Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-15 / 208. szám
Ára 200 korona Eger, 1923. szeptember 15. szombat XL évf. 208. sz. #: # Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K I -— nem fogadunk el. Ütések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAYIMRE Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Pihenő. A nemzetgyűlés üléseit szerdán délután kormányzói kézirattal elnapolták. Az elnapolás oly hirtelen, oly váratlanul történt, hogy a nemzetgyűlés minden pártja a legnagyobb meglepetéssel hallgatta a kormányzói elhatározás felolvasását. Viharos jelenetekben is volt részük a vakációra induló honatyáknak, hogy pihenés közben valamikép ki ne zökkenjenek a parlament állandó hangulatából. És persze azonnal megindultak a találgatások : mi az oka a hirtelen cselekvésnek ? Az elnapolás oka gyanánt kormánybuktatást, külső politikai okokat, a kormány gyen geségét, sót megfutamodását emlegették. A népjóléti miniszter, mint helyettes miniszterelnök, a kormánypárt tagjai előtt sietett megmagyarázni a szokatlan eseményt s a kormánypárt és az ellenzék tagjainak idegességében jelölte meg az elnapolás egyik okát. Az idegesség oka: a hosszú és folytonos parlamenti munka. Ennek következtében hajlanak az emberek a személyeskedésre, amelynek természetesen csak a nemzet látja kárát. »Ép- pan itt az ideje, — mondotta a helyettes miniszterelnök, — hogy a képviselő urak kipihenjék fáradalmaikat. Fontos ok az is, hogy a gazdakéoviselőknek sürgős mezőgazdasági tennivalóik vannak otthon. Éppen ezért már régóta vágynak a szünet után és ennek az óhajnak nem lehetett többé ellenállni. De a legfontosabb ok a fajvédő csoport parlamenti akciója. Ez a legveszedelmesebb ellenzék, mivel a kormánypárton keresztül robbant s akcióban túltesz a liberális ellenzéken « Eddig a helyettes miniszterelnök nyilatkozata, amely amilyen őszinte, annyira nem akßrjuk hinni, hogy ez gyengeséget, sőt a kormányzat megfutamodását jelentené a harc elöl. Jelent azonban mást. Azt, hogy a külső politikai helyzet, külö nősen pedig a kölcsön ügyének tárgyalása követeli most az ország nyugalmát. Ügy látszik, ezt a nyugalmat akarja biztosítani ' a kormány minden áron, még talán tekintélyének némi csorbításával is. Nagy dolgok függhetnek évtől, de elsősorban a kölcsön ügye, amelytől egyidőre mindannyian szabadabb lélegzést várunk szorongatott ée keserves gazdasági hely zetünk rengeteg baja közepett. S most, mikor e sorokat Írjuk, már is örvendetes hírek jönnek a külföldi kölcsönről. Állítólag a miniszterelnök már biztosította a 40—50 millió aranykoronás kisebb kölcsönt, melynek fejében a kisan- tant csak gazdasági garanciákat követelt. Hogy pedig a nagyobb kölcsön ügye is javunkra dőljön: bizalom, figyelem és fegyelem kell hozzá az egész vonalon. Castagnetto olasz tyr.tfíVct Eger, 1923. szept. 14. Az Ébredő Magyarok Egyesületének egri fiókja az olasz határmegállapííő tisztek legyilkolása alkalmából részvétiratot intézett Oastagnetto olasz kir. követhez, s természetesen ők is elítélték a gaztettet, amely jogos felháborodást váltott ki úgy az olasz közvéleményben, valamint az egész művelt világon. Az egri Ébredők egyúttal üdvözölték a követ útján Mussolini ola9z miniszterelnököt is a görög barbárokkal szemben való igen erélyes magatartásáért. Köszöneté az egri ébredénél;. Az üdvözlő iratra most érkezett meg az olasz követ távirata Kálnoky Viktor dr. ügyvédhez, az egri Ébredők elnökéhez. A köszönő távirat szövege a kővetkező : «Köszönöm felháborodásuk, részvétük lelkes kifejezését tisztjeink barbár legyilkolása felett, nemkülönben lelkesedésüket kormányom erélyes fellépése miatt. Mussolini miniszterelnökkel közöltem már az egri magyarok rokonszenvé- nek meleg kifejezését. Oastagnetto herceg, olasz követ.» Forradalom tört ki Spanyolországban. A spanyol hadsereg fellázadt. Primerő Derivera tábornok kiáltványt bocsátott ki, melyben vádolja a kormányt, hogy az országot halálos romlásba sodorja. Bejelenti, hogy a katonai párt átveszi a hatalmat és ostromállapotot hirdet. A minisztertanács erre elmozdította állásából Primerő Derivera tábornokot s elfogató parancsot adott a katalőn vezérék ellen, de bizonytalan, van e elég esz köze a kormánynak e határozatok végrehajtására. A jelentések szerint a forradalom nem irányul a király ellen. Budapest. MTI. (Új Nemzedék.) A spanyol helyőrségek 8gymás után csatlakoznak a kormánybuktató mozgalomhoz. A mozgalom Mussoliniék uralomra juta iához hasonlít. A mozgalom élén katonatisztek állnak. (Az Est.) A spanyol forradalom vérontás nélkül folyt le. Az ellenkormáoy feje Estella tábornok. Iskolák nyomorúsága. Eger, 1923. szept. 14. Némelyik bőr szétreped, ha kaptafára íűzzák és nem segít rajta a legcifrább és egmórgesebb felfortyanás sem. A kapta :ás kísérletek jutnak olyankor eszünkbe, nikor nem egy szétrepedt bőrhöz hason- ító közintézményünk nyomorúságát látva, elfortyanunk. A vidékről bejött diák szülője keservesen panaszkodik az utcán, valakinek a izállásadóra: — Az már csak mégis tisztára lehe- etlenség, hogy azok a könyvek annyiba terültek volna? Úgy lesz az, hogy a maja zsebére vásárolta a könyveket. Ezt a kifakadást az utcán hallottuk, íem volt jelen a megtámadott fél. Milyen jó, hogy nem volt ott, mert i gyanúsításra jó sző nem adatott volna, nég testvérháború kerekedhetett volna így ugyanazon ország fiai között. Pedig i kettő közül egy harmadik a hibás. A nyáron jártak itt, ennek a külön- len szerencsétlen vén Európának egy izerencsés országából való vendégek. Svájciak Mint az ilyenkor magától érte- ődik, a viszonyok között számos össze- íasonlítás történik. Szóba jött tehát minien művelődésnek az alapja, az iskola is. — Náiunk, — tette szóvá a svájci — igyetlen fillér költsége sincs a szülőnek az iskolázással. Az iskolás gyermekek mindent, az utolsó tanszerig, ott kapnak az iskolában. És milyenek az iskolák! Tiszták, rendes bútorzattal és teljes fölszereléssel. így van az abban az országban, ahol néha még a termőtalajt is puttonnal kell visszahordani a szikla oldalára, ha lesodorta a természet mostohasága. Ott nem sajnálják a keresetet adóba fizetni, de nem is sajnálják az adót a szükségességekre fordítani. Hányszor hallottuk, hogy majd másképen lesz, ha a szegény emberek Kerülnek többségre, ha szavazati joguk lesz, ha szegény emberes kerülnek be az Ország- házba. . ! Annyi szegény ember sem szavazott még választáson, mint a két legutóbbin ebben az országban és annyi szegény ember sohasem került be az Országházba, mint ezeken, (alig győzik a fővárosban idóeés és a honatyai élet költségeit), de olyan keveset, mint az ingyenes népoktatás kérdésében, soha sem alkottak még törvényhozásban, mint mostanság. Kevesen tudják, hogy Eötvös József báró (akinek nevét sem tudná több millióra menő magyar hibátlanul elolvasni), éppen a boldog Svájcba ment kaptafáért, mikor az alkotmányos élet megindult és az iskolatörvényt meg kellett alkotni. Meg
