föltéve, ha a póthitel késedelem nélkül rendelkezésre fog állani. Mártonffy Lajos árvaszéki ülnök jelentésében a gyámpánzek gyümölcsözte- téséről és kihelyezéséről szól. Jelentését tudomásul veszik. Csepela Lajos dr. beszédében a Bethlen István gróf miniszterelnököt üdvözlő felirathoz szól hozzá. Szomorúan állapítja meg, hogy a kormány a liberális vizekre kezd átevezni és a pénz-, bankuralom kezd érvényesülni, pedig a keresztény politika elsőrendű s hivatása a gyengébbek érvényesülésének elősegítése. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a külföldi kölcsön az a kötél, melyet a most hatalmas külföld hazánk nyakába vet, amikor a kölcsönt, megkapjuk. Először a numerus clausus eltörlését kivánja a külföld. Erre vonatkozótag neki az a megjegyzése, hogy a numerus clausus csak papíron van meg és hogy akik eilen irányul, azok ma is a legnagyobb Eidorá dóban élnek. A katolikus intelligenciát — nem tudja mesterségesen-e de — visszaszorítják a vezetőállásokból és hogy a sza- badkőmívesek még mindig vezető állásokba jutnak és hogy a zsidőlapok sokkal nagyobb kolportázsjogot élveznek Hívják föl erre is a kormány figyelmét a feliratban. Dutkay Pál apát-kanonok — szerint a feliratot az egész törvényhatóságnak magáévá kell tennie. Föltétien bizalmat szavaz a kormánynak és elítéli a mindenféle 8zéthuzási kísérleteket. Arra kell törekedni, hogy aki most a kormány rudját a tartja kezében, az méltó is legyen bizalmunkra. Hisz azt csak föltételezhetjük róla, hogy Verpelét után Hatvan is bizonyságot tett arról, hogy a vármegye népének lelkében is elevenen él az ébredő eszme. A nagygyűlésen jelenvolt földművesek, kisgazdák, munkások, középosztálybeliek arcáról le lehetett olvasni azt a meggyőződést, hogy ha van még valami erő, amely ezen a szerencsétlen országon segíteni tud: az csak a keresztény nemzeti erők tömörítése éa arcvonalba állítása lehet. Az ott jelenlévő négyezer ember ajkáról egyetlenegy nagy jajkiáltásként hangzott el rettenetes nyomorúságunk. S a vógve- szedelemben küzködő és vonaglő szerencsétlenhez hasonlóan láttuk őket fanatikus hittel, újraéledő reménnyel belek: pasz kodni az ébredő gondolatba. Az ébredő fővezérek délelőtt 9 őrá után érkeztek a budapesti személyvonattal. A hatvani állomáson az ébredők tömegei a tágas perront egészen elfoglalták. Magyarruhás, szalagos, pártás, csörgős cipőjű lányok és cserkészek, Hatvan város egész keresztény intelligenciája, vasutasok, gazdák, munkások, a szomszédos községekből nagyszámmal bejött bajtársak hatalmas éljene fogadta a vonatról leszálló vezéreket. Olt voltak: Lendvai István, Zeirkay János, Anka János, Eckhardt Tibor, Sándor László, míg Budaváry é§ Kiss Menyhért a későbbi gyorsvonattal érkeztek meg. A vezéreket a hatvani ébredők derék elnöke, dr. Hammersberg Elemér járásorvos üdvözölte, amelyre Eckhardt válaszolt, megköszönvén a nem remélt, díszes, impozáns fogadtatást és kifejtette idejövete lük célját. A vasutasok Érne dalárdája a Himnuszt énekelte el. Ezután bevonult a sokaság a városba. A menet élén a magyarruhás leányok és cserkészek haladtak. Utánnuk a bajtársak fegyelmezett hosszú nesn fogja elfogadni a kölcsönt lealázó feltételek mellett. Az állandó választmány távirati üdvözlését fogadja el. (Éljenzik Bethlent.) Puchlin Lajos bejelenti az alispán 10 ezer koronás adományát a Ludovika Akadémia vándordíjára. Az apevidéki kőbányák részére megszavazták a 45 milliós kölcsönt. Elfogadták a kéménysegréei díjak békebeli, búzavalutára átszámított értékének 50% ára való felemelését.— Eszerint egy kémény seprése békében tíz fillérbe került, tehát most a 100 ezer koronás búzaárak melleit 250 koronába fog kerülni. A javaslatot elfogadják. Végül a kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalták le. M. A. négyes sora. A fővárosi és vidéki bajtársak végeláthatatlan kocsisoron, melyet a mintegy negyven tagból álló díszes lovasbandérium fogott közre. Az egész ménéiben temérdek sok magyar zászló. Az Ébredő Magyarország ás Héjjas Iván hatalmas éljenzése remegtette meg azok lelkét, akiknek okuk van a remegésre. A vendégeket a helybeli elnök villásreggelivel fogadta, mely után a tömeg a szent mise végeztével a főtérre özönlött és 11 órakor megkezdődött a hatvaniak előtt örökké emlékezetes gyűlés. Az Érne dalárda «Hiszekegye» után Dr. Hammersberg elnök nyitotta meg a nagygyűlést. Sándor László, a Baross Bajtársi Szövetség elnöke beszélt az egyetemi ifjúság nevében. Szavaira, mint az orkán, vonult végig a tomboló lelkesedés a hatalmas tömegen. «Cselekedjetek, — szólt a vezérekhez fordulva, — parancsotokat negyvenezer tányérsapkás diák várja!» Budaváry rövid beszéde új erőt és bizalmat öntött a csüggedőkbe. Eckhardt Tibor pénzünk romlásának és a drágaságnak okairól beszélt a hallgatóság feszült figyelme ős helyeslései között élvezetesen és higgadtan. Anka János, Zsir kay, Kiss Menyhért hol komoly, hol humoros beszédeit meg megszakította a nagy tömeg kitörő lelkesedése, éljenzése és tetszése, mikor nyomorúságunk okairól és okozóiról beszéltek. Lendvai hatalmas beszéde erős nyomot hagyott a jelenlévők lelkében. Utalt ceglédi beszédére, amikor kérte a zsidóságot, hogy igyekezzenek közremunkálni azon, hogy a magyarság elvesztett területeit és régi jő helyzetét visszaszerezhesse. De a liberális sajtó rá széről csak a legkíméletlenebb gúnyos támadás volt reá a válasz. Ifj. Nagy János, helybeli kisgazda buzdította ezután a bajtársakat kitartásra Ébredő-nap Hatvanban. Eger, 1923. szept. 25.
