Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-18 / 210. szám
2 EGRI NfíPUJSAU 1923. szeptember 18 gát a cseheknek? Valamikor úgy is széthull a nagy nehezen összeforrasztott Cseszkó-Szlovenszkó s nem csak autonómiája lesz Hurbáa népének, hanem önál lósága is, függetlenül Prágától. Most legutóbb már igy is beszélt rózsahegyi tótjainak, kik {engedelmesen, alázatos főhajtással rámondták vezetőjük szép álmaira az ament. A tót utópiához csak az a megjegyzésünk, tényleg hiszünk a trianoni béke felbomlásában is, anélkül, hogy a tótok jeles politikusát beszólni hallottuk volna ; — »»UK, «Öli:ma»»»* 9*******--WMKD» de mi egészen máskép gondoljuk a dolgot. Hiszen talán a mi leszakított országrészünkről van szó, ahol ezer esztendőn keresztül mi magyarok domináltunk, mi vittük odi a világosságot, egészséget, ipart, kereskedelmet, mert bizony ha Hlinkáék dirigáltak volna helyettünk, tíz évszázadon át, legfeljebb csak drótostótot lehetne ott találni és senki mást. Ne akarjanak tehát a tótok semmit, mert a mi akaratunk nagyobb és erősebb mindennél még az »autonómiánál« is. Fölemelték a hadiárvák tanulási ösztöndíjait. Eger, 1923. szept. 17. Megírtuk annak idején, hogy a in. kir. minisztérium a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak gyermekeinek és a hadiárváknak taníttatására bizonyos évi állami hozzájárulást állapított meg. A megállapított nevelési járulékok azonban pénzünk romlása következtében alaposan összezsugorodtak, így újabb megállapítások váltak szükségessé. A nevelési járulékot most módosí tolta a minisztertanács még pedig a következőképen : 1. Nyolcosztályos középiskolák négy alsó osztályában vagy másnemű tanintézeteknek ezekkel egyenlőosztályű osztá lyaiban ha lakóhelyén tanul a hadiárva 100000, ha vidéken 150,000 koronát kap. 2. A nyolcosztályos középiskolák négy felső osztályában vagy másnemű tanintézeteknek ezekkel egyenlőrangu osztályában, ha helyben tanul 125,000, ha vidéken 175,000 K jár a hadiárvának. 3. A főiskolák haligatői 200, illetve 300,000 K évi segélyben részesülnek. A tanoneoknál. 1. Ha a tanonc csak elemi iskolát végzett 75—125,000 K-t. 2. Ha négy középiskolát végzett 100, illetve 150 000 K-t. 3. Ha középiskolánál magasabb képzettségű 150, 200,000 korona segélyben részesül. «es*. oiayitt *.•*#>*©••• Miért nem létesít a város komposzt-telepet ? Eger, 1923. szept. 17. Azok után az eredmények után, ami két a nitrogénnek a talajba lekötése kér désében a hazai kísérletekkel elértek, nincs fontosabb teendője egyetlen magyar gazdasági szervezetnek sem, mint az, hogy a többtermelésnek ezt a fordulóját a közérdek javára fordítsa. Ma már tudjuk, hogy a háziszemét, a komposzt a legjobb EŰritőja azoknak az élősdieknek, amik a nitrogént a gyökerek részére szállítják. Városok, melyeknek a szemét sok gondot ad, mert kihordása eddig sokba került és sohasem került elég korán rá a sor, hogy megszabadítsák a telepeket tőle, rosszúl teszik, ha szemétjeiket ezentúl is égetni hagyják. Rosszúl teszik, ha élelmes gazdáknak a szemét összegyűjtését átengedik. A kom poszt-telep létesítéséhez a meglévő szeméttelepek minden városban megfelelnének^; csupán az eddigi helypocsékoló teregetés és kincskaresgélós helyett kellene szakszerű szeméiválogatőí létesíteni, amit az föltétlenül önmaga kifizetne. A komposzttelepek értéke jelentőségben folyton nő. Homokon és hegyes vidéken egyaránt, de a kötött talajokon is. Azért kár aggódni, hogy az értékesítés nem sikerül. Emlékezzünk a csehekre, akik a harc téren dicsőséget sohasem kerestek, de a háborúban, ahová betették a lábukat ég kertészkedni kezdtek, mindenből aranyat tudtak teremteni. Egyebet sem csináltak, mint bolgárkertészetet és trágyaüzletet. És ez a virágzó telep, amit pedig ki kellett volna sajátítania az élelmes környezetnek, eltűnt. Akik látták, sohasem felejtik el, milyen kitűnő üzleteket csaptak az egri barakkok cseh lakói a műtrágya készítéssel. Éjjelenkint a cseh «=ägyük» hasznos I munkát végeztek. Meg akarjuk menteni a | többtermelés gyakorlásával hazánkat: a drasztikusnak tetsző munkát nem szabad lekicsinyelnünk, hanem mongol rokonainkhoz, a japánokhoz, hasonlóan értékelnünk kell azt.. Nem szabad elfelednünk, hogy a most olyan boldogtalan sorsú népnek a ! a pusztúlás közepén is honnan van az a j páratlan önbizalma? Onnan, mert az életkérdések megoldásánál a lényeget minden elé helyezi. Tudnánk-e mi japán értelemben is vendégszeretők lenni? Ne mosolyogjuk meg érte a hegyes ország lakóit, (Japánnak alig l2°/«-a megmívelt) hogy a kis szántóföldön a nagyon szapora lakosságnak