Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-21 / 213. szám
Ara 200 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg bóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K | -— nem fogadunk el. Hirdetések □ cm. 50 K. Kishirdetések száranként 50 K. Az állat-jóvátétel ügyében — amely annak idején nagy elkeseredést váltott ki Csonkamagyarország lakosságából — váratlan fordulat történt. Azok aí összes államok, amelyeknek az antant parancsa szerint élőállatot kel lett szállítanunk, megegyeztek a magyar kormányai, hogy nein kell többé élőállatjóvátételt szállítanunk. Csupán egy or szággal nem sikerült a megegyezés: Romániával, amely sehogyan sincs megelégedve a magyar kormány eddigi szállításaival. Tehát az oláh kormány továbbra is követeli a jóvátételt: a javak szolgáltatását természetben. Egy cseppet sem lep meg bennünket e mohó oláh étvágy. Ahol könnyű zsákmányról, sápról van szó, ott elmaradhatatlan az oláh zsebrákhad. Sajnos, köz- vetetlen tapasztalatunk van az oláh banda eme fajbeli képességéről. A saját bőrűn kön éreztük az oláh had nyúzását úgy szűkebb környezetünkben, kis városunk falai között, mint akkor, amikor leszerelvén minden leszerelhetőt, az antant parancsára kivonultak a koldusbotra jutott Csonkaországból. A hiradás most azt mondja, hogy még mindig a magyarok által »elrabolt« vasúti anyag után kutat az oláh bizottság. Viccnek is beillik, sőt nem rossz ez a minősíthetetlen beállítás. Az oláh vonalakon esztendőkig rozsdásodó, zsákmányolt magyar vasúti szerelvények, teherkocsik és mozdonyok — amit utoljára is ócskavas gyanánt kellett eladniok — elég bizonyság arra, hogy melyikünknek van keresnivalója a másikon. Pedig megértést, sőt barátságot várnak tőlünk hólyag szomszédaink. De vájjon lehet-e ilyesmiről beszélni akkor, amikor ki akarják a fejünk alól húzni utolsó párnánkat is. Különösen pedig ők, az oláh hódítók, akik úgy látszik, már se- hogysem férnek a bőrükben. tanon »M/gmmiliijiTOiifnTuiniii imann::ii:nuijji Kétszáz tisztviselőt bocsátanak el a miskolczi iizletvezetöség területén. Eger, 1923. szept. 20. Miskolczról Írják, hogy ott a Máv. üzletvezetőségén teljesen befejeződtek a létszámcsökkentési munkálatok. A felvilágosítások elől ugyan mind- ezideig elzárkóztak, hitelt érdemlő helyről mégis sikerült megtudni a következőket. A létszámcsökkentés nagyméretű lesz. Legalább 200 lesz az elbocsátandök száma «:■ szigorúan megtartották a törvény vonatkozó rendelkezéseit. Az elbocsájtott főtiszteket; más állásba fogják elhelyezni. Az elbocsátotta«: szeptember 29-ig meg fogják kapni az elbocsátásról szőlő határozatot. Eger, 1923. szeptember 21. péntek. XL évi. 213. sz. 0 # 0 POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Felelős szerkesztő: BHEZNAYIMRE Telefon szám 11. A Városi HápViselőtestSlet megszavazta a 75 milliós Kölcsönt. Eger, 1923. szept. 20. Ma, ctütörtökön, délelőtt 11 órakor, igen gyér érdeklődés mellett tartotta meg Eger váro3 képviselőtestülete rendkívüli közgyűlését. A gyűlési tárgysorozatán mindössze a Pénzintézeti Központ értesítése szerepelt a felveendő 75 milliós kölcsön ügyében. Továbbá, szóba került a piaci elővásárlásnak immár nagy port fölvert, kérdése is, — habár csak interpelláció alakjában. A közgyűlést Bayer Henrik városi tanácsos, h. polgármester 11 óra után nyitotta meg és Simonyi Nándor dr. v. tanácsos referálta a Pénzintézeti Központ átiratát a 75 milliós kölcsön föltételei ügyében Eszerint a Pénzintézeti Központ hajlandó a város céljaira hathónapos lejáratú 75 milliós kölcsönt nyújtani, amely összeg után 18% ot kap a m, kir. állami Jegy- iníézet, 12°/o a Pénzintézeti Központé, 4°/o-ot pedig a helybeli pénzintézetek kap nak a kölcsönért való jótállásért. A fölveendő kölcsönből 50 milliót kapna a villanyüzem, megfelelő mennyiségű nyersolaj beszerzésére, 25 milliót pedig az utcák kövezésére, illetve burkolatának javítására fordítanának. Lipcsey Péter dr. szólal föl az előterjesztés után. A sok kamat, illetve jutalék igen nagy megterhelést jelent a városra. A kölcsönt persze igénybe kell vennünk, mert nagy szüksége van rá a villanygyárnak. De a jövőre nézve azt indítványozza, hogy a képviselőtestület Írjon föl a miniszterhez, hogy a városok ezentúl közvetlenül a Jegyintézettöl vehes aenek kölcsönt s ne legyen szükséges a Pénzintézeti Központ közvetítése. Erről már különben máskor is volt sző, akkor azt mondták, hogy a Jegyintézet szabályzata nem engedi meg a közvetlen kölcsönadást. Változtassák meg íj statútumot, mert hiszen a városok ma nincsennek abban a helyzetben, hogy ily nagy kamatokat fizethessenek kölcsöneik után. Indítványát elfogadják, valamint névszerinti szavazással a közgyűlés megszavazza a 75 milliós kölcsönt is. Majd Kakuk Ignác interpellálta meg a helyettes polgármestert a kofák elővásárlási tilalma ügyében. Nagy sérelemnek tartja ezt Eger város lakosságára nézve, különösen most, a közelgő szüret idején, amikor sietős a munka, s amikor a termelő órák hosszat nem íartózkodhatik a piacon. Indítványozza, hogy a közgyűlés táviratozzon a minisztériumhoz és kérje a sérelmes rendelet ideiglenes felfüggesztését. . Bayer Henrik ismerteti az ügy állásán. Jelenti, hogy a piaci szabályrendelet tényleg úgy intézkedik, hogy ismét-eladő csak reggel 8 óra után vásárolhat. A szabályrendelet azonban felebbezés alatt van, így kérte a rendőrséget, hogy a szabály- rendelet sorsának eldőitéig függessze föl a kérdéses pont végrehajtását. A rendőrség a kérést nem teljesítette. Neki különben az a véleménye, hogy a közgyűlés változtassa meg a piaci szabályrendeletnek az elővásárlási tilalomra vonatkozó pontját. Csutoráé László dr. szólal fel azután. Kifogásolja, hogy ezt az ügyet most tárgyalja a közgyűlés, amikor tárgysorozatra sem volt tűzve. Az elnöknek itt c*ak egy kötelessége lehet, válaszolni Kakuk interpellációjára. Kéri annak előkészítését ős a jövő közgyűlésre való kitűzését. Kakuk Ignác tudomásul véve a h. polgármester kijelentéseit megjegyzi, hogy a Földmíves Szövetség ebben az ügyben már a belügyminiszternél megtette a kellő lépéseket a szabályrendelet e pontjának módosítására. Ezzel az ülés véget is ért. Pénz-láz. A nagyobb bankókat is osztályozzák már. Az egész országban nyugtalanítják a népet. Eger, 1923. szeptember 20. ‘ Megírtuk a csillagos kétkoronások utáni kereslet hírét. Ma már meg lehet állapítani, hogy az egész ország területét megszállotta a bankő-válogatás láza, arain egyáltalában nem lehet csodálkozni, hiszen a bankőözönlés korát megelőzte egy má- siif kor, egy sokkal keservesebb, amely után a fehér kétszázkoronássok egy részének bukása következett be. Akkor voltak beavatottak, akik a bankók számain el igazodtak és tudták, hogy melyikből jó magukat ellátni. Meg is gazdagodhatott belőle, akinek szerencséje volt és «jó» pénzeket gyűjthetett. Néhány napja Egerben, de a megyében is, sőt az alföldi városokban is nyug talanítják az embereket azok a hírek, hogy a csillagos kőt koronás, az egyik másik száz koronás, továbbá némelyik ezer koronás tízszeres értékű lenne. Miután az állami jegyintézet úgy nyilatkozott, hogy a csillag csak számbeli megkülönböztetés a bankón, de az intézet maga semmiféle irányban nincs tájékozva ezeknek a híreszteléseknek a lényegéről, már pedig nem tehető fel, hogy éppen az az intézet, amely ieghivatottabb a tájé koztatásra, ne tudna róla, ha a bankó értékéi en valamilyen változás állana be: ennélfogva szélhámoskodásnál egyébnek nem tarthatjuk az országosan jelentkező
