Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-15 / 208. szám
2 &GK1 NÉPÚJSÁG 1923. szeptember 15. kell adni, hogy szebb mintát az egész világon sem kereshetett volna. Mégis, mikor a kaptafára ráhúzták a bőrt, az sehogy sem akart lábbeli lenni. Mert hiába erősítenék azt, hogy törvény- nyé lett, amit a fölkent király szentesítése után kihirdettek, ha saját szemünkkel lát- jnk, hogy ferde szokások lettek törvény- j nyő. A bőr ott repedt legelőször, mikor az anyagi képtelenségben levő szülők tömegeit az iskoláztatás költségeitől nem mentesítették. Hiszen pénzügyminiszter legyen az, aki üres pénztárból tud gazdálkodni Ámde az is igaz, hogy ötvenöt évi hátrame«Nem tudom mit vegyek ebédre,» — sóhajt föl egy vásárié háziasszony, — »amit még meg lehet fizetni, ezen az országszerte híres egri piacon.« Tényleg, olyan drágán, és előfordul, olyan rosszúl vásárolni csak az egri piacon lehet. A tegnapi hetipiac is több kellemetlen meglepetést tartogatott a vásárló közönség részére. A tej; akartam mondani a kannákban szerényen meghúzódó folyékony, kékes színű valami már elérte a 700 koronát literenkint. A tejfelt, — melyet csak igen nagy jóakarattal lehet megkülönböztetni eiőbbi szomszédjától, — 3000 koronáért »vesztegetik*. A túró csomója 200—250 korona, de nagyítót már a boldog vevőnek kell mellé hozni. A vaj kilogrammja 13 ezer korona; ehhez nem is kell kommentár, elég szépen beszél az ára is. A tojásbörzén nagy hossz volt, keveset hoztak be a vidéki diszponensak és épen ezért darabja a 400 koronát is elérte. . . Átvágva a dinnye-piramisokon szemembe ötlík az árjelző tábla: 1 kg. görög 350 K: sárga 500 K. Csodálatos; miért udjak ezt a dinnyét, miután Pestre fel vitték ott 300, illetve 450 K ért adni; ez már a termelők titka, de az egriek csak fizessenek. Az uborka darabja 50—80 K, a paprikáé 50—100 korona. Aki pedig zöldbabra éhezik, egy mikroszkopikus csomó babért — megszámoltam, 65 drb. hüvely volt benne — adtait 300 koronát egy ebédhez pedig nem egy csomó kell se nem kettő. A káposzta kilogrammja 400 korona* a burgonyáé 260, a hagymáé 260 korona. A zöldség csomója 150 korona, szerénykedik pedig a 1 izonyos csomóban 2 szál répa és vagy 3 szál cérnavékony gyökér és egy 16-od rész karalábé. Ha nem fás, úgy a boldog vevő még örülhet is a jó vételnek. A paradicsom gyűszűnyi puttonyokban ékeskedik, csak 10,000 korona, mondja az előzékeny elárusító; lehet benne vagy 8—9 kilogramm. A gyümölcs se megvetendő drága. Úgy látszik azért, mert itt termelik, hát lehet érte kérni árakat a végtelenségig. A legdrágább gyümölcs az őszibarack, 2000 koronát kérnek kilójáért; igaz, hogy nem nagyon állnak sorba érte. A szőlő, annyi van belőle, hogy el lehetne vele az Eger »folyamot* rekeszteni mégis 1000—1200 koronáért adják. A körte 1000 —1500 korona, beszterczei szilva 1000 K. nós után, mégis csak itt lenne az ideje annak, hogy ezt a — legtöbb családot megnyomorító — kérdést egységesen és úgy oldják meg, hogy ne a szülők szenvedjék meg a jövő nemzedék nagyon sokba kerülő (bár nagyon keveset érő) képességeit, hanem viselje annak költségeit az egész nemzet léhűtőivel, gavallérjaival és agglegényeivel együtt. A becsületes családalapíióknak talán elég adó az, ha a jövő nemzedék életét adta. Tudjuk, hogy a művelődés áldozatot i követel, éppen ezért ne zárkózzék el az áldozat elől az egész társadalom. Almát nem igen lehet látni, de ha volna, az sem maradna a többi kollégája háta mögött, árak tekintetében. Kérdezősködöm, hogy miért oly drága minden, a kofák főkormányzőnője »Marcsó néni« nagy titokzatosan a fülembe súgja: »Hát tetszik tudni tekintetes űr, úgy hallottam, hogy a szegény japániaknak szállítják, azért lett drágább minden. Szegény japániak! A gabonapiacon sem sok volt a felhozatal. Feltűnő volt, hogy az elárúsítók a tőzsdei áron jóval felül akartak túladni a portékájukon. Árpáért például 85.000 koronát is kértek. Volt egy nagy kocsi csöves tengeri is, amelynek méíermázsáját 65,000 koronára tartották. M. A. mmrri^rrirtiTmT.V.i ■ . , i „ Japán a katasztrófa után. Paris. MTI. A japán katasztrófánál mindössze 13 francia esett áldozatul. A többiek egy gőzös fedélzetére menekültek és jelenleg ismét ott tartózkodnak. Hír szerint az új kormánynak sikerült az egész ország bizalmát megszerezni. A japán ban« elhatározta, hogy teljes erejéből támogatja azokat a bankokat, melyek kapuikat újból megnyitják, Az élelmiszerek kiosztását és a villamos vasút forgalmát részben helyreállították. A sárospataki jogakadémiára csak hét hallgató iratkozott be. — Megszüntetik a jogakadémiát. — Sárospatak, 1923. szept. 14. A tiszáninneni református egyházkerület egész kálvinista társadalmának az volt az óhajtása, hogy a sárospataki ősi főiskola maradjon meg integritásában s ha a kormány meg is vonta az állami támogatást, a jogakadémiát a reformátusság a maga erejéből tartsa fenn. Erre különböző egyházmegyék búzaadót szavaztak meg s már biztosra vehető volt, hogy az akadémia fennmarad. A főiskola igazgatósága kiirta a beiratkozási határidőt a jogászok számára s az eddigi szokással szemben, kötelezővé tette a hallgatást, mert az az elv érvényesült, hogyha már a kálvinista hívek áldozatkészsége lehetővé teszi a jogaka démia fennmaradását, akkor ott ne mezei hadak alapvizsga gyára legyen, hanem igazi főiskolai élet és komoly tanulás. Ez az elv azonban — sajnos — nem érvényesülhet, mert az akadémiát minden valószínűség szerint meg fogja szüntetni az egyházkerület. Az történt ugyanis, hogy a beiratkozási terminus lezártáig mindössze hét hallgató jelentkezett, akiért nyilvánvalóan nem érdemes fenntartani az akadémiát. A főiskola évnyitő ünnepélyével kapcsolatban ülést tartott az igazgató-tanács és szomorúan állapította meg a tényt, hogy a kötelező hallgatás mellett nem jelentkezett megfelelő számú jogász. Természetes következménye ennek, hogy az igazgatótanács gazdasági okokból azt a javaslatot terjeszti a legközelebbi egyházkerülati közgyűlés elé, hogy a sárospataki jogakadémiát szüntesse meg s a főiskola anyagi erejét inkább a teológiai fakultás és a főgimnázium fejlesztésére fordítsa s tegyen lépéseket, hogy a sárospataki állami ta nítőképző újra egyházi kezelésbe kerüljön. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. A pápa 20.000 dollárt küldött a tokiói földrengés áldozatainak. — Mussolini nem tartja sürgősnek Korfu kiürítését. — Bulgáriában nagy kommunista mozgalmat akadályoztak meg.— Rupprecht bajor herceg bepörölte a cseh államkincstárt. — Megszűnt egy ezer éves kínai újság, a Csing Pao. — Mussolini a passzív ellenállás leszerelését tanácsolta Németországnak. — Megint kiólasede?t az angol- olasz ellentét. — Égy angol torpedózúző összeütközött egy görög gőzössel. — Felrobbantotta a házát egy német polgár, hogy a feleségétől szabaduljon. — Már a háromszínű szappantól is félnek a csehek. — Madridban egy régi római város romjait fedezték föl. — Az olaezokjszeptembsr 25-én kiürítik Korfut. Magyarország. Kisalakú ezerkoronáso kát bocsátanak ki. — Öngyilkos lett Pesten egy ezredes, mert egy birtokpört elvesztett. — A sárospataki jogakadőmiát megszün tetik; a jövő tanévre csak heten iratkoztak be. — Három vasúti szerencsétlenség történt egy éjszaka az erdélyi vasutakon. — Álarcos rablók garázdálkodnak a Felvidéken. — Az elszakított Nyugatmagyar- ország új védőszentet kap. — Öngyilkos lett Klotild főhercegasszony volt magántitkára. HÍREK. Eger, 1923. szeptember lí. Tojás-valuta. Kot-kot-kot kot-kodács, minden napra öt tojás.,.. Az emberiség visszafelé halad fejlődési pályáján a boldog idők felé, mikor az átkos pénzt még nem ismerték és a kereskedelmet a csere bere elve alapján bonyolították le. Ma már odajutottunk, hogy a pénzt újból fölváltja a cserekereskedelem, azzal a különbséggel, hogy a kagylóvaluta helyett az emberek rátértek a búza , cukor-, tojás , gombház, ha leszakad lesz más — valutára. Az alábbi hirdetés — a modern kereskedelem kedves dokumentuma: Értesítés. A Kiskunhalasi Sóstófürdő igazgatósága tudatja, hogy Kiskunhalason a Sóstófürdőn, a szállodában személyenként 5 tojásért kapható naponként szoba. A melegfürdő ára pedig: porcellán kádban 4 tojás, cinkádban 3 tojás. Fürdőigazgatóság. Kinevezés. Magyarország kormányzója Móritz Ernő dr. pesividéki kir, törvényszéki birót a tiszafüredi kir. járásbíróság elnökévé, Dvorák Viktor dr. erzsébetfal- vai járásbirősági jegyzőt a hatvani kir. járásbírósághoz járásbiróvá nevezte ki. Vitézi telekbe-iktatás. Vitéz Kápolnai István törzsőrmestert (m. kir. 14. honvédgyalogezred), Poroszlón, szept. 30-án d. e. 10 órakor iktatja be vitézi telkébe Vitéz Lipcsey Márton alezredes, íörzskapitány. A pénteki hetivásár. — Nagy hossz a tojástözsdén. — Drágább lett a tej — Eger, 1923. szept. 14.
