Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-22 / 214. szám
Ara 200 korona Előfizetési díjak postai szállítással Egg bóra . . 5000 K | Egész és félévi előfizetést Negyed évre 15000 K I -— nem fogadnak el. ----Sirdstések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 K. mmmmm immmacm^mmws^^^Kmií:-^mz’m>iaBBxmeuKmasaswisas Treuga Dei-t a nehéz napokra, j Eger, 1923. szept. 21. Bethlen gróf miniszterelnököt az Egységespárt elnöke táviratilag üdvözölte és biztosította a párt bizalmáról, mire a kormányelnök Bernből telegrammban köszönte meg a politikai és erkölcsi támogatást, mely erőt ad neki az ország érdekében folytatott nehéz küzdelmeiben. Valóban nehéz harcokat kell most Bethlen István grófnak heteken át és Bziinet nélkül megvívnia a legkülönbözőbb nemzetközi tényezőkkel: idegen kormány férfiakkal, politikusokkal, diplomatákkal és nevezetes közgazdasági tekintélyekkel a magyar jóvátétel! tartozásnak s a zálog jogoknak felfüggesztése, a garanciális feltételek lehető redukciója és külföldi köl- csönünk biztosítása dolgában. Nagyon megnehezítette Bethlen ez akcióját a nemzetközi viszonyok legújabb kuszálódása. Az olasz-görög konfliktus, a ruhrvidéki helyzet válságos volta, amik mind akadályozőlag nyomultak a népszövetség ülésszaka alatt előtérbe, mert ezzel a magyar probléma háttérbe szorult, a politikusok kevésbbó érdeklődnek iránta. Bethlen István gróf szinte emberfölötti munkát végez, szakadatlanul tárgyal a diplomatákkal, vitázik, kapacitál, hogy érdeklődésüket a magyar ügy felé vonja s igazunkat megvédelmezze. Tagadhatatlanul értékes és következményeiben jelentős sikereket őrt el idáig, — ezt az ellenfelei tábora, sőt a kisantant sajtója is elismerni kénytelen. Bethlen egyénisége megteremtette azt a politikai atmoszférát, melyben az eddigi ellentétek kiegyeniítése megindulhatott, megértő közeledés vált lehetővé a tárgyaló felek közt s reményünk ven rá, hogy ez akció szerencsésen fog a napokban befejeződni. De ehhez a sikerhez múlhatatlanul szüksége van Bethlen István gróf miniszter- elnöknek nemcsak az Egységespárt, hanem az egész nemzet, az egész magyar közvélemény támogatására. Mert ő, mint a magyar ügy képviselője, odakünn csak úgy állhat meg teljes nyomatékkai Magyar- ország érdekében, ha erre az osztatlan támogatásra hivatkozhatik. Minden zavaró körülmény, minden élesebb ellenakció vagy bármely mozgoiődás, ami e válságos napokban itthon előadná magát, zavarólag hatna az európai közvélemény kialakulására ős magunkat károsító fegyverekhez juttatná külső ellenfeleinket, hogy ellenünk fordulhassanak azokkal. Ez okból az egyetemes magyar nem zeti érdek teljes szélcsöndet kíván közéletünkben. Treuga Dei-re van szüksége most mindannyiunknak, türelemmel, békén és bízva várva be azt, amiért Bethlen odakünn harcol a magyar ügy javára. m Mi M? W W & Eger, 1923. szeptember 22. szombat. XL. évf. 214. sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRESzerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Nálunk kétszer olyan drága az élet, mint volt Ausztriában a 003*as korona mellett. Eger, 1923. szept. 21 Az osztrák korona 1922 június 8 tői 27-ig állott azon a ponton, ahol jelenleg a magyar pénz. A bankjegyforgalom 430 milliárd volt ez időpontban Ausztriában, ami majdnem megfelel a jelenlegi 400 milliárdos magyar államjegyforgalomnak. Az osztrák államháztartás deficitje havi 78 milliárdot tett ki ebben az időpontban, szemben a mi jelenlegi 63 railli- árdunkkal A számok ebben a pontban is eléggé megközelítik egymást. Nem mondható ez azonban az élelmi- cikkekre nézve. Oly osztrák korona mellett, amelyet a külföld a mi mostani korónánkkal egyenlően értékel, a bécsi árak a következők voltak : Korona Marhahús 1 kg. — — — 3300—6400 Pecsenyehús 1 kg __ — __ 4 000—8000 Borjúhús 1 kg. — _ — 3 600—6700 Sertéshús l kg. _........ .... 4 200—6400 Szalonna 1 kg. .... 4500—7000 Hentesáru 1 kg. — — — 4400—6800 Sonka 1 kg. _ __ __ 5 400-10000 Zsir 1 kg. — — — — 4200—8400 Kenyér 1 kg__ — — _ 9 76—1230 Zsemlye 1 darab _ — _ 7 6—82 Tojás 1 darab.. __ — — i 220—280 Marhahús főzelékkel — __ 1900 Főzelék feltéttel _ __ _ 8 00 Rizs 1 kg. — — — — 1070 Burgonya 1 kg. _— — 320 H üvelyes 1 kg..................... — 450 K ávé 1 kg. — — __ 6600 C ukor 1 kg. — — —....... 2625 Fő zővaj 1 kg. .. _ _ 7000-800« Sajt 1 kg..- — — — — 5000 1 palack dupla malátasör 320 A terményárak voltak magasabbak a mi jelenlegi árainknál. A búza 85.00© korona, rozs 73.000, árpa 70.000, zab 67.000 korona Az iparcikkeknél a következő árakat találjuk : Korona Szén, 1 métermázsa— — — 12000 Fa, 1 métermázsa _ — — — 5400 Szappan (Konzumverein ár) per kg. 2200 Amikor tehát az osztrák korona ugyanott állott, mint most a magyar, az osztrák korona belső vásárló ereje éppen kétszerese volt a külföldi értékelésnek. A 3500-as aranyparitással szemben az index 1871 volt. Ez magyarázza meg azt, hogy Ausztriában rendkívüli nagy olcsóság mutatkozott a mi állapotainkkal összehasonlítva. Nálunk már a mérlegelt index is az aranyparitás színvonalán mozog, vagyis az életszükségletek még az olcsó lakásbér és az aranyparitáson alul maradó apróbb szükségletek árának betudásával is elérik az aranyparitást, míg mérlegeletlenüi 250/o-kel az aranyparitás fölött vannak. Akongrua-bizottság kinevezése. Eger, 1923. szept. 21. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter j a kath. középponti kongnia bizottságot, j — melynek legközelebbi feladata az 1908. évi november hő 24-én kelt főkegyúri elhatározás értelmében is a párbértermészetű szolgáltatások ; valamint a kegyúri szolgáltatások körül szükségesnek látszó szabályozás sürgős tárgyalása — a püspöki karral egyetértőén új tagokkal egészítette ki. A püspöki kar kiküldötte a bizottságban, a többek között, Szmrecsdnyi Lajos dr. egri érsek. A püspöki kar javaslata alapján egyházi részről meghivattak: Török Kálmán prépost kanonok, Bozsik Pál dr. gyöngyösi prépost plébános, nemzetgyűlési képviselő. Korányit Genf be hívták. Budapest. (Új Nemzedék.) Korányi párisi követet Genfbe kérették. A minisz- tereitiök ugyanis a párisi követet bevonja a tanácskozásokba, melyeket a külföldi kölcsön érdekében folytat. A kapzsiság hazaárulás. Eger, 1923. szept. 21. A Ruhrvidék Németországnak olyan nyomorúsága nagyban, mint nekünk a darabont-világban a felfüggesztett ellenálló tisztviselők vármegyéi voltak kicsinyben. Nekünk nemzeti becsületből kellett jóléti alapot teremtenünk, ha Becsnek sikerrel akartunk ellenállani, ebből a jóléti alapból láttuk volna el az ellenállás áldozatait, ha rá került volna a sor. Németország a Ruhr-vidék nemzeti ellenállására szintén hatalmas tökét fordított. Az ilyen természetű pénzek elszámolása sohasem lehet olyan szabályszerű, mint egyéb közpénzeké ; nagyon természetes, hogy a bizalmi kezelés vége az lett, hogy a laza erkölcsnek féktelenül kerestek és találtak is utat az ellenállás jóléti alapjához és — a titkos, de titokban nem maradt megállapítások szerint — boldog, boldogtalan részesült abból, rá utaltságra való tekintet nélkül. Szomorú vége az ilyen vígjátéknak a bukás. xMinden siker áldozat nyomában jár. Az áldozat pedig csak az erény talajából
