Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-26 / 217. szám
2 fcGJtil NÉPÚJSÁG 1923. szeptember 26 olyan talpraesett kis beszédben, amilyet földműves ember szájából nem mindennap van alkalmunk hallani. A gyűlés az aielnök zárószavaival és a dalárda hazafias énekével ért véget. A félkettőig elhúzódott gyűlésen a forró nap heve ellenére is állhatatosan kitartott a nagy tömeg. A hatóságot Révász József rendőrkapitány, bár erelyesen, de finom tapintattal képviselte. Gyűlés után a baj- társak a Polgári Körben látták vendégül a vezéreket. —ff.— A Hevesmegyei Földműves-Szövetség vacsorája. Eger, 1923. szeptember 25. Hétfőn este 8 órakor tartotta meg a Hevesmegyei Fölművesszövetíég közös vacsoráját a Korona-szálló helyiségeiben. A vacsorán társadalmi külön bség nélkül részt vettek Eger város, valamint a vármegye közönségéből igen sokan, úgy, hogy számosán terítékhez sem tudtak jutni. Az összejövetel iránti nagy érdeklődés azt mutatja, hogy az összetartás, egyetértés a haza megmentésére hála Istennek él az emberekben. A szövetség meghívására a vacsorán megjelentek Mayer János volt földművelésügyi miniszter és Schandl Károly föld- mivelésügyi államtitkár; a vármegye rá szóról ott láttuk Isaák Gyula alispánt, Puchlin Lajos főjegyzőt, Mártonffy Lajos árvaszőki elnököt, Hevesi Gusztáv tb. főjegyzőt, Okolicsányi Imre főszolgabírót. A pénzügyigazgatóságot Magyary Pál min. tanácsos, pénzügyigazgatő, Eger várost Trak Géza h. polgármester képviselte. Ott voltak még: Dutkay Pál apát-kanonok, Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő, Maczky Gyula főszolgabíró, Beniczky Elemér egercsehii földbirtokos, kívülük számosán úgy a város, mint a vármegye közönségéből társadalmi különbség nélkül. Az első pohárköiüzöntőt Isaák Gyula alispán mondotta. Örül, hogy itt a fehér asztal mellett együtt látja a Hevesmegyei Földműves Szövetség tagjait. Mindig ro konszenvvel és őszinte érdeklődéssel volt a szövetség működése iránt, mely az ősz- szetartás, az egyetértés jelében dolgozik a haza javárs. Mayer Jánosra a szövetség lelkére ürítette poharát. Utánna Mayer János emelkedett szólásra. A pénzügyminiszter mondotta Nagykanizsán, — úgymond — hogy mai nap- ság mindenki hazát akar menteni. Az egyszerű pénzügyi napidíjas bírálja ma pénzügyminisztere cselekvéseit és az a véleménye, hogy ő azt másként és jobban tudná csinálni. — Ha az utcán eltörik egy teherrel rakott kocsi tengelye, megáilanak a járó kelők és mindenkinek meg van a maga véleménye arról, hogy miként lehetne a kocsitengelyt újra munkaképes állapotba hozni. Szóval mindenki keresi a kibontakozás útját. Becsületes emberek ezek, jő szándékuak, csak saját egyéni meggyőződésűket akarják érvényesíteni. — De sajnos, vannak olyanok is, akik rossz szándékúak, akik a zavarosban akarnak halászni. Ezek nem kellenek az országnak, különben sohasem jut ki a kátyúból az ország kereke. Nekünk', akik mindannyian a Szent István által megalapozott keresztény boldog Magyarországért küzdünk, egyetértésre van szükségünk, mert csak abból támadhat föl ez az ország. Az egyetértésnek gyönyörű példáját nyújtja ez a Szövetség, amely tagjaiban híven ápolja az együvétartozás érzését. Azután Nagy János dr. beszélt. Ma olvasta valahol, hogy borzasztó az, ha a gyöngeséget kimozdítják akaratából. Ekkor ugyanis szertelenségekre hajlik, niig a komoly erő nyugodtan, biztosan dolgozik. Szélsőséges erők napjainkban is dolgoznak, amelyek nem mások, mint a gyengeség fellobbanásai. 1918 ban is a gyengeség vitte szertelenségbe a nemzetet. A maiak is felfordulást akarnak. A kormány nyugodt erejére van szükség, hogy konszolidáció legyen. Bethlenben nyugodtan bizhatunk, aki már a kisantant frontját is keresztültörte. Nagyatádi a nemzet második napszámosa. Követi Bethlent pártjával együtt. A magyar intelligenciának is ide kell állania, mert a föld népében lappangó erők vannak. Ezeket föl kell emelnünk ős megbecsülnünk? Ily erőt lát Mayerban, Schandlban. Rájuk üríti poharát. Ezután Schandl Károly emelkedett | szólásra. Régi emlékeket idéz föl, amikor még parasztszekéren járták az országot, I hogy öntudatra ébresszék a magyar népet. ! Azután jött Károlyi Mihály. Nem volt ; igaza. Mayer már akkor a tanyai népben látta az őserőt. Sokat beszélnek keresztény politikáról. Volt e annál nagyobb fajvédelem, mint a kisgazdák tömörítése? Mi a felforgatókkal, a hamis keresztényekkel szembe szádunk s ha kell mindent feláldozunk. Nem