Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-09-22 / 214. szám

2 JfiöKl «ÉPÜJSÁU 1923. szeptember 22 fakadhat. A féktelen önzés éppen ellen­téte annak az erénynek, amely az ellen­állások sikerére kilátást nyújthat. Önfeláldozás, kitartás és állhatatos­ság nélkül való küzdelmek csupán üzleti kísérletezéseknek szoktak bizonyulni. Van e ennél undorítóbb bűn, mikor a felebaráti szeretet legfelsőbb fokának: a hazaszere­tetnek kérdése áll előtérben. Ilyen kapzsiságok okozták a nagy bukásokat mindig. Nagy vállalkozások nagy embertömegeket kénytelenek meg­mozgatni. A tömegek többségének erkölcse jelenti a sikert, vagy a bukást. Háborúk, mik a panamák tengerével, a tudatlanság tehetetlenségével indulnak és folynak, sohasem vezettek sikerre. Lemondás, állhatatos kitartás a be­csületes törekvések mellett olyan szívós erőt jelent, amivel győzelmet aratni lehet. Más fegyverrel harchoz fogni: céltalan véráldozat. Nincs a Ruhr-vidéki pénzpocsékolás- ból más tanulságunk, mint az a meggyő­ződés, hogy a kapzsi nemzedék harckép­telen. Nincs is melegebb kívánságunk, mint az, hogy a kapzsiságban megbete­gedett nemzedék kigyőgyulásának jönne el már egyszer a becsületes hajnala ! Bankká alakul átfa Postatakarékpénztár. Eger, 1923. szeptember 21. Sokáig vajúdott a kérdés, hogy a Postatakarékpénztárnak mi legyen a sorsa, be akarták olvasztani a Pénzintézeti Köz­pontba, azonban ennek a tervnek személyi akadályok állottak útjába. A kereskedelemügyi miniszter most kiadott rendeletével végre megoldotta a postatakarékpénztár problémáját A ren­delet részletesen szabályozza az intézmény jövőbeli működését. A szabályozás tulaj­donképpen azt jelenti, hogy a Postataka­rékpénztár bankká alakult át. Eddig a vezetőjét elnökigazgatőnak hívták, az új rendelet értelmében azonban az intézmény élén vezérigazgató áll. Utasítja a rendelet­ben a miniszter a Postatakarékpénztárt, hogy kössön szerződést a Pénzintézeti Központtal, a takarékpénztárhoz befolyó pénzek átengedéséről, atni már régóta szokásos, azonban a két állami intézmény­nek nem volt a feltételekre nézve szerző­déses megállapodása. Kimondja az új ren­delet azt is, hogy a takarékpénztár betevői részére csakis a Pénzintézeti Központ út­ján lehet állampapírokat vásároltatni. Az állampapírok megőrzéséért a múltban dijat sem számítottak fel a feleknek, úgy látszik, a Postatakarékpénztár bankjellege éppen abban fog megnyilvánulni, hogy ezentúl a vásárolt áilami címletak megőrzéséért díjat fog felszámítani. Eger, 1923. szept. 21. Hamarább, mint jósoltuk, az egri kis­gazdák némelyike már megkezdte a szü­retet. , Tegnap a Bajuszba, Birkára vezető úton, de egyebütt is lehetett látni csengős kocsikat, félfenekü hordókkal s benne az édes, finom leves terméssel. A szüretelők véleménye szerint a szőlő elég jól beérett és így cukortartalma nagy. Szóval még a korán leszüretelt must­ból is kitűnő borok lesznek. A pincék környéke is megélénkült. Mossák a hordókat az egész vonalon és hála Istennek, sok hordót készít mindenki, jeléül annak, hogy jó szüretet vár. Csak aztán az idő el ne rontsa megint a szőlősgazdák kívánságait. Főként erre való tekintettel siet mindenki a szürettel. A szentgotthárdi eset. Eger, 1923. szeptember 21. Szentgotthárd kettő is van a világon. Az egyik egy hegytömeg Svájcban, hol 2000 méteren fölüli magasságban vág az út a hegyen át, 1000 m. magasan jár a vasút egy 15 kilométeres alagűton, amit 10 évig fúrtak. A másik Szentgotthárd nagyközség Vasvármegyáben, mellette ke­rült kutyaszorítóba a XVII. században Köprili Achmed, török vezér, aki sietett békát kötni Lipóttal, (a vasvári békét) olyan békét, amelyikben a magyar diplo­mácia azért nem érhetett el sikert, mert nem volt a világon. Azonban Szentgott­hárd nem azért nevezetes mintha a ma­gyar békekötési képtelenségnek volna nem egyedüli oka. Ez a hely azért szerzett most hirte­len nevezetességet, mert kb. 2000 lakosa között volt egy tanár is, egy valóságos állami gimnáziumi tanár, aki nyugalomba vonult és Szentgotíhárdon Horváth Ferenc cipészhez inasnak állott be. Szorgalmasan