Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-08-26 / 192. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 3 1923. augusztus 26. söprését 300 koronában állapítván meg. koronát szavaztak meg, tekintettel azokra Az új díjszabás már szeptember lén a nagy szolgálatokra, amit az intézet tesz életbe is lép. Eger lakosságának. Az anya és csecsemővédő intézet Ezután egy csomó települési és illefővédőnőjének egyszer és mindenkorra tőségi ügyet intéztek el. 30,000, a két védőnőnek pedig 20—20,000 — áruhiány miatt Világparitás felett Van a magyar arany. 21 millió a színarany, 580.000 a színezüst, 126.000 korona a 20 koronás arany. — Óriási kereslet az ezüstnemüek iránt. — Kivándorolnak a szakmunkásak. A P. T. írja: A drágaság emelkedésénél jóval nagyobb arányban drágult meg az arany. A nagy áruhiány folytán nálunk az erany, ezüst, általában a nemesfémek, drágagyöngyök és brilliánsok jóval a világparitás felett vannak. Az aranyat lassan kicsempészték az országból. Egyrészt kormányengedéllyel, a nagybankok arany és ezüst érmékkel, sőt színarany kivitelével igyekeztek fedezni külföldi, j még békebeli tartozásaikat, másrészt pedig , magánosok, olyan nagytőkések, akik va- j gyonukat akarták konzerválni, fektették j pénzüket aranyba, ezüstbe és attól nem , válnak meg. Ezért azután a piacon mindenre csak pénz van, áru azonban alig akad. A hazai ezüstművesek hónapokra el vannak látva megrendelésekkel és kép telenek újat vállalni. Az ezüstműves ipart súlyosan érinti az a tömeges munkáskiszivárgás, ami egy idő óta tapasztalható. Ismeretes, hogy a legutóbbi hónapokban tömegesen utaztak el magyar munkások külföldi államokba. Többnyire a legkitűnőbb munkások, a legjobb munkaerők. A távozásra jelentkező munkások száma újabban nap-nap után növekszik. A kivándorló munkások többnyire Franciaországba mennek, de sokan Törökországba és a szomszédos államokba. Igen sok ezüstműves munkás Olaszországba vándorolt ki. A hazai arany- és ezüstipar helyzetét még súlyosabban érintette az, hogy az elmúlt héten az ezüstművesek kizárták munkásaikat. Az ezüstműves munkások a kizárásra röviden azzal válaszoltak, hogy elhatározták, hogy kivándorolnak. Az elmúlt héten már 27 munkás külföldre is utazott. Ezeknek a munkásoknak már régebben megvolt az útlevelük, a többi ezüstműves szakmunkás csak most fog útlevelet kérni, hogy kivándoroljon. Az ékszer- és gyöngyhiány óriási és mégsem engednek be új árút. Érdekes lesz a helyzet rövidesen az ezüstpiacon. Újabban a spekuláció nem annyira az aranyat, mint főleg az ezüstöt vásárolja. Az ékszerüzletekből minden súlyosabb, masszívabb ezüstneműt összevásároltak. Kétkilós ezüst tükröket csináltatnak, hatalmas ezüst tálakat, készleteket, csakhogy menekülhessenek koronájuktól és átmenthessék vagyonukat. Igen érdekes összeaz utóbbi félévben milyen óriási változást mutat; 1922 végén 0.3275 zürichi jegyzés mellett a 14 karátos arany gramja 10,300, a Napoleon 8800 korona volt, ma 68,500 korona. Ugyanakkor tehát, amikor a korona körülbelül már csak hétszeresét éri múlt decemberi árfolyamának, akkor a Napoleon 8l/»-szeresre emelkedett. Az arany, platina és ezüst áremelkedése tehát százalékban kifejezhetőleg is nagyobb, mint a korona áresése. És ennek csak egy oka van, a folytonosan növekedő áruhiány. A platina 7700 korona volt, ma 72.000 korona, tehát majdnem tízszeresre emelkedett. A színezüst 50.000 koronáról 580.000 koronára, tehát tizenegy- szeresre drágult. Hasonló mértékben a paritás felett emelkedtek az érmék is. A húszkoronás arany 14.000 koronáról 126.000 koronára, az ezüst 1 koronás 230 koronáról 2300 koronára emelkedett. A 2 koronás 4600, a forintos 6150, az ötkoronás pedig 11.000 korona. A színar&ny kilo- gramja pedig ismét 21,000.000 koronára, eddigi rekordkurzusára emelkedett. KII(clUH « ThutenKámen fáraó sírjában talált bnzaszcmeHBudapest. M. T. I. A Vitézek és Gaz dák Lapja írja: Körülbelül féléve annak, hogy Egyptomban királyi sírokat fedeztek fel és egyik sírban, Thutenkámen fáraó nak bebalzsamozott holttestével együtt, temérdek házi felszerelést találtak. Ezek közt nagyon sok ritkaértékü műtárgy akadt, de még ennél is fontosabb, hogy ebben a csaknem légmentesen elzárt sírboltban a fáraók korabeli búzaszemeket is találtak. Ezeket a búzaszemeket tudományos szempontból megvizsgálták és szétosztották a búzatermeléssel foglalkozó államok között. Ilyenformán Magyarországra is került néhány szem egyiptomi búza. Ezeket nagy elővigyázatossággal elültették és csodálatos módon sikerült ki- csiráztatni a sokezer éves búzaszemeket, melyek azután kinőttek a földből, ka- lászbaszökkentek és végül megértek. A mesével határos az, hogy oly sokezer éven keresztül nem vesztette el életképes ségét az egyiptomi bűzaszem és csodála tos az is, hogy ennek az ősi, sokezer éves egyiptomi búzának egészen más a formája, mint a mainak. A Nílus áradásával megtermékenyült egyiptomi áldott földben termelt búza alig hasonlít a mai búzához. A kalász vastag, zömök és sokkal hosz- szabb, mint a mai. Szinte apró kukdricacsőre emlékeztet a magokban dús vastag buzakalász. Ennek szára jóval vastagabb mint a mai búzáé. Ma a búza szalmája szinte csőszerűén üres. míg az ősi egyptomi búza szára nem volt üres, hanem inkább húsosnak mondható és csak legbelűl volt egy szűk csőszerű nyílás, mely az egész száron végighaladt. Ha a most kitermelt ősi egyptomi búzakalászt tekintjük, akkor megértjük azt a bibliai- képet, amely ed dig érthetetlen volt, mely t. i. a kalászokat rudakon cipelő és a kalászok súlya alatt görnyedő zsidókról tesz említést. A most kísérleti úton termelt egyptomi búza kiosztásra fog kerülni a gazdák között és már most is található egyes vidékeken, így pl, Baracskán (Fehér m.) már van olyan magyar gazda, aki nagy gonddal és igyekezettel termeszti a sokezeréves egyptomi búzát. KIS hírek a nagyvilágból Külföld. Anglia lemond 500 millió fontról és a jóvátételben való részesedésről. — A benszülöttek betörtek Tetuánba. — A törökök ratifikálták a laueennai szer ződést. — Kun Béla Drezdából irányította a német kommunista zavargásokat — Naponta 40 billióval szaporodik a német bankjegyforgalom — Baldwin nem akart Radiccsal találkozni. — Benes holnap utazik Rómába. — A boroszlói újságkiadók az egész nyomdai személyzetnek fölraon danak. — A lipcsei vásári hivatal szükség- pénzt adott ki. — Az athéni kommunisták összetűztek a katonasággal. — A franciák újabb megszállásra készülnek. — Bochum vidékén tífusz pusztít. — Nemzetközi bélyegkiállítás lesz Becsben. — Románia külföldi kölcsöne meghiúsult. Magyarország. Ismét vasúti szerencsétlenség volt Erdélyben 4 halottal. — A csehek hanyagsága folytán a Pozsony— dévényi szakaszon zátonyra futnak a hajók. — Megszűnik a Pedagógiai Könyvtár. — Megkezdték az erdélyi magyar tanítók vizsgáztatását. — 100 milliós aranyleletről döntött a debreceni Tábla. — Restaurálják a máriabesnyői templomot. — Meghalt az utolsó Madách leány. — A főváros tanács t engedélyt adott bikaviadalok rendezésére. HÍREK. Eger, 1923. augusztus 26. Hódoló örömünnep. Az Egri Egyházmegyéi Irodalmi Egyesület Szmrecsányi Lajos dr. érsek főpásztor aranymiséje alkalmából, augusztus 28-án délelőtt fél 11 órakor a Liceum dísztermében díszközgyűlést tart, amelyet reggel 9 órakor ünnepies hálaadó istentisztelet előz meg. Az ünnepség programra ja a következő: 1. Megnyitó beszéd, mondja Dutkay Pál apát, kanonok. 2. Ünnepi beszéd mondja Ivanovich Emil dr., kanonok. 3, Záró beszéd, tartja Bará- czius József esperes, makiári plébános, alelnök. A bélapátfalvai zarándoklat ma 26-án, reggel fél 6 órakor indul a szentferenc- rendiek templomából a vasüti állomásra s onnan vonattal a Bélkő aljában fekvő apátsági templomhoz. A Trianon óta évről- évre megismétlődő zarándoklathoz — hisz- szűk — igen sokan fognak csatlakozni városunk vallásos és hazafias polgárai közül. A zarándokok az est folyamán térnek vissza Egerbe. Halálozás. Részvéttel vettük a hírt, hogy özv. divéki Diviaczky Károlyné, szül. Antony Róza, életőnekgSO évében, folyó hő 25-én d. e. fél 11 órakor elhúnyt. Temetése a Fájdalmas Szűzről nevezett temető, kápolnájából aug. 27-én d. u. 4 órakor, az engesztelő szentmise áldozat pedig a Fe- rencrendiek templomában 27 én délelőtt 8 órakor lesz. Pótervására ünnepe. Pétervására község közönsége a világháborúban elesett hősei emlékművét folyó évi szeptember hő 8-án leplezi le. Az ünnepély sorrendje a következő lesz: 1. Délelőtt 10 órakor a képviselőtestület a községházán díszközgyűlést tart, utána a kir. járásbíróság előtt felállított emlékműhöz vonűl. 2. Dr. Seres András rk. plébános tábori misét celebrál és szentbeszédet mond. 3. Himnusz. 4. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Ádámffy Elek kir. já- rásbiró. 5. Gróf Kegle vich Gyula az emlék- műbizottság nevében átadja a szobrot. 6. Szántó Bocsi József községi bíró a község nevében átveszi az emlékművet. 7. Szózat. Iskolaszéki gyűlés. Eger város róni. kát. Iskolaszéke ma délelőtt V2H órakor, saját helyiségében gyűlést tart.
