Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-18 / 210. szám
Ára 200 korona Eger, 1923. sz—A—1— " A zürichi rejtély. Bger, 1923. szeptember 17 Exner Kornél dr. ny. pénzügyi államtitkár, a pénzügyi jog egyetemi tanára igen figyelemreméltó nyilatkozatot tett a Pesti Tőzsde tudósítója előtt. Exner legutóbb Zürichben járt, ahol a többi között megfigyelte azt, hogy a magyar korona árjegyzése milyen megfontolások alapján és mennyire nem hiteles fórumokon történik. Napokig jártam a források után — úgymond — és a legnagyobb valósággal megállapíthatom, hogy a zürichi tőzsdén úgyszólván semmi forgalom nincs magyar koronában. Hogy a zürichi tőzsdének semmiféle olyan hivatalos bizottsága, vagy más szerve nincs, melynek az lenne a feladata, hogy a devizaárfolyamokat megállapítsa. Hogy a zürichi jegyzést nem csak hivatalos, de még csak magán bizottsági megállapítás vagy értekezlet sem előzi meg. Hogy Zürichben a legilletékesebb tényezők nem is tudják, vájjon kik azok, akik nekünk deviza és valutakurzusokat táviratozzanak. Nagy utánjárás után megtudta azt is, hogy a Jegyintézet és a M.T.I. megbízottjai a külfüldi táviratok alapján saját tetszésük szerint állapítják meg a zürichi kurzust. íme, így dől el a magyar korona sorsa, amelynek táncától egy ország gazdasági élete forog kockán. S önkéntelenül is kérdi az ember, hogy lehet ez, miért adunk mi valamit arra a zürichi kurzusra, amelyet elvégre felelőtlen emberes: önma- guktól csinálnak ? Minden nap lessük a hírlapok jelentéseit és szivszórongva várja azt mindenki, aki üzlettel foglalkozik, íme, már lehullott a lepel, a titokzatos kezek előtűntek az ismeretlenség homályából. Nincs okunk rá, hogy Exner Kornél dr. megfigyeléseinek valóságát kétségbevonjuk s ennek kijelentése után cs3k azt kérdezzük: vájjon a hivatalos pénzügyi köröknek vannak e hasonló tapasztalatai, c ha vannak, miért nem igyekeznek eloszlatni a magyar közgazdasági világban a züriehi imádatot ? esi Rákosi Viktor f I860, szept. 20. — 1923. szept. 15. A magyar művelődés vidámabb irányú munkásai közül elindűlt egy ebből a szomorú világból. Akinek az írásain annyi lélek derült fel és akinek annyi igaz barátja, kedvelője volt; az most ugyanannyi lehangolt, szomorú barátot von koporsója köré. Sipulusz Írásai mindvégig telve voltak emelkedett hangúlaítal és az olvasó nem sejthette, hogy ezeket az írásokat Fölemelték az állami illetékeket. Eger, 1923. szeptember 17. A hivatalos lap vasárnapi száma pénzügyminiszteri rendeletet közöl az állandó összegű illetékek fölemeléséről. A rendelet szerint az öröklési és ajándékozási illeték alá eső vagyonátruházásokról kiállított okiratok I. íve 5000 K illeték alá esik, minden további ív után pedig 2000 K jár. Egyéb vagyonátruházásoknál 1000, illetve 2000 K fizetendő az átruházott tárgy értéke szerint. A kereskedelmi könyvek 5000 négyszögcentiméteres íveire 200 K az illeték. Marhalevelek után: 100, minden sertés után 300, minden 2 évesnél fiatalabb állat után 500, minden két évesnél idősebb állat után 1000 K az illeték. Postai szállítólevelek után 50 K az ! illeték. Örökbefogadási szerződések után 300 \ ezer, illetve 100 ezer K illeték fizetendő, | kiskorúaknál és rokonoknál 20 ezer K. Számláknál 10 ezer K ig 10, 100 