tanulja az új pályát és eközben elvégezte az iparostanonciskola utolsó évfolyamát is, amelyről a végbizonyítványt is kiállí­totta már n8ki az iparostanonciskolai bi zottság. A bizonyítvány beszédes tanúsá­ga szerint a magaviseletből dicséretes, vegyes tantárgyakból pedig kitűnő osz­tályzatot kapott — a szabadkézi rajz ki­vételével, mert ebből csakis jeles kalku­lust érdemelt. Most a professzor űr a ta­nári diplomájához hozzáteheti e bizonyít- j ványát is, amely * nélkül nem fogják föl- | szabadítani és enélkül nem is mondhatja | majd az új pályatársaknak, hogy Kolléga i Űr!... így olvassuk a Vasvármegyei Ujság- í bői a nagy szenzációt, ami épen nem áll páratlanul a magyar művelődés történeté­ben. Tudunk eseteket a «boldog« béke­időkből, mikor kiváló magyar tanférfiak búcsút vettek a közművelés hálátlan terü- i lététől és szintén a háromlábú székre ültek. Ennek a kérdésnek nincsen humoros í oldala, csak szomorú. Ezek jellemző ese- j tek. Azt bizonyítják, hogy a háború előtti i békés művelődés tetőfokán úgy, mint a siralmas Trianon utáni időkben egyforma silány talaja van a magyar határok között a tudománynak A sivár talajon satnyán nő ez a palánta. Még ha az Istenadta májusi eső el nem maradna róla, vala­hogy csak megvolna, de ez a magasság­ból várható, sőt elvárható eső, a munka elismerése, sohasem érkezett el a magyar tanári karra. Csoda-e, ha a háromlábú székre szökik a katedráról, ahol — úgy kell lennie — több elismerés terem. Mátyás király óta nem volt a tudo­mány elismerve ezen a földön, Mátyás ki­rály óta halad hátrafelé ez az ország. Di­csőségről, magyar dicsőségről fog-e, tud-e még tanítani a magyar tanár ebben a boldogtalan hazában, ha olyan keresetlen, olyan hiábaveló itt a tudomány, hogy mű­velői egy tejjel-mézzel folyó Kánaánban az éhenhalás elől egy tisztes iparág forma szerint jogosított, kontár-keresetéhez kény­telenek menekülni ? Tudomány nélkül való népem, nem vágyó Te már elveszve? Elejtették a kis-kölcsönt. Budapest. MTI. (Az Est.) Kállay pénz űgyminiszter a Pénzügyi T mácsot tájékoz­tatta a genfi tárgyalásokról. A kölcsön el­nyerése felől a legjobb impressziói van­nak. A kis-kölcsönt elejtették, csak a nagy kölcsönről tárgyalnak, amely kb a jövő márciusban perfektuálható. Mussolini és Pasics szövetsége. Mussolini és Pasics között állítólag szövetség készül. Londoni jelentések sze rint ugyanis Genfben elintézettnek tekintik a fiumei ügyet és londoni körök vélemé­nye szerint Mussolini és Patics között szövetség jön létre a közel jövőben. A cseh kormány meg akarja semmisíteni a felvidéki választásokat. Pozsony. A felvidéki újságok hírei szerint a cseh kormány azon mesterkedik, hogy megsemmisíti a felvidéki községi vá­lasztásokat. A minisztérium evvel akarja palástolni a cseheket ért vereséget és ar­ra hivatkozik, hogy állítólag 7000 szava­zó szavazatát elsülyesztették. A cári család gyilkosa Berlinben tartózkodik. Most tudódott ki, hogy a cári család gyilkosa Berlinben van. A gyilkost Jakow- lewnek hívják. Régebben technikus volt. Most a berlini klinikán fekszik betegen, ő mondotta ki annak idején a cári csa­ládra a halálos ítéletet és jelen volt az ítélet végrehajtásánál is. Leverték a bolgár kommunisták lázadását. A bolgár kormány leverte a kommu­nisták lázadását. A lázadást a Cankow- kormánynak még csirájában sikerült el­fojtania. A kummunisták felkelése jól volt megszervezve, azonban korábban kezdték meg, minthogy teljesen készek lettek voina a iázadó kommunisták. A vámok mérséklése. A kereskedelem és a mezőgazdák összefogtak, hogy a vámok lejjebb szállí­tását keresztülvigyák. A földmiveiésügyi minisztériumhoz e célból felterjesztést int téztek, melyet a miniszter szintén magáévá tett. így kilátás van rá, hogy a vámokat mérsékelni fogják. A német kommunisták tömegsztrájkra készülnek A német kommunisták tömegsztrájkra készülnek. A tömegsztrájk célja a Strese mann kormány megbuktatása és a mun­kások s parasztok kormányának kikiál­tása. — Badenben még mindig tart a sztrájk. Mfiffkfizdddott, a szíirfit Fo'firhfin.

Next

/
Thumbnails
Contents