tűrünk űj októbert, mert a falu népe az, ahol igazi krisztusi hit van. Bizalmunk van Bethlenben, aki most országmentő úton van külföldön. Az itt is megnyilvánuló egyetértésre emeli poharát. Majd Dutkay Pál apátkanonok beszélt azután, ecsetelvén az ország jelenlegi szomorú állapotát. Gyávasággal vesztettük el az országot, bátorsággal, összetartással kell azt visszaszerezni. Mi öreg emberek, akiknek már kevés van hátra, kiknek fejét már a kor beha- vozta. mi meg akarjuk élni ezt a boldog időt, mert akik elvesztették, azoknak kell visszaszerezni, (Lelke* éljenzés. Dutkay meghatottságtól aiig tud szóhoz jutni.) Érre ürítem poharamat ! Az est különben a legkellemesebb hangulatban telt el. Eger, 1923. szept. 25 Regénybe ilíő szerelmi dráma játszódott le hétfőn, 24 én este a Remény-utcában. Egy cipészsegéd szivenszurta kedve sét, mert nem akart a felesége lenni, majd öngyilkosságot követett ei. Nem életveszélyes sebével az Irgalmasok fétfikőrházá- ban ápolják. Egy kis szőke, 13 éves fiúcska — a véres tett tanúja a következőképen mondja el a gyilkosság lefolyását: A gyilkosság. Tegnap este hét óra tájban, egy paj fásommal a Remény utcába befelé haladtunk és észrevettük, hogy a Lemezgyár felőli sötét oldalon egy férfi és egy nő sétálnak és hangosan beszélgetnek. Rövid időre rá szembejött velem az öcsém és hazafelé indultunk. Alig tettünk néhány lépést, amikor hangos női sikoltást hallottunk arról a részről, ahol az előbbi párt sétálni látíuk. Odafutva láttam, hogy a nő hauyatfekszik a földön, a férfi állt, kézé vei a nyakához nyúlt és szintén elvágó dott. Hallottam még, amint a nő nevemen szólított: «Kálmán» — mert szomélyesen ismert — és azzal meghalt. Arra a kér désre, hogy előzőleg készült-e a gyilkos a tettre, elmondja a kisfiú, hogy már náluk is, — mert ott lakott — többször megverte a leányt és folytonosan civakodtak. A gyilkos vallomása a kórházban. A gyilkos tett elkövetője a következő vallomást tette a kórházi ágyon, tettének megindokolására: — Végtelenül szerettem a leányt és mikor az egri rendőrkapitányságnál az ellenem és ellene lefolytatott lopási ügyből kifolyólag köztem, a meggyilkolt és édesanyja közt szóváltás támadt, már akkor észrevettem, hogy a lány már nem szeret engem. Én a leányt feleségül akartam venni azonban ő, valamint édesanyja erről hallani sem akartak, jóllehet én a leánnyal már három hónapig vadházasságban éltem. Beigazoltnak látszott előttem, hogy már nem szeret engem tegnap, mikor hozzájuk mentem és a Reményutcában sétáltunk a leány kijelentette, hogy nem szeret és velem élni nem akar. Én már számítva erre a feleletre, hogy el fog utasítani, a iná« előre megvásárolt késsel szívenszűrtam és a saját torkomat is elvágtam. Mentségemül szolgáljon az a körülmény, hogy a leányról lemondani nem tudtam, mert nagyon szerettem és inkább vele akartam halni, semmint másé legyen. A szerencsétlen leány iránt nagy részvét nyilvánult meg. Nevekei nem közölhettünk, mert úgy a gyilkos, mint áldozata fiatalkorúak. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara mintaszabályrendelete a kéményseprés szabályozására. Eger, 1923. szept. 25. A kéményseprés ügye a legutóbbi években folyton időszerű a kéményseprő- mesterek helyzete miatt A kereskedelmi minisztérium is ugyancsak akarja szabá lyozni a Kéményseprő-ipart e végbői meg kereste az iparkamarákat, hogy alkossa nak e tárgyban mintaszabályrendeletet. A miskolczi Kamara szabályrendelete már elkészült, amelynek fontosabb pontjai a következők. A seprési dijat az Iparkamara ás a kóményseprőmesterek együttesen állapítják meg. Söprési kényszer alá veendők a gőzmalmok, szeszgyárak és egyéb gyárak kéményei is. Községekben a kéményseprési munkálatok kezdetét dobszőval adják a közönség tudomására. A kéményseprő a munkálat végzése alatt hatósági közegnek tekintendő. A kéményseprő a kéményeket időnként megvizsgálni s azok állapotáról jelentést tenni tartozik az elöljáróságnak. A háztulajdonos Köteles gondoskodni arról, hogy a padláson a háztetőre vezető kijárás nyílásánál látra, a tetőzeten — ott, ahol szükséges — vezetőkarókkal ellátott járődeszka legyen. A sövény és deszkakémények csak a kér. kéményseprőmester vizsgálata után használhatók. Szalmás és nádasházaknál a kémé nyékét szikrafogóvai keil ellátni. ____________, . ___________ _____ V ires szerelmi dráma a Reminy-utcákan. Egy cipészsegéd szivenszúrta kedvesét, azután öngyilkosságot követett el.