ezerig 50, 500 ezerig 100, két millióig 200 K az illeték. Bevásárlási könyvek után darabon- kint 500 K fizetendő. Útlevelek után 1000—5000 K fizetendő. Hivatalos bizonyítványok 1000 K-ás okmánybélyeggel látandók el. Állampolgársági bizonyítvány bélyegdíja 10 ezer K. Cseléd- és munkakönyvét vagy bizonyítványok 100 K illeték alá esnek. Iskolai és tanulmányi bizonyítványokra 100 koronás bélyeg ragasztandó. Érettségi bizonyítványokra 500, doktori oklevelekre 1000, szakvizsgálatok bizonyítványaira szintén 1000 K az illeték. Bírósági, közjegyzői hitelesítés díja 1000 K. Kereskedelmi cégek számára 2000. Váltőővások illetéke 2000 K. Törvénykezési illetékek: 10 ezer K ig 50, 100 ezerig 100, 500 ezerig 500, 1 millióig 1000 K. Telekkönyvi beadványokra az érték szerint 50—1500 K illeték jár. A közigazgatási beadványokra 2000 K. A dispenzácii díja: 5000 K. A vagyonátruházási illetékeket 50.000 K-ig kell bélyegjegyekbel leróni. Az okirali illetékeknek bélyegjegyekkel való lerovási határa szintén 50.000 K. Az új rendelet október 1-én lép életbe. Ziláltak a viszonyok Fiúméban. Róma MTI. Stefani. Annak a levélnek alapján, melyet Depoli a fiumei al- kotmányoző nemzetgyűlés elnöke az olasz kormányhoz intézett, a minisztertanács a következő határozatot hozta : »A minisztertanács tudomásul vette azt a levelet, melyben Dupoli kijelentette, hogy a város kormányzását elhagyja, mert Fiúméban abnormis viszonyok uralkodnak. Addig is azonbon, mig a város helyzete nem javul, Kíarolniv szenátort a város kormányzójává nevezte ki azzal a megbízással, hogy biztosítsa a város rendjét és az igazgatás hatalmát.« Ezt a határoz aíot közölték a belgrádi kormánnyal, valamint a többi hatalmakkal. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.Mit akarnak a tótok ? Eger, 1923. szept. 17. Hlinka vezetése alatt álló tőt párt seinmiképen nem tud és nem is akar belenyugodni abba, hogy Prágából kapja a parancsot. Szónokok, agitátorok szaladgálnak minden nagyobb vidéki városban s népgyüléseket tartanak, melyeken mindenütt kimondatják a határozatot : »autono miát Szlovenszkönak.« A ravasz cseh államférfiak szerették volna a tót párt fejét megpuhitani s oda kínálták neki titokban a prágai érsekséget, amit Hlinka semmiképen nem volt hajlandó annakidején elvállalni. De még most is járnak utána cseh rokonai s beeózgetik, udvarolnak neki életre-halálra, csak azt az egyet felejtse el, hogy autonómia. Hlinka azonban be letanult a tótokért való küzdelmekbe, mert ellenállt a kisártőknek s csak úgy hesege ti el maga mellől a ravasz cseh államférfiakat: »A panye Satane.« Mit adja ő maegy súlyos kórságban szenvedő öreg em bér mondja toll alá. A jó kedv akkor is írói tervezgetések örömeivel fogta körűi, mikor az elmúlás jeges szele behatolt a betegszoba ablakán és nem hagyott más tennivalót a legnagyobb magyar humoristának, mint a csendes búcsűzást egy szomorú ország könnybelábadt szemű fiaitól, akik éppen olyan lélekből érzik az elválás fájdalmát, mint amilyen lélekből tudtak Sipulusznak mindig talpraesett, mindig vidám ötletein nevetni. Ezt a fájdalmat kelti a világ minden művelt népénél a veszteség híre. Sipuluszt az egész világ ismerte és szerette, nemcsak mi. Egy ország lett árvább és a világ szegényebb.