való élelmet minden eszközzel biztosítani törekszik. Ilyen szokásául jegyezték fel róla az utazók, hogy behívja, oly szívesen látja az utcajárőt udvarára, hogy vegye igénybe az ő háza félreeső helyét. És a lényegre törekvést ez annál inkább igazolja, mert a föld termőképességének fokozását az egyedül rendelkezésre állő eszközzel éri el. Hát a mi utcáink gazdag, nitrogénes szemétje, sejtésünk szerint, a patakba vivő csatorna anyag mennyi kárt jelenthet nekünk japán szemmel tekintve ? Azért volna szükség valamelyes gazdasági érzékre és komposzttelep, majd ennek fejlődéseképen műtrágyagyár létesítésére, amivel kapcsolatban idővel az utcai Water-closet kérdése is könnyű megoldásra juthatna. Csak a semmittevést, ne türjük a többtermelés lényeges munkái tekintetében. Ma még mienk ez a csonka haza, de ha munkátlanúl, ölhetett kézzel várjuk az ínség múlását, megérhetjük, hogy a vén Európa, mely nem szeret és nem is fog a mi kényelmünkért koplalni: olyan peni- tenciát ró ránk, hogy kiszalad tőle a föld a lábunk alól! Smucig milliomosok. Eger, 1923. szept. 17. A városusk tanonc ifjúsága a törvény értelmében köteles tanonciskolába járni, amely iskoláját Eger város szintén a törvény kényszere folytán tartja fenn. Eger városának nincs számottevő vagyona, a tsnoncok kétségkívül nagyon fontos művelődését még az állam mai szűkös segítségével sem biztosíthatván, kénytelen volt a mai viszonyokhoz szabott tandíj megállapításával elősegíteni az iskola működését. Aki tudja méltányolni a jövő kereskedőtanonc-ifjuság életrevaló tudásban és hazafias, vallásarkölcsös nevelésben való részesítésének a fontosságát: az csak helyeselni tudja a város intézkedését. A tandíj így havi pár ezer koronára rúg, amit az érdekeltek tartoznak megfizetni. Az «érdekeitek» a jelen esetben a tanoncok, hacsak a tanoncszerződés másként nem intézkedik. A szülő, aki sokszor kellő tapasztalat és jó tanács nélkül szerződteti el tanoncnak gyermekét, nem is figyeli meg, mit ír a szerződés. Elszomorító eset azért, mikor olyano kát kell tapasztalnunk, hogy van olyan tanonctartő Egerben, aki rokkantnak, sót keresetkóptelen, évek óta nyomorék asz- szonynak gyermekét úgy szerződtette, hogy a havi 4—5 ezer koronás tandíjat az a szülő viselje, aki nemcsak maga is keresetképtelen és a maga nyomorúságával küzdő, hanem még családja eltartásánál a ta- noncűl adott, tehát már keresetképes gyermekének segítségéről is lemondani kénytelen, mikor ugyanakkor a tanonctartő kereskedő havi 4.000.000, szóval négy millió koronát pusztán és kizáróan csak forgalmi adóban fizet. Olyan sívár lelkületet árúi el az ilyen gazdag, forgalmas üzlet tulajdonosa cselekedetével, amihez a múlt, szelídebi: idők kereskedőinél nem volt alkalmunk hozzá szokni. Nincs mit hozzátenni az esethez, mint azt a reménységet, hogy az ilyesmi a milliókkal dolgozó emberek elfoglaltad gával magyarázható inkább, mint Kapzsisággal, a szerencsétlen sorsban nyomorgó érdekeltek pedig jól teszik, ha alkalmas pártfogóval igyekeznek a képtelen szerződések megmásítását elérni. Utóvégre a milliomosok is magyarok (vagy nem?!) és a tőke nem cselekszik bölcsen, ha alkalmazottai körében az erkölcsi magas lattól való ekkora távolsággal a neki életfeltételként is szükséges bizalmat eljátssza. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Nincsics megegyezést remél a fiumei kérdésben. — Súlyosan megbetegedtek az olasz király leányai. — A spanyol király elrendelte az ostromállapotot. — A csehek kiutasítottak 300 német családot, — Korfuban megint működik a görög rendőrség. — A románok ostromállapotot hirdettek a határszéli városokban. — Poincare beszédben válaszol Strese mannak. Magyarország. Készül a Petőfi-dalok katalógusa. — A magyar kormány ismét tárgyalni fog Oroszországgal a hadifoglyok ügyében. — Hót gyorsvonatpár szűnik meg szeptember 25-én. — Ellenőrzés nélkül nem lesz magyar kölcsön. — Hock János és Lovászy Márton bűnpörében marasztaló ítéletet hozott a törvényszék. — Állami státusba sorozzák a hittanárokat. — Egységesítik a vidéki pénzügyi hatóságokat. — Balthazar püspök ismét Ame- rikábakészül. — Nagyszombat városa pallosjogot kér. ÍiBp»iW«»ntigÉ«igwrn|jBBMc3gBSigjjagniBÍji?sH| äWH üj vasutak megjelölése a térképen. A vasúti és hajózási főfelügyelőség megkereste az ország összes törvényhatósági közigazgatási bizottságait, hogy olyankor, mikor állandó jellegű lővonatnak, vagy kézihajtású kisvasútnak a műtanrendőri bejárását tartják, a jegyzőkönyvet heiy- szinrajzzal küldjék be az állami térképészeti osztálynak a pénzügyminisztériumba.
