Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-09-19 / 211. szám

Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 5000 R I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K I — nem fogadunk el. Hirdetések □ cm. 50 K. Kishirdetések szaraiként 50 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Intelem a túlzóknak. Eger, 1923. szept. 17. A szombathelyi püspöktől a minap egybehívott politikai értekezlet, amelyen nagytekintélyű férfiak, közéleti múltjuknál fogva nemeB konzervatizmusra kötelezett politikusok jöttek össze, hogy fölemeljék szavukat bizonyos szélsőséges pártagitáció ellen, mely kezd elharapódzói s előbb utóbb felforgatásra vezet, mély benyomást kel­tett országszerte. A résztvevők nem tar­toznak a kormány párthívei közé s így senki sem vádolhatja őket részrehajlással annak a néhány, magát fajvédőnek nevező újdonsült politikai agitátor megítélésében, akik a kormánynak ezidőBzerint legádá­zabb ellenségei. Pártszempontokon fölül emelkedve, aggodalmukat különleges tár sadalmi, közjogi és hivatásbeli helyzetük forrásából táplálva, az értekezleten jelen­voltaknak kétségtelenül hazafias joguk volt kifejezést adniok állásfoglalásuknak, miután előre látják a fajvédő csoport ál­tal teremtett közhangulatban annak a szel­lemnek forradalmasító hatását, amely szellem a keresztény eszme diadalra juttatásának jelszavával, de ajkán az űtszéli vádaskodások és gyanúsítások féktelen terjesztésével pusztító munkát végez. • Mikes Jánosék magánjellegű, de po­litikai kihatású tanácskozásáról a sajtóban megjelent különféle híradások két tény leszögezésében megegyeznek. Az egyik tény az, hogy a konferencia közjogi kér­déseket nem bolygatott. A másik tény, hogy egyértelműen támogatni kívánja a kormányt a rend, közbéke és konszolidá­ció biztosításának munkájában. Ha meg­gondoljuk, hogy az első körülmény, mivel nagyrészt közismerten legitimista érzelmű politikusok részérői kijegecesedett állás­pontként adódott, mily fontosságú alkot­mányos életünk zavartalanságára s az or­szág és nemzet jövőjének kényes külpo­litikai vonatkozásaiban, — önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy az értekezle­ten résztvevők nagy elvi kérdésekkel szá­moltak le önmagukban, mielőtt összejöttek a kormány által rég hirdetett politikai mérséklet védelmére. A másik mozzanat, vagyis az, hogy támogatják azt a becsületes kormányin- tenciőt, hogy végre a polgári egyenjogú­ság jegyében helyreálljon a legteljesebb fend, melyet súlyos gazdasági helyzetünk ős pénzügyi kibontakozásunk, minden po­litikai érdeknél nyomatékosabban köve­tei, — élénken tanúsítja, hogy a pártokon kívül állók is érzik a felelősségét a fe­nyegető túlzások haladéktalan ellensúlyo­zásának. Semmi okunk sincs az említett érte­kezlet jelentőségének lefokozására, sőt visszautasítjuk az olyan komolytalan sajtó- hangokat, amelyek szeretnék lekicsinyelni a megszólalt országos tekintélyek aggo­dalmait. Elvégre, akik ott jelen voltak, nemcsak a politikának, hanem a keresz­tény társadalmi életnek is vezető egyé­niségei. mimt «*<*>«» «4M« «m*om*<*«8* ■&#&&$&&& »a** XI. Pius pápa ajándéka a váczi szemináriumnak. Ritka és váratlan szép kitüntetés érte a váczi papnevelő intézetet. XI. Piusz pápa ugyanis az épülő új szeminárium kápolnája részére egy oltárképet küldött. Hannauer A. István váczi püspök a pápá­nál tett tavaszi látogatása alkalmával je­lentést tett többek között arról is, hogy a nagy egyházmegye munkásainak ké­szülő növendékek