Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-09-15 / 208. szám

2 &GK1 NÉPÚJSÁG 1923. szeptember 15. kell adni, hogy szebb mintát az egész vi­lágon sem kereshetett volna. Mégis, mikor a kaptafára ráhúzták a bőrt, az sehogy sem akart lábbeli lenni. Mert hiába erősítenék azt, hogy törvény- nyé lett, amit a fölkent király szentesítése után kihirdettek, ha saját szemünkkel lát- jnk, hogy ferde szokások lettek törvény- j nyő. A bőr ott repedt legelőször, mikor az anyagi képtelenségben levő szülők tömegeit az iskoláztatás költségeitől nem mentesítették. Hiszen pénzügyminiszter legyen az, aki üres pénztárból tud gazdálkodni Ám­de az is igaz, hogy ötvenöt évi hátrame­«Nem tudom mit vegyek ebédre,» — sóhajt föl egy vásárié háziasszony, — »amit még meg lehet fizetni, ezen az or­szágszerte híres egri piacon.« Tényleg, olyan drágán, és előfordul, olyan rosszúl vásárolni csak az egri piacon lehet. A tegnapi hetipiac is több kellemet­len meglepetést tartogatott a vásárló kö­zönség részére. A tej; akartam mondani a kannákban szerényen meghúzódó folyé­kony, kékes színű valami már elérte a 700 koronát literenkint. A tejfelt, — me­lyet csak igen nagy jóakarattal lehet meg­különböztetni eiőbbi szomszédjától, — 3000 koronáért »vesztegetik*. A túró cso­mója 200—250 korona, de nagyítót már a boldog vevőnek kell mellé hozni. A vaj kilogrammja 13 ezer korona; ehhez nem is kell kommentár, elég szépen beszél az ára is. A tojásbörzén nagy hossz volt, keveset hoztak be a vidéki diszponensak és épen ezért darabja a 400 koronát is elérte. . . Átvágva a dinnye-piramisokon sze­membe ötlík az árjelző tábla: 1 kg. görög 350 K: sárga 500 K. Csodálatos; miért udjak ezt a dinnyét, miután Pestre fel vitték ott 300, illetve 450 K ért adni; ez már a termelők titka, de az egriek csak fizessenek. Az uborka darabja 50—80 K, a paprikáé 50—100 korona. Aki pedig zöldbabra éhezik, egy mikroszkopikus csomó babért — megszámoltam, 65 drb. hüvely volt benne — adtait 300 koronát egy ebédhez pedig nem egy csomó kell se nem kettő. A káposzta kilogrammja 400 korona* a burgonyáé 260, a hagymáé 260 korona. A zöldség csomója 150 korona, szerény­kedik pedig a 1 izonyos csomóban 2 szál répa és vagy 3 szál cérnavékony gyökér és egy 16-od rész karalábé. Ha nem fás, úgy a boldog vevő még örülhet is a jó vételnek. A paradicsom gyűszűnyi puttonyok­ban ékeskedik, csak 10,000 korona, mondja az előzékeny elárusító; lehet benne vagy 8—9 kilogramm. A gyümölcs se megve­tendő drága. Úgy látszik azért, mert itt termelik, hát lehet érte kérni árakat a vég­telenségig. A legdrágább gyümölcs az őszi­barack, 2000 koronát kérnek kilójáért; igaz, hogy nem nagyon állnak sorba érte. A szőlő, annyi van belőle, hogy el lehetne vele az Eger »folyamot* rekeszteni mégis 1000—1200 koronáért adják. A körte 1000 —1500 korona, beszterczei szilva 1000 K. nós után, mégis csak itt lenne az ideje annak, hogy ezt a — legtöbb családot megnyomorító — kérdést egységesen és úgy oldják meg, hogy ne a szülők szen­vedjék meg a jövő nemzedék nagyon sokba kerülő (bár nagyon keveset érő) képességeit, hanem viselje annak költsé­geit az egész nemzet léhűtőivel, gavallér­jaival és agglegényeivel együtt. A becsü­letes családalapíióknak talán elég adó az, ha a jövő nemzedék életét adta. Tudjuk, hogy a művelődés áldozatot i követel, éppen ezért ne zárkózzék el az áldozat elől az egész társadalom. Almát nem igen lehet látni, de ha volna, az sem maradna a többi kollégája háta mögött, árak tekintetében. Kérdezősködöm, hogy miért oly drága minden, a kofák főkormányzőnője »Marcsó néni« nagy titokzatosan a fülembe súgja: »Hát tetszik tudni tekintetes űr, úgy hal­lottam, hogy a szegény japániaknak szál­lítják, azért lett drágább minden. Szegény japániak! A gabonapiacon sem sok volt a fel­hozatal. Feltűnő volt, hogy az elárúsítók a tőzsdei áron jóval felül akartak túladni a portékájukon. Árpáért például 85.000 koronát is kértek. Volt egy nagy kocsi csöves tengeri is, amelynek méíermázsáját 65,000 koronára tartották. M. A. mmrri^rrirtiTmT.V.i ■ . , i „ Japán a katasztrófa után. Paris. MTI. A japán katasztrófánál mindössze 13 francia esett áldozatul. A többiek egy gőzös fedélzetére menekültek és jelenleg ismét ott tartózkodnak. Hír szerint az új kormánynak sikerült az egész ország bizalmát megszerezni. A ja­pán ban« elhatározta, hogy teljes erejé­ből támogatja azokat a bankokat, melyek kapuikat újból megnyitják, Az élelmisze­rek kiosztását és a villamos vasút forgal­mát részben helyreállították. A sárospataki jogakadémiára csak hét hallgató iratkozott be. — Megszüntetik a jogakadémiát. — Sárospatak, 1923. szept. 14. A tiszáninneni református egyházke­rület egész kálvinista társadalmának az volt az óhajtása, hogy a sárospataki ősi főiskola maradjon meg integritásában s ha a kormány meg is vonta az állami támo­gatást, a jogakadémiát a reformátusság a maga erejéből tartsa fenn. Erre külön­böző egyházmegyék búzaadót szavaztak meg s már biztosra vehető volt, hogy az akadémia fennmarad. A főiskola igazgatósága kiirta a be­iratkozási határidőt a jogászok számára s az eddigi szokással szemben, kötelezővé tette a hallgatást, mert az az elv érvé­nyesült, hogyha már a kálvinista hívek áldozatkészsége lehetővé teszi a jogaka démia fennmaradását, akkor ott ne mezei hadak alapvizsga gyára legyen, hanem igazi főiskolai élet és komoly tanulás. Ez az elv azonban — sajnos — nem érvé­nyesülhet, mert az akadémiát minden való­színűség szerint meg fogja szüntetni az egyházkerület. Az történt ugyanis, hogy a beiratkozási terminus lezártáig mindössze hét hallgató jelentkezett, akiért nyilván­valóan nem érdemes fenntartani az aka­démiát. A főiskola évnyitő ünnepélyével kap­csolatban ülést tartott az igazgató-tanács és szomorúan állapította meg a tényt, hogy a kötelező hallgatás mellett nem jelentke­zett megfelelő számú jogász. Természetes következménye ennek, hogy az igazgató­tanács gazdasági okokból azt a javaslatot terjeszti a legközelebbi egyházkerülati közgyűlés elé, hogy a sárospataki jogaka­démiát szüntesse meg s a főiskola anyagi erejét inkább a teológiai fakultás és a fő­gimnázium fejlesztésére fordítsa s tegyen lépéseket, hogy a sárospataki állami ta nítőképző újra egyházi kezelésbe kerüljön. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. A pápa 20.000 dollárt küldött a tokiói földrengés áldozatainak. — Mus­solini nem tartja sürgősnek Korfu kiürí­tését. — Bulgáriában nagy kommunista mozgalmat akadályoztak meg.— Rupprecht bajor herceg bepörölte a cseh államkincs­tárt. — Megszűnt egy ezer éves kínai újság, a Csing Pao. — Mussolini a passzív ellenállás leszerelését tanácsolta Német­országnak. — Megint kiólasede?t az angol- olasz ellentét. — Égy angol torpedózúző összeütközött egy görög gőzössel. — Fel­robbantotta a házát egy német polgár, hogy a feleségétől szabaduljon. — Már a háromszínű szappantól is félnek a csehek. — Madridban egy régi római város rom­jait fedezték föl. — Az olaezokjszeptembsr 25-én kiürítik Korfut. Magyarország. Kisalakú ezerkoronáso kát bocsátanak ki. — Öngyilkos lett Pesten egy ezredes, mert egy birtokpört elvesztett. — A sárospataki jogakadőmiát megszün tetik; a jövő tanévre csak heten iratkoz­tak be. — Három vasúti szerencsétlenség történt egy éjszaka az erdélyi vasutakon. — Álarcos rablók garázdálkodnak a Fel­vidéken. — Az elszakított Nyugatmagyar- ország új védőszentet kap. — Öngyilkos lett Klotild főhercegasszony volt magán­titkára. HÍREK. Eger, 1923. szeptember lí. Tojás-valuta. Kot-kot-kot kot-kodács, minden napra öt tojás.,.. Az emberiség visszafelé halad fejlő­dési pályáján a boldog idők felé, mikor az átkos pénzt még nem ismerték és a kereskedelmet a csere bere elve alapján bonyolították le. Ma már odajutottunk, hogy a pénzt újból fölváltja a cserekeres­kedelem, azzal a különbséggel, hogy a kagylóvaluta helyett az emberek rátértek a búza , cukor-, tojás , gombház, ha lesza­kad lesz más — valutára. Az alábbi hirdetés — a modern ke­reskedelem kedves dokumentuma: Értesítés. A Kiskunhalasi Sóstófürdő igazgatósága tudatja, hogy Kiskunhalason a Sóstófürdőn, a szállodában személyen­ként 5 tojásért kapható naponként szoba. A melegfürdő ára pedig: porcellán kád­ban 4 tojás, cinkádban 3 tojás. Fürdőigazgatóság. Kinevezés. Magyarország kormányzója Móritz Ernő dr. pesividéki kir, törvény­széki birót a tiszafüredi kir. járásbíróság elnökévé, Dvorák Viktor dr. erzsébetfal- vai járásbirősági jegyzőt a hatvani kir. járásbírósághoz járásbiróvá nevezte ki. Vitézi telekbe-iktatás. Vitéz Kápolnai István törzsőrmestert (m. kir. 14. honvéd­gyalogezred), Poroszlón, szept. 30-án d. e. 10 órakor iktatja be vitézi telkébe Vitéz Lipcsey Márton alezredes, íörzskapitány. A pénteki hetivásár. — Nagy hossz a tojástözsdén. — Drágább lett a tej — Eger, 1923. szept. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents