Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-08-26 / 192. szám

I EU Ki 1NEPUJÖAU Eger és az egyházmegye ünnepe. Eger, 1923. augusztus 25. Érsek-főpásztorunk aranymiséje nap­ján, aug. 28 án, kedden, d. e. 9 órakor ünnepélyes hálaadó istentisztelet lesz a főszékesegyházban. — Utána az Egyház- megyei Irodalmi Egyesület alkalmi dísz­közgyűlést tart a Liceum dísztermében. Délben 1 órakor a főkáptalan ebédet ad a papnevelőintézetben. A jubiláns érsekföpásztor ez idő sze^ rint kissé/ gyengélkedő, azért előrelátha­tóan több napon át ágyban kell maradnia. Az érsek a szegényeknek Félszázados papi jubileuma alkalmából Szmrecsányi Lajos dr. érsek Eger, Gyöngyös, Pásztó, továbbá Jászberény, Miskolcz, Nyíregy háza és Nagykálló városok szegényeinek összesen öt millió koronát adományozott­A nyugdíjas papok földbirtoka Szá­zadokra szóló jótékony elhatározással ör­vendeztette meg a főkáptalan az arany- misés föpásztort, amikor tudomására hozta, hogy az egyházmegye elaggott, vagy be­tegség miatt munkára képtelenné vált pap- jeiaak eltartására földbirtokot ajánl fel. A főkáptalan alsóábrányi, mintegy 400 magyar holdnyi, birtoka fogja szolgálni azt a nemes célt, hogy az eddig kész­pénzre utalt nyugdíjasok öreg napjait valóban nyugalmasokká tegye. Tudtunk- kai az egri egyházmegye az első az or­szágban, ahol a papnyugdíj-ögy földbirtok utján nyer gyökeres megoldást. A főszékesegyház uj harangjai. Fáj­dalmasan tudjuk, hogy a háborús idők főtemplomunkat is három nagy harangjá­tól fosztották meg. A főkáptalan az elvit tek helyébe uj harangokat rendelt, és min- denképt-n azon volt, hogy az uj harangok az érsekföpásztor arany miséje napján szólaljanak meg először. Sajnos azonban, az uj harangok, a mostani nehéz idők technikai akadályai miatt, a kívánt időre nem készülhettek el, hanem remélhetően, szeptember hó folyamán kondulhatnak majd meg főtemplomunk tornyában. A Lajos-harang és még egy másik, már ké­szen van, csak a legnagyobb, a Mihály- harang van még munkában. Ujmisés papok segély-alapja. Az egy házmegyei papság avval teszi emlékeze­tessé a főpásztor aranymiséjét, hogy ön­kéntes adományaiból az újonnan fölszen­telt papok segélyezésére emlék-alapítványt létesít. Tudtunkkal mintegy 2 millió ko­ronát hozott össze a találékony szeretet, örömszerzésül a főpásztornak és évről évre első gyámolítáeul az egyházmegye uj pap jainak, kiknek életkezdő gondjait kevesb- bítik meg ily módon az idősebb paptest­vérek. A városi képviselőtestület közgyűlése. Ünnepük az érsekföpásztor! — Megszavazták a villanygyár 50 milliós kölcsönét. — Fölemelték a kéményseprési díjakat. Eger, 1923. augusztus 25. A képviselőtestületi tagok mérsékelt érdeklődése mellett tartotta ma, a város . képviselőtestülete augusztusi közgyűlését. A közgyűlésen a h. polgármester szabad­sága folytán Bayer Henrik tanácsos el­nökölt, míg az előadói tisztet Simonyi Nándor dr. városi tanácsos töltötte be. * i * * * S S leszáll az Úrnak bőséges kegyelme, Tanú reája az angyalsereg, Mely hő örömmel glóriára kelve A tömjénfellegek között lebeg, Hogy a menyország tündöklő füzérét Az áldozó kelyhére kösse fel; Viszonzásul a ritka sok erényért, Mely az eget illattal tölti el. De haliga! Míg aranymisés Atyánkra Az égi kegynek harmatárja hull S a testté vált Igét imádva, áldva Az angyalokkal együtt leborúl: Egy sasnak hallik szárnya-csattogása Fönségesen, mint égi orgona; i Egyházmegyénknek szárnyas alakmása — Nem! — nem! a Látnok maga száll oda. Aranymisés Atyánkat átölelve Szól: „Koronám ma átadom neked. A Mester keblén helyettem, helyemre Jer, — jer és hajtsd le galambősz fejed! Nézz a jövendők fátyolán keresztül, Láss és jövendölj boldog látomást: Leszáll Hazád e rettentő keresztről S tart örömkönnyek közt feltámadást. Ez legyem áldásodnak harmat-árja, Élet vize a tikkadt lelkeken; Éledjen tőle Tisza, Duna tája Zöldeljen mirtusz erdőn, berkeken!“ . . . Mindenható! Ki prófétáid által Vigasztalád meg csüggedt népedet: Nékünk, ó adj, — hisz’ annyi felhő árnyal, Hozzá hasonló arany-szíveket! A közgyűlés lefolyásáról a követke­zőkben számol be az E. N. tudósítója. Az érsek üdvözlése. Bayer Henrik városi tanácsos 11 óra után néhány perccel nyitotta meg az ülést, mely után Simonyi Nándor dr. olvasta fel a tanács előterjesztését, Szmrecsányi La jós dr. érsekföpásztor áldozársága 50 év­fordulója alkalmából leendő üdvözlése tárgyában A közgyűlés elhatározta, hogy az ünnepélyes alkalomból feliratban üd­vözli az érseket, tiszteletből és hálából pedig a Fürdő-utcát, Szmrecsányi Lajos- utcának nevezi el. A képviselőtestület tag­jai részt vesznek 28-án, a székesegyház­ban megtartandó hálaadó misén, amelyre zászló alatt fognak felvonulni. A javaslat egyhangúan elfogadtatván, — a főpásztor iránti tiszteletből, Bayer Henrik elnök a gyűlést 5 percre felfüggeszti. A villanygyár 50 milliós kölcsöne parázs vitát provokált a tanácsteremben. Simonyi Nándor dr. ismertette az ügyet szin­te állandó zaj és ellenmondás közben. Az eddigi kölcsönök a pénz értékének nagy­fokú leromlása folytán nem elégségesek a téli beruházásokra. Azt a 20 milliót, to­vábbá azt áz előleget, amit a közönségtől szedett be a gyár, már sokkal kevesebbet őrt a kézhezvétel alkalmával, így a válla­lat számításai túlhaladott állapotot képvi­seltek. Hogy a téli világítás biztosíttassák, új, nagyobb — 50 milliós — kölcsönről kell hát gondoskodni, amit meg is kapunk a pénzügyminisztertől igen kedvező felté­telek mellett. Szinte ajándékkölesön ez, amit nem valorizálva kell visszafizétni. A villanygyár pedig igyekezni fog elegendő 1923. augusztus 28 nyersolajat beszerezni, hogy elkerültessák a folytonos áramdíjemelés. Ennek a köl­csönnek a felvételéből csak előny szár- mazhatik, éppen azért kéri a közgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el. — Nem fogadjuk el! — Hangzik mindenfelől. Kiss István arra kiváncsi, vájjon a felveendő kölcsönből fordítanak-e valamit a régi tartozások törlesztésére ? Lipcsey Páter ajánlja a kölcsön fel­vételét, mert enélkül a vállalat nagy vál­ságba kerülne. Ringelhann Béla kijelenti, hogy for­gótőke céljából kell a kölcsön. Az eddigi kölcsönök mindig későn jöttek s minden anyagnak fölment az ára, mikor kézhez kapták. A télre beszerzendő olaj 54 millió koronába kerül s ha most ezt nem vesz- szűk meg egyszerre, kérdéses lesz a téli világítás. Kölcsön nélkül ezt megvásárolni nem lehet. A bankoknak nincs pénzük, ha van, óriási kamatot kell érte fizetni. A pénzügyminiszter kölcsönét okvetlenül igénybe kell venni, mert különben nem lesz villany és kamatozatlanul marad a milliárdokat érő városi vagyon. A tárgyhoz Tóth-Csepreghy András, Bóta Antal, Láng Nándor, Nagy János, Siller János, Zsolczer Antal szóltak hozzá pro et contra, egyúttal szóvá téve a kül­terület hiányos v.lágítását és a korai áram­nyitást. Ringelhan^i Béla felvilágosításai után lassan-lassaiv lecsillapodtak a kedé­lyek és szavazásra lehetett bocsátani a kérdőit, amelynek eredménye az volt, hogy 27-en a kölcsön mellett, 15 en pedig ellene szavaztak. 25 milliós kölcsön útépítésre. Simonyi Nándor dr. jelentette, hogy a pénzügyminiszter felhívására a tanács 240 milliót jelentett be, mint a városi do­logi kiadások összegét, amelyre esetleg kölcsönt folyósít az állami kormányzat. Ebből a kölcsönből már semmi sem lesz, mert az állam tisztán beruházásokra ad kölcsönt. Okvetlenül szükséges a Deák Ferencút rendbehozása és egyéb utcák javítása is, a mire 25 milliót ad a pénz­ügyminiszter a 3 évi törlesztés kötelezett­ségével. Kéri a kölcsön felvetőiének enge­délyezését. így határoznak. A szőlőárúsitas korlátozásának és a szüretidő meghatározásának kérdése is eléggé elmérgesedett. Az állandó vá­lasztmány azt javasolta, hogy csak a cse­megeszőlő árűsítását engedjék meg, a borszőlőét nem. Továbbá hogy okt. 2 áig a nagyobb gazdák ne szüretelhessenek, mig a kisebb gazdák szept. 24 ig. Hosszú vita után a közgyűlés úgy határozott, hogy úgy a csemege, mint a borszőlő árúsítását megengedi, de csak termelői igazolvánnyal, a szüret megkezdését pedig a fenti időhöz kötötték. A hegyőrök fizetését rendezte' a közgyűlés, fölemelvén hivi 10 ezer koronáról 20 ezerre, amelyhez a gazdáknak katasztrális holdankint 1200 koronát kell fizetniük. A zsidótemető kibővítése ügyében az állandó választmány javasla­tát elfogadták. A kislakások építésére vo­natkozóan pedig megbízta a közgyűlés a h. polgármestert, hogy tárgyaljon a népjóléti miniszterrel. A kéményseprők seprési diját a békebeli dijak 1500 szoro­sára emelte fel a közgyűlés. Egy kémény

Next

/
Thumbnails
Contents