megfelelően készülnek elő szent hivatásukra. A szent atya öröm­mel fogadta a jelentést ős megígérte, hogy az új szeminárium részére Ő fogja kül­deni az oltárképet. Az igértkép a napok­ban meg is érkezett és G. Lebrunnak, XIV. Lajos francia király hires oltárkép­festőjének a műve, mely Boromeai szent Károlyt ábrázolja, mikor a pestisjárvány idejében Milánót an könyörgő körmenetet vezet ős a fáradtságtól összetörve, egy feszület előtt imádkozik. A pápa ajándéka a váczi szeminárium féltve őrzött kincse, mely századokon át fog beszélni Krisztus földi helytartójának jóságos atyai szere- tetéről. A fiumei kormányzó kinevezése nem vág elébe az esetleges megegyezésnek. Fiume. M.T.I. Giardinő tábornok, Fiume katonai kormányzója ideérkezett. A kormányzósági palota előtt nagy, lelkes tömeg ünnepséget rendezett, mire a tá­bornok megjelent a palota erkélyén és beszédet mondott a tömeghez, melyben nyugalomra és a kormány intézkedéseinek megtartására intette a lakosságot. Belgrád. M.T.I. (Avala.) Az olasz ügyvivő tegnap kormánya nevében kö­zölte a külügyi bizottsággal, hogy Giar- dinó tábornok fiumei katonai kormány­zóvá történt kinevezése nem jelent semmi­féle változást a város jelenlegi alkotmá­nyában ős semmiben sem vág elébe az esetleges megegyezéseknek. A kinevezést úgy kell felfogni, mint szükséges meg­előző intézkedést a fiumei »érző« elemek­kel szemben. Ezeknek az elemeknek te­vékenysége ugyanis az utóbbi napokban tetemesen fokozódott, úgy, hogy zavargá­soktól lehetett tartani. A római jugoszláv követ előtt ezzel teljesen egybevágó nyi­latkozatot tettek. A fiumei változás híre Belgrádban nagy izgalmakat keltett, de politikai körökben úgy gondolják, hogy hideg vérrel kell bevárni a helyzet to­vábbi alakulását. Bíznak ugyanis benne, hogy Mussolini el tudja kerülni, hogy a dolgok kalanddá fajuljanak, amely súlyo­san ártana a legutóbbi eszmecserék során kialakult olasz és jugoszláv viszonynak. Berzeviczy Albert hazaérkezett, | Alapítványok a köztisztviselők filléreiből. Genf. MTI. Berzeviczy Albert előre í megállapított terve szerint, visszaérkezett Budapestre. A népszövetségi delegációk sajnálattal szereztek tudomást Berzeviczy eltávozásáról, akiben a szellemi együtt­működés és a lefegyverzés kérdésének kiváló szakemberét ismerték meg. Bizalom a német kancellár iránt. Berlin. MTI. Mint a reggeli lapok je­lentik, a német néppárt birodalmi bizott­sága vasárnap a politikai helyzettel fog­lalkozott. Dr. Streseman birodalmi kan­cellárnak a bel és külföldi politikai hely­zetről mondott beszéde után a párt hatá­rozatot fogadott el, melyben többek kö­zött a következőket mondja : »Zárt sorokban állunk Streseman po­litikája mellett és a mai fejtegetései alap­ján korlátlan bizalommal vagyunk iránta.» Eger, 1923. szept. 18. Évekig működőit Egerben is az u. n. Tisztviselők Csoportja, amelyet a háború s az azt követő állapotok nyomorúsága hozott létre. Mikor ez az intézmény — a minisz­térium másirányú rendelkezése folytán föloszlott 379.800 korona vagyona maradt, amelyet nem osztottak ki a tagok között, hanem a Csoport vezetői iskolai alapít­ványokat létesítettek belőle, némely egri tanintézetben tanuló közalkalmazottak gyermekei számára. Ebből az összegből 10.000 korona adományt juttattak az egri siketnéma-in- tézet javára, az előbbi intézetek pedig az alapítók elhatározásából a következő ala­pítványokhoz jutottak: Az egri leánygimnázium 40.000 A női tanitónőképző . . 25.000

Next

/
Thumbnails
Contents