Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-09-21 / 213. szám

2 &UJÜ NÉPÚJSÁG 1923. szeptember 21 Veszélyben a magyar ipar jövője. Iparostanoncnak kevesen álltak el. — Az állami munkaközvetítő hivatal súlyos adatai. Eger, 1923. szept. 20. j Andor Endre dr. h. államtitkár az igazgatója az állami munkaközvetítő hiva­talnak és ebben a minőségében leghiva- íottabb az iparostanonc-mozgalmi kérdé- sekoen való nyilatkozatra. A szeptember havi jelentésekből megállapította, hogy 317 tanonchelyre csak 46 hely kereső tanonc jut, ami 15°/» os fedezetet jelent. Ez a fő­városi helyzet, de a vidéken sincs más­kép. A helyzet a háború utolsó éve óta romlott úgy le. Hiszen 1917-ben még 100 helyre 81 tanonc jutott. Ez a szám évről- évre csökkent, míg ma már csaknem fél- annyi a kereslet a tanonchelyek után, mint 1917. évben. Igaz ugyan, hogy a munka- közvetítőt nem köteles miudenki igénybe venni, de nagy városokban, ahol az ipar számottevő, nem szokták elkerülni. Kisebb vidéki városban a falu népe és a város lakói közvetítő nélkül is elintézik a tá­ti oncelhelyezést. Az iparra törekvő, új ipa­ros nemzedékről mégis a munkaközvetítő számszerű adataiból kell következtetést vonni, még akkor is, ha az kedvezőtlen­nek látszik. A tanonchiány oka Budapesten a drága élet. A szegényebb osztály menne még ma is iparosnak. Ezek a külvárosból a nagy távolságokat a drága villamoson megtenni nem képesek, tehát lemondanak arról, hogy tanoncok legyenek. Mi a kö­vetkezménye ennek ? Az, hogy sehol sem helyezkednek el, az ifjúság drága évei el­röppennek, a gyermekkor züllésbe merül, így igaza van Andor h. államtitkárnak, mikor azt állítja, hogy veszélyben a jövő magyar ipar, mert mikorra meg kellene izmosodnia iparunknak, mikor már nagy számban kellene rendelkezésre állania a kitanult, gyakorlott munkáskéznek: akkor fog beállani a pangás. Mi pádig azt tehetjük hozzá, hogy ez alatt a züllő fiatalság vagy elcsenevésze­sedik, vagy lelkileg eldurvul; a nemes, versenyt szerető, önművelődö, hazafias I iparosok helyét nem foglalja el másik i nemzedék, mely hozzá hasonlítana. Ellen- I ben lesz számos munkakerülőnk, sibarünk | és az élet hináros rejtelmeit a szegénység ! kényszere folytán jókor kiismert, foglal- kozásnéiküli proletárunk, akik elkésve, vén fejjel, mégis csak ráadják fejüket va­lamely iparra és annak csak lezülíesztői lesznek, holott ugyanazokat, egy ±.is előre­látó áldozatkészség méltó ipari utódokká, az ipar felvirágoztatóivá nevelhette volna. Megállapítja Andor azt is, hogy az iparosok mindig büszkén nevellek az ipa­ros utódokat. Ajánlja, hogy tanonc-ottno- nok létesítésével segítsék elő a tanonc- ifjúság elhelyezkedését. Ilyen otthonok utóbb egymásután szűntek meg. Ez a nemzet kétségtelen szegényedésének jele. Szerzetes atyák 70, egy izr. filléregylet 27 tanonc részére tartanak otthont. Vidéken és Budapesten összesen sem tudnak 300 tanoncot befogadni az otthonok, holott évi 3231 tanonc jelentkező van az országban. Milyen könnyebbség lenne a tanonctartó- nak és szülőnek egyaránt, ha a jó neve lés, egészséges ellátás és szigorú’felügye­let mellett nőhetnének fel tanoncaik. Az új idők a szerzetes rendek gya­korlati élethivatását a tanoncotthonok ve­zetésével is kibővítik. Azt hisszük, hogy nem cselekednének az egri iparosok rósz- szul, ha a nehéz lakásviszonyok között élő tanoncaik jobb ellátása érdekében, ilyen új irányban tennének — egy köze- lébb-távolabb teljesülés reményében — lépéseket. A hagyományok a magyar iparoso­kat az iparos-utőd nemzedék fölnevelésére kötelezik. Az olasz-görög konfliktus elintézése. jelenséget. Lehetséges, hogy a külföldi j kölcsön híreinek izgalmát és a felkeltett várakozásokat akarják egyesek jó csalási alkalommá tenni. Lehetséges, hogy külföldi pénzzel akarnak itt zavarokat, nyugtala- nítást okozni. Lehetséges azonban az is, hogy a mai bankőtengerben olyan szenvedéllyé vált a bankógyűjtés, mint a bélyeggyűjtés és ha elhasznált bélyegekért olykor magas árakat adnak, mi lehetne az akadálya annak, hogy forgó pénzzel is elkövessék ezt. Azután az ilyesmit némelyik túl élel­mes ember ki akarja használni, a sok követő pedig öntudatlanűl követi, mint ahogyan a mozijelenetek rohanói követik az üldözöttet. így azután nagyon könnyen meg történhet, hogy aki gazdag embernek hiszi magát néhány drágán összevásárolt rej­télyes számú bankója birtokában, az egy napon hosszú orral fogja belátni, hogy egy tömegbabonának lett a szerencsétlen áldozata. És újra igazat adunk a régi közmondásnak, meiy azt állítja, hogy: «Egy bolond százat csinál!« Magyarország eleget tett restituciós kötelezettségeinek! Illetékes helyről értesülünk, a ma­gyar kormány a restituciők ügyében vég­leges megegyezésre jutott Olaszországgal, Jugoszláviával, Belgiummal ős Lengyel- országgal. A megegyezés értelmében — a vasúti anyagokért megállapított átalány összegen kívül — Magyarországot többé semmiféle restituciő kötelezettsége nem terheli. A trianoni szerződés értelmében a restituciő ügyével a jóvátételi bizottság foglalkozik, a létrejött megegyezéshez azonban szükséges az érdekelt kormányok helybenhagyása, ami rövidesen meg fog történni. A tárgyalások folyamatban van­nak Franciaországgal és Romániával s a visszaszolgáltatásokat illetően remélhető­leg velük is sikerül megállapodásra jutni. Az állatjővátételre vonatkozó követelés­nek Magyerország teljes mértékben ele­get tett. A főiskolások ingyenes nyaraltatása. A főiskolai ifjúság Turul Szövetsége kéthónapos ingyenes diáknyaraltatási ak­ciót rendezett, melynek során 60 szegény egyetemi hallgató részére fizették az in­gyenes nyaraltatást. Az egy. hallgatók vi­déki családoknál és gazdaságoknál voltak elhelyezve és visszatértük idején hálával emlékeznek meg jótevőikről. Egyes helye­ken olyan szeretettel és megértéssel voltak a szegény diákok iránt, hogy a nyaralás végén anyagi támogatásban is részesítették őket. Egy bihari földbirtokos például a nála nyaraló hallgatónak 100,000 korona tanűlmányi segélyt adományozót. Sok he- helyen karácsonyra, husvétra és a jövő nyárra már most meghívták az ifjúságot. Igen sokan levélben ajánlották fel az egyetemnek az erre rászorult hallgatók vendégül látását. Figyelmeztetés. A m. kir. belügyminisz tér 72390/923. VIII. számú rendeletével a belügyminiszteri jóváhagyással működő egyesületek jelvényeit ét ruháját védelem­ben részesíti és jogtalan viselőit üldözi. Éppen ezért az igazolt cserkósztisztek,{se­gédtisztek, és cserkészek a rendőrségnek jelentsék föl — a fenti rendeletre való hivatkozással — a visszaélőket. Róma. MTI. (Stefani.) A janinai ál­dozatok holttestét tegnap reggel két tor- pedőnaszád fedélzetére tették. A görögök tiszteletlövőseket tettek. Grareri tolmács holttestét a parton hagyták, hogy később hazájába, Albániába, szállítsák. Az ünne­pélyes gyászszartartáson a hatóság tag­jain kívül nagy sokaság vett részt. Görög katonák vitték a koszorúkat, melyek tö­megéből különösen szembetűnt a görög király koszorúja. Kétoldalt görög tisztek álltak sorfalat. Jelen volt a hajóratételnél az olasz konzul és a vizsgáló bizottság titkára. Mielőtt a koporsókat elhelyezték volna a fedélzeten, egy francia ezredes, aki a határmegállapitő bizottságnak a tagja ős egy görög ezredes, aki a tiszte­letadó csapatokat vezette, beszédet mon­dott : kárhoztatva a gyilkosokat. Az ezre desek szavaira Ellera altengernagy vála­szolt. A szertartás befejeztével két tor­pedónaszád San Marcohoz sietett és a koporsókat annak fedélzetére tették, a szertartásos tisztelgésektől kisérve. London. MTI. Tegnap ment végbe azok a föltételek egy részének elintézése, melyeket a nagykövetek értekezlete irt elő Görögországnak engesztelősül az olasz határmegállapitő bizottság meggyilkolásá­ért. Palleronban a görög hajóhad 21 tisz­telgő lövést tett a britt, francia és olasz hadihajók jelenlétében. Ugyanabban az órában az athéni székesegyházban gyász­istentiszteletet tartottak a meggyilkoltak lelkiüdveért, amelyen a görög kormány és a diplomáciai testületek tagjai is megje­lentek. Az áldozatok holttestét tegnapelőtt Janinából autón hozták Trevezába. Itt a janinai polgári és katonai hatóságok rászt- vőtelével, valamint a katonai ellenőrző, szövbtsőgközi bizottság tagjainak jelenlé­tében ünnepies gyászszertartás volt. Utána a koporsókat hajóra tették, hogy Olasz­országba szállítsák. A korfui főkonzul ez­zel kapcsolatban közölte a korfui britt fő­konzullal, hogy az olasz csapatok meg­kezdték a sziget kiürítésének előkészíté­sét. A lőszeranyagot most rakják hajóra. A kiürítés, a főkonzul Ígéretéhez képest, szeptember 27-én történik meg. Szófia. MTI. A Bolgár Távirati Iroda illetékes helyen nyert fölhatalmazás alap­ján a leghatározottabban megcáfolja a külföldi lapoknak azt a hírét, hogy a jugoszláv kormány jegyzéket intézett Bul­gáriához, melyben tiltakozik az ellen, hogy bolgár területen bandák szervezkednek és Jugoszláviába készülnek betörni.

Next

/
Thumbnails
